Ferenc pápa engedélyezte annak a rendeletnek a közzétételét, ami elismeri, hogy Márton Áron (1896-1980) püspök az életszentséget hősies fokon gyakorolta, így ezentúl nem az Isten szolgája, hanem a Tiszteletreméltó címet viseli – tudatta szerdán Kovács Gergely, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye érseke.
A közlemény így idézte Kovácsot:
1938 karácsonyán nagy ajándékot kapott a gyulafehérvári egyházmegye: 1938. december 24-én nevezte ki XI. Piusz pápa Gyulafehérvár megyéspüspökévé Márton Áront. 86 év elteltével, más formában ugyan, de újból Áron püspököt kapta karácsonyi ajándékként főegyházmegyénk.
Ferenc pápa a Szentek Ügyei Dikasztériumának bíborosokból és püspökökből álló bizottságának döntése alapján adott zöld utat, így elkezdődhet a szentté avatásig vezető út második szakasza, aminek folyamán a kezdeményezőknek egy olyan csodás imameghallgatást kell a Szentszék elé terjeszteni, ami az 1939 és 1980 közt erdélyi püspökként szolgáló Márton közbenjárására történt.
Az érsek köszönetét fejezte ki Ferenc pápának és mindazoknak, akik az eljárás 1990-es megkezdése óta hozzájárultak az ügy előrehaladásához, közülük is kiemelve Cristiana Marinelli posztulátor asszonyt, akit tavaly bíztak meg Márton Áron püspök szentté avatási eljárásának hivatalos képviseletével.
Imádkozzunk Tiszteletreméltó Márton Áron püspökhöz, és kérjük, hogy közbenjárására történjen olyan bizonyítható csoda, amely lehetővé teszi mielőbbi boldoggá avatását
– zárta közleményét a gyulafehérvári érsek.
Márton Áron a XX. századi erdélyi magyar közélet egyik legkiemelkedőbb alakja volt: 1944-ben felemelte szavát a zsidók deportálása ellen, amiért 1999-ben a jeruzsálemi Jad Vasem intézet a Világ Igaza címet adományozta neki. A kommunista hatalommal szemben is állást foglalt, így 1949-ben letartóztatták, 1951-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, 1955-ben nemzetközi nyomásra azonban szabadon bocsátották. 1956-tól 1967-ig emiatt nem hagyhatta el a gyulafehérvári püspökség épületét, de látogatókat fogadhatott. Püspöksége idején az erdélyi római katolikus egyház nem kötött konkordátumot a román kommunista állammal.
