Harminc éve, egészen pontosan 1994. december 3-án jelent meg a Sony PlayStation Japánban, írja a hvg. A világ többi részének sokkal tovább kellett várnia a konzol megjelenésére: Észak-Amerikába ugyanis csak 1995. szeptember 9-én, Európába pedig ennél is néhány héttel később, szeptember 29-én érkezett meg az újdonság.
A PlayStation konzolját – a hazai piacon – néhány nappal megelőzte a szintén japán Sega eszköze, a Saturn, ez azonban nem látszott az eladási számokon, amiben az is szerepet játszott, hogy kiterjedt portfóliója révén a Sony alájuk tudott licitálni árban. Míg a Sega konzoljából alig több mint 9 millió darabot sikerült értékesíteni világszerte, a PlayStationből 102 milliót.
A korszak másik meghatározó szereplője a Nintendo volt, amely egy ideig együtt is dolgozott a Sonyval, ám amikor kiderült, hogy utóbbi arra használhatja a projektet, hogy betörjön a játékszektorba, felbontották az együttműködést. Pedig az 1980-as évek végén az volt a terv, hogy elkészítik a Super Nintendo konzolt, amely a kazetták helyett egy fejlettebb CD-olvasóval is rendelkezik.
A PlayStation-korszak
Az eredeti, szürke PlayStation számos újítást hozott. Akkoriban óriásit szólt, hogy a 3D-s játékélményért egy 32 bites, R300-as processzor felelt, ami több millió szín megjelenítésére volt képes. A konzol pedig a Super Nintendo terveihez hasonlóan CD-t használt, ami sokkal nagyobb játékokat is elérhetővé tett, mint amilyenek használata korábban kazettán lehetséges volt. Azok mentéseit azonban csak memóriakártyákkal lehetett megoldani, amelyek ma már nevetséges 8 megabájtos tárhellyel rendelkeztek.
Érdekesség, hogy a legelső konzolgeneráció két testvért is kapott: 2000-ben érkezett meg a vékonyabb és könnyebb PlayStation One, majd egy nagy ugrással, 2018-ban a PlayStation Classic – ez utóbbi azonban már abszolút a nosztalgiáról szólt.
A PlayStation One-hoz hasonlóan 2000-ben megjelent PlayStation 2 még az első generációnál is nagyobbat szólt. Világszerte közel 160 millió darab értékesített példánnyal a mai napig ez a legnépszerűbb konzol. A második konzolgeneráció több fejlesztést is hozott: egyrészt ez már DVD-meghajtóval volt szerelve, a processzora a sokkal nagyobb teljesítményre képes Emotion Engine volt, hálózati adaptere révén pedig az internethez is tudott csatlakozni az eszköz, így az online multiplayer játékok is megjelentek.
A konzol ráadásul visszafelé is kompatibilis volt az első generáció valamennyi címével, így ha valaki a vásárlás mellett döntött, a régi játékkönyvtárától sem kellett elbúcsúznia. A PS2 2004-ben kapott egy könnyített és vékonyított Slim változatot is, és egészen 2013-ig gyártotta a Sony, annak ellenére is, hogy a PS3 már 2006-ban megjelent. A legendás PS2 kivezetésével egyszerre, 2013-ban futott be egyébként a PS4 is, ami elsősorban hardveres előrelépést jelentett – például a 8 GB GDDR5 RAM révén –, de ezzel a konzollal debütált a vezeték nélküli DualShock 4 kontroller is.
A jelenlegi technológiai csúcsot képviselő PS5 2020-ban került forgalomba új dizájnnal és jelentősen megújult hardverrel. Ez volt az első konzol, amelyik már gyárilag a gyorsabb SSD-vel volt szerelve a korábbi HDD helyett. Teljesen megújult a DualSense kontroller is, amely adaptív ravaszt és haptikus visszajelzést is kapott.
A konzol iránti érdeklődés akkora volt, hogy sokáig ellátási gondokkal is küszködött a Sony, amiben az érdeklődés mellett természetesen a Covid-alatti chiphiány is nagy szerepet játszott. Napjainkig nagyjából 60 millió darabot adtak el belőle, több mint kétszer annyit, mint a rivális Microsoft aktuális csúcsát képviselő Xbox Series S/X-párosból együtt. Nemrégiben a Sony bemutatta a PlayStation 5 továbbfejlesztett változatát, a PS5 Prót, amely azonban igencsak vaskos árcédulát kapott a japán gyártótól. A következő főgeneráció megjelenéséről azonban egyelőre nincs hír.
