Vlagyimir Putyin nyitott arra, hogy tárgyaljon Donald Trumppal egy ukrajnai tűzszüneti megállapodásról, de kizárja, hogy nagyobb területi engedményeket tegyen, és ragaszkodik ahhoz, hogy Kijev hagyjon fel a NATO-hoz való csatlakozásról – mondta a Reutersnek öt a Kreml vezetőinek gondolatmenetét ismerő jelenlegi és volt orosz tisztviselő.
Trump, a következő amerikai elnök a háború gyors lezárását ígérte. Oroszország viszont mára az amerikai Virginia állam nagyságú területet szállt meg Ukrajnából, és a 2022-es teljes körű háború kezdete óta az utóbbi időszakban nyomul előre a leggyorsabb ütemben.
Arról, hogy Putyin mit fogadna el egy Trump által közvetített megállapodás részeként, a Reuters forrásai azt mondták, hogy
a Kreml nagyjából bele tudna egyezni a konfliktus befagyasztásába a frontvonalak mentén.
Az oroszok bizonyos esetben tárgyalnának a négy kelet-ukrajnai régió, Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon pontos felosztásáról is három szivárogtató szerint.
Moszkva a négy régiót teljes egészében Oroszország részének tekinti, ezeket elvileg az ország nukleáris védőernyője alá is bevonták, de a csapataik csupán a területek 70–80 százalékát ellenőrzik, és mintegy 26.000 négyzetkilométert máig sikerült megvédniük az ukránoknak a nyílt forrásból származó adatok szerint.
Oroszország az informátorok szerint arra is nyitott lehet, hogy kivonuljon az Ukrajna északi és déli részén lévő Harkiv és Mikolajiv régiókban megszállt viszonylag kis területekről.
Putyin nemrég beszélt arról, hogy bármilyen tűzszünetnek tükröznie kell a frontok állásának „realitásait”, és arról, hogy szerinte egy rövid tűzszünet csak lehetővé tenné, hogy a Nyugat újra felfegyverezze Ukrajnát. „Ha nincs semlegesség, akkor nehéz elképzelni, hogy Oroszország és Ukrajna között jószomszédi kapcsolatok legyenek” – mondta Putyin november 7-én a Valdai vitakörben. „Miért? Mert ez azt jelentené, hogy Ukrajnát folyamatosan egy rossz kezekbe került eszközként fogják használni Oroszország érdekeinek kárára” – tette hozzá.
Két forrás szerint Joe Biden leköszönő elnöknek az a döntése, miszerint engedélyezi az ukránoknak, hogy az amerikai ATACMS rakétákkal támadjanak bizonyos orosz területeket, bonyolíthatja és késleltetheti a konfliktus rendezését, és megszilárdíthatja az oroszok álláspontját, akik közül a keményvonalasok Ukrajna még nagyobb darabját követelik. A Kreml szerint Kijev kedden vetette be először az ATACMS rakétákat orosz területek ellen, amit jelentős eszkalációként értékeltek.
Ha nem születik tűzszüneti megállapodás, akkor Oroszország tovább fog harcolni – mondta a két forrás.
„Putyin már elmondta, hogy a konfliktus befagyasztása semmiképpen sem fog működni” – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a Reutersnek órákkal azelőtt, hogy az oroszok beszámoltak volna az ATACMS-csapásokról. „A rakéták engedélyezése pedig nagyon veszélyes eszkaláció az Egyesült Államok részéről.”
Az ukrán külügyminisztérium egyelőre nem kommentálta az értesüléseket.
Trump kommunikációs igazgatója, Steven Cheung a leendő amerikai elnökről azt mondta a hírügynökségnek, hogy „ő az egyetlen, aki képes összehozni mindkét oldalt, hogy tárgyalásokat folytassanak a békéről, és a háború befejezéséért és az öldöklés megállításáért dolgozzanak”.
Volodimir Zelenszkij elnök korábban kijelentette, hogy az ukránok nem nyugszanak addig, amíg az utolsó orosz katonát is kiűzik az ország területéről. Amerikai tábornokok már beszéltek nyilvánosan arról, hogy ez nagyon ambiciózus cél.
