Varga Mihály pénzügyminiszter a 2025-ös költségvetés bemutató sajtótájékoztatóján dicsekedett arról, hogy a jövő évben mennyivel többet szánnak a különböző területekre, sőt ezt láthatóan olyan fontosnak tartották, hogy a törvényjavaslat szövegébe is beírták a propagandaszövegeket. Erre korábban még soha nem volt példa – olvasható a lapban.
Eszerint „az oktatási kiadások 2025-ben megközelítik a 3.900 milliárd forintot, ami közel 2.500 milliárd forintos növekedést jelent 2010-hez képest. Egészségügyi célokra több mint 3.700 milliárd forint fog rendelkezésre állni. Ez 2.500 milliárd forinttal magasabb összeg, mint a baloldali kormány által benyújtott utolsó, 2010-es költségvetésben. A 2025-ös büdzsé egyik kiemelt tétele a családtámogatásokra fordítható összeg, amire több mint 3.750 milliárd forint forrást biztosít a kormány. Ez 2.800 milliárd forinttal magasabb, mint a baloldali kormány által beadott utolsó költségvetésben szereplő támogatások összege” – sorolta a miniszter a számára büszkeségre okot adó számokat a költségvetési törvénytervezetet idézve.
A fogyasztói árak azonban 2010 óta 64 százalékkal emelkedtek, ezért sokkal reálisabb összehasonlásra ad lehetőséget a GDP-arányos költések összevetése.
A GDP-arányos kiadásokat tekintve első ránézésre is szembeötlő, hogy az Orbán-kormány komoly kiigazítást hajtott végre, hisz míg 2010-ben az államháztartás a GDP 49,9 százalékát költötte el, ez jövőre 44,8 százalék lesz a megismert adatok alapján.
Nagyot csökkentek viszont a jóléti kiadások: amíg 2010-ben a GDP 30,7 százaléka ment erre a célra, ez jövőre 24,6 százalék lesz.
Drasztikusan, 2,7 százalékponttal csökkentek a GDP-arányos nyugdíjkiadások – ez a korhatáremelések és az inflációhoz kötött nyugdíjemelések következménye.
Míg az elmúlt 10 évben a magyar bérek dinamikusan növekedtek, a nyugdíjak csak helyben jártak, hiszen azokat minden évben csak az infláció mértékével emelték.
Visszaestek az oktatásra és az egészségügyre fordított kiadások is. Nemzetközi összehasonlításban is rosszul teljesít Magyarország ezen a két fontos területen: az Eurostat adatai szerint az EU országai átlagosan (2019–2022 átlagában) 4,9 százalékot költöttek oktatásra – ezzel szemben jövőre erre a GDP 4,4 százaléka jut. Ugyanez az adat 2010-ben még 5,8 százalék volt vagyis mai áron számolva évi mintegy 600–700 milliárddal költ kevesebbet a kormány, mint tette ezt a Bajnai-kabinet a 2008-as világválság után. Az EU országai az egészségügyre a GDP 7,7 százalékát költötték, ezzel áll szemben a magyar valóság a jövő évi 4,2 százalékos kiadással. (Meg kell jegyezni, ezen a téren 2010 előtti kormányoknak sincs nagy okuk a büszkeségre.)
