Reagált a Kreml arra, hogy Biden engedélyezte az ukránoknak az orosz területek rakétázását

Az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) összesítése szerint az ukrajnai háború kezdete óta eddig legkevesebb 695 gyermek vesztette életét, és 1747 megsebesült a harcok következtében.

Catherine Russell, az UNICEF igazgatója megrendítőnek és elfogadhatatlannak nevezte, hogy heti átlagban 16 gyermek veszti életét vagy sebesül meg az orosz támadásokban. „Kórházakban, játszótereken, a saját ágyukban haltak meg gyerekek. Számos családot döntött romba a legfiatalabb családtagok halála vagy életveszélyes sebesülése” – mutatott rá az igazgató.

A hétfői közleményében az UNICEF felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz hadsereg újra meg újra iskolákat és kórházakat is célba vesz Ukrajnában. A háború kezdete óta a szervezet adatai szerint 1496 oktatási és 662 egészségügyi létesítményt pusztítottak el vagy rongáltak meg az orosz csapások.

Az orosz támadások súlyos károkat okoztak az ukrajnai víz-, fűtés- és áramszolgáltatási rendszerekben. Ennek következtében több millió gyerek nem jutott hozzá tiszta ivóvízhez, illetve szanitációs szolgáltatásokhoz, ami jelentősen növelte a megbetegedések veszélyét.

Az UNICEF a háború okozta pszichés károkra is felhívta a figyelmet.

Gyerekek milliói élnek folyamatos rettegésben, sokan naponta akár hat órát is pincékben töltenek a légiriadók miatt. Ha ezek a gyerekek nem kapnak megfelelő segítséget és támogatást, akkor a háború alatt szerzett lelki sérülések akár több generáción keresztül is éreztetik majd hatásukat

mondta az UNICEF igazgatója.

(MTI)

A Kreml szerint a nagy hatótávolságú rakéták Oroszország elleni bevetése a feszültség növekedéséhez vezethet, és elmélyítheti az Egyesült Államok szerepvállalását a konfliktusban. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a szokásos napi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy nem változott az álláspontjuk a Vlagyimir Putyin által szeptemberben elmondottakhoz képest. Az orosz elnök akkor arról beszélt, hogy az amerikai fegyverek Oroszország elleni bevetését a NATO közvetlen részvételének tekinti.

A Tass kérdésére válaszolva Peszkov elmondta, hogy Oroszország csak a nyugati média tudósításaiból értesült a Biden-kormány döntéséről. Recep Tayyip Erdogan török elnök közelmúltbeli békeajánlataival kapcsolatban Peszkov azt mondta, hogy a konfliktusnak a jelenlegi frontvonal mentén történő bármilyen „befagyasztása” elfogadhatatlan az oroszok számára.

Több nyugat-európai vezető politikus is arról beszélt, hogy engedélyezni kellene Ukrajnának azt, hogy fejlett fegyverekkel vegye célba közvetlenül Oroszországot.

Joe Biden távozó amerikai elnök a hétvégén engedélyezte Ukrajnának, hogy amerikai gyártmányú Atacms rakétákat telepítsen, amelyek akár 300 kilométerre lévő célpontokat is képesek eltalálni, beleértve az oroszországi Kurszk régiót, ahova az ukrán erők korábban már behatoltak.

Josep Borrell, az EU külügyi vezetője reméli, hogy az EU tagállamai beleegyeznek abba, hogy Ukrajna az európaiak által szállított fegyvereket használhasson Oroszországon belüli csapásokhoz, hangsúlyozva, hogy Ukrajnának nem pusztán védekezésre, hanem ellentámadásra van szüksége.

Caspar Veldkamp holland külügyminiszter az amerikai elnök döntését „megfelelő válasznak” nevezte arra az orosz lépésre, amelynek keretében észak-koreai csapatokat hívtak be, hogy harcoljanak az ukránok ellen.

Nagy-Britanniában az ellenzéki Konzervatív Párt árnyék-védelmiminisztere, James Cartlidge sürgette Keir Starmer kormányát, hogy engedélyezze Ukrajnának, hogy a Nagy-Britanniában gyártott Storm Shadow rakétákat használhassa Oroszországon belüli csapásokhoz.

Marija Ijonova ukrán parlamenti képviselő azonban szélesebb körű stratégia elfogadását sürgette a nyugati szövetségeseknél, mondván a nagyobb hatótávolságú rakéták önmagukban nem elegendők a győzelemhez. Kiegészítésképpen olyan intézkedésekre van szükség, mint az Ukrajna feletti védelmi pajzs kialakítása, a fokozott kiképzés, a szigorúbb szankciók bevezetése, valamint a bátrabb fellépés a szövetséges országok vezetésének részéről.

(Guardian)

A háborúpárti washingtoni és brüsszeli mainstream egy végső, elkeseredett támadást indított az új realitás ellen – közölte a külgazdasági és külügyminiszter hétfőn a Facebook-oldalán. Valószínűleg arra reagált, hogy a hírek szerint Joe Biden elnök kormánya feloldotta azokat a korlátozásokat, amelyek megakadályozták, hogy Ukrajna amerikai fegyverekkel lője Oroszország területét.

Szijjártó Péter azt írta a közösségi oldalán, hogy a békepárti elnökjelölt győzelmével Amerikában és a patrióta erők előretörésével Európában egy új realitás jött létre, ez az új realitás az emberek akaratára alapul, hiszen ők döntöttek a választásokon.

Ők döntöttek a békepárti, patrióta erők támogatásáról. A hatalomból kiszavazott háborúpárti politikusok sem Washingtonban, sem Brüsszelben nem hajlandók tudomásul venni a népakaratot

– fogalmazott a miniszter. Hozzátette, hogy ez nemcsak antidemokratikus, hanem rendkívül veszélyes is.

„Úgy tűnik, a háborúpárti erők végső elkeseredésükben még a legrosszabbtól, vagyis az ukrajnai háború világméretűvé történő kiterjesztésétől sem riadnak vissza” – hangsúlyozta. Szijjártó Péter emlékeztetett, hogy hétfőn lesz Brüsszelben az első uniós külügyminiszteri tanácsülés Donald Trump győzelme óta. „Kemény csata lesz, mert Brüsszelben is meg kell állítani az eszkalációs törekvéseket” – írta.

Ugyanakkor a magyar külügyminiszer továbbra sem ítélte el az oroszokat azután, hogy Moszkva kárpátaljai településeket támadott.

A háborúpárti washingtoni és brüsszeli mainstream egy végső, elkeseredett támadást indított az új realitás ellen – közölte a külgazdasági és külügyminiszter hétfőn a Facebook-oldalán. Valószínűleg arra reagált, hogy a hírek szerint Joe Biden elnök kormánya feloldotta azokat a korlátozásokat, amelyek megakadályozták, hogy Ukrajna amerikai fegyverekkel lője Oroszország területét.

Szijjártó Péter azt írta a közösségi oldalán, hogy a békepárti elnökjelölt győzelmével Amerikában és a patrióta erők előretörésével Európában egy új realitás jött létre, ez az új realitás az emberek akaratára alapul, hiszen ők döntöttek a választásokon.

Ők döntöttek a békepárti, patrióta erők támogatásáról. A hatalomból kiszavazott háborúpárti politikusok sem Washingtonban, sem Brüsszelben nem hajlandók tudomásul venni a népakaratot

– fogalmazott a miniszter. Hozzátette, hogy ez nemcsak antidemokratikus, hanem rendkívül veszélyes is.

„Úgy tűnik, a háborúpárti erők végső elkeseredésükben még a legrosszabbtól, vagyis az ukrajnai háború világméretűvé történő kiterjesztésétől sem riadnak vissza” – hangsúlyozta. Szijjártó Péter emlékeztetett, hogy hétfőn lesz Brüsszelben az első uniós külügyminiszteri tanácsülés Donald Trump győzelme óta. „Kemény csata lesz, mert Brüsszelben is meg kell állítani az eszkalációs törekvéseket” – írta.

Ugyanakkor a magyar külügyminiszer továbbra sem ítélte el az oroszokat azután, hogy Moszkva kárpátaljai településeket támadott.

Egy orosz rakéta talált el egy lakóházat Ukrajna északkeleti részén, Szumi városában, a támadásban tízen meghaltak. Két gyerek is életét vesztette – írja a Reuters. Egy másik rakétacsapás következtében a régió közigazgatási központja áram nélkül maradt.

Ötvenöt ember, köztük nyolc gyermek is megsérült, amikor az orosz rakéta vasárnap késő este eltalálta a kilencemeletes épületet a városban

– közölte a városi tanács a Telegramon.

Moszkva egyelőre nem kommentálta a támadást.