Múlt héten salátatörvény-tervezetet nyújtott be a kormány, amely mások mellett a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvényt is számos ponton módosítja, hívta fel rá a figyelmet a Közlekedő Tömeg.
A közlemény szerint ugyan a törvénytervezet az eddig is hatályos személyszállítási törvényhez hasonlóan definiálja a személyszállítási alapellátást, azonban az eddigi ajánláshoz képest mostantól normatív előírásként szerepel mind munkanapokon, mind hétvégéken a járásközpontokba tartó napi három, a járásszékhelyek és vármegyeszékhelyeik közt pedig napi két közvetlen járatpár.
Ez, sajnos, azt sejteti, hogy a járműhelyzet további romlását a kormány nem karbantartással és járműbeszerzéssel, hanem úgy tervezi kezelni, hogy megteremti a törvényi lehetőségét annak, hogy ha nincs jármű, akár lényegesen ritkábban is közlekedhessenek a járatok. Innentől majd lehet a személyszállítási törvényre mutogatni, hogy járműfronton nincs semmi látnivaló, az utasoknak ennyi jár – miközben ezek a minimumfeltételek már ma is nagyrészt teljesülnek, ahol pedig nem (pl. a járásszékhely Cigánd és Miskolc között, ahol a leggyorsabb eljutás csak átszállással érhető el), ott „az államháztartás teherbíró képességére” és az „infrastrukturális adottságokra” való hivatkozással továbbra sem lesznek kötelezőek a közvetlen járatok
– jelezték.
Úgy folytatták, hogy a 2023 nyarán végrehajtott vasútvonal-bezárások jövőbeni folytatását megkönnyítendő, a törvénytervezet eltörli a MÁV számára az érintett településekkel a vonalbezárások előtt elvileg kötelező konzultációt, illetve a továbbiakban miniszteri járati engedély sem kell ahhoz, hogy „a MÁV kénye-kedve szerint bezárhassa a vasútvonalait, és azokat buszokkal pótolja”. Megjegyezték, hogy már a tavalyi vasútbezárásokkal érintett településvezetők sem tudtak róla, hogy velük a MÁV konzultált volna, az ennek nyomait rögzítő dokumentumokat és Lázár járati engedélyét (ha léteznek) a Közlekedő Tömeg Egyesület által indított per nyomán született, elsőfokú bírósági ítélet ellenére sem hozzák nyilvánosságra. A jövőbeli bírósági felelősségre vonásnak azzal is igyekszik elébe menni a tervezet, hogy kimondja: a szakminisztérium gyakorlatilag bármilyen kontroll nélkül „dönthet a közlekedés módjának megváltoztatásáról”.
„Miközben a nyáron Lázár János az újabb kudarcokat leplezni kívánó kommunikációs elterelés, az ötpontos akcióterv részeként emlegette a nemsokára érkező új személyszállítási törvényt, a konkrétumok nyilvánosságra kerülése után már mélyen hallgat róla” – fogalmaz a szervezet.
Ez nem meglepő szerintük, amennyiben a salátatörvény-tervezet minden vonatkozó és érdemi pontja az országszerte kívánatos vonalhálózati és menetrendi fejlesztések helyett a vidéki térségekben levezényelt járatritkításokat (az „alapszolgáltatásra” való hivatkozással), mellékvonal-bezárásokat (a „módváltások” minden akadályának elgördítésével), valamint a MÁV-Volán-dolgozók már eddig is korlátozott sztrájklehetőségének teljes eltörlését készíti elő.
