Elért eredmények
• A Matáv több alkalommal is elnyerte a régió legjobb vállalata címet
• A New York-i tőzsdei bevezetés a térség legsikeresebb akciója volt
• Straub Elek 1999-ben megkapta az Év Menedzsere díjat
• A Westel-cégek részesedéseit ár alatt sikerült megszerezni
Huszonegyedik századi irodájában Straub Elek, a legnagyobb magyar távközlési szolgáltató első embere arról beszél: 1999-ben lezárult a Matáv életének egyik sikeres korszaka. A lassan hat éve hivatalban lévő menedzser szerint, bár a távközlési piac liberalizációjának 2002. januári hivatalos időpontja még messze van, a szolgáltatók közti verseny már tavaly megkezdődött. Elsőként az adatátviteli szolgáltatásokban indult meg a versengés, de a potenciális ügyfelek a nemzetközi szolgáltatások területén is válogathatnak a szolgáltatók között. “Az építkezés korszaka után most az üzleti hétköznapok következnek” – vélekedik az 56 éves cégvezető. A versenypiac új kihívásaira is neki, illetve az általa irányított menedzsmentnek kell megtalálni az első válaszokat, hiszen szerződését a közelmúltban 2005-ig meghosszabbították. Az első válasz, úgy tűnik, már meg is született. “A liberalizált piacon ringbe szállni készülők egytől egyig azt hirdetik, hogy olcsóbbak lesznek a Matávnál. Kijelenthetem, a Matáv, ahogy most, úgy a jövőben is minden versenytársánál kedvezőbb árakat kínál majd ügyfeleinek” – figyelmeztet az elnök-vezérigazgató.
Straub Elek a Matáv eddigi eredményeit magáénak érzi, de elismeri azt is: kollégái segítsége nélkül nem ment volna. “Ahogy a vállalatvezetés tudománya tanítja, egy ekkora vállalatot nem lehet egyedül irányítani” – mondja. A 15,4 ezer főt foglalkoztató, az 1999-es esztendőt 78 milliárd forintos nyereséggel záró, 2,9 millió előfizetőt kiszolgáló Matáv vezetése igazi csapatmunka. Az, hogy a cég mennyire sikeres, nagyrészt attól is függ, mennyire jó ez a csapat. Az elnök-vezérigazgató hiszi, az övék elég jó. Ezt mutatják a társaság történetének eredményei. Öt évvel ezelőtt a Matáv Rt. szerény, de biztos veszteséggel gazdálkodó vállalat volt. Mára árbevétele és nyereségessége alapján is dobogós helyet vívott ki magának a hazai cégek toplistáján. Ma már nem vezetnek listát az előfizetésre várókról, és a tudakozó szolgálat is magas színvonalon működik.
A társaság eredményeit itthon és külföldön egyaránt elismerik – több alkalommal is elnyerte a régió legjobb vállalata címet, de kapott díjakat részvényei tőzsdei kibocsátásáért is. A New York-i bevezetést a térség legsikeresebb akciójának minősítették az elemzők. Straub Elek azonban személyesen az 1999-es Év Menedzsere díjra a legbüszkébb. Úgy gondolja, a zsűri döntésével vezetői munkáját éppen úgy elismerte, mint a Matáv sikereit.
A tavalyi esztendő nem csak a piaci verseny erősödése miatt volt fontos a távközlési társaság számára. Májusban az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. az utolsó, 6 százaléknyi, állami kézben lévő Matáv-csomagot is piacra dobta. Ezzel végre valóban lezárult a cég 1993-ban megindult privatizációja. Straub szerint a részvények tőzsdei értékesítése egyfajta megmérettetés volt. Fogadtatásuk bizonyította, hogy a Matáv tőzsdei árai reálisak.
A vezetékes szolgáltató önmagában is jó tőkepiaci megítélésén sokat javított tavaly októberben a Westel 900 és a Westel Rádiótelefon Kft. megvásárlásának bejelentése. “Igazuk van azoknak, akik azt mondják, a Matáv szemtelenül olcsón jut hozzá a Westelekhez” – ismeri el Straub Elek. Miközben ugyanis a társaság 885 millió dollárt fizet a cégek 49-49 százalékos részvénycsomagjáért, egyedül a Westel 900 üzleti értéke eléri a négymilliárd forintot. Ez pedig több, mint a Matáv-csoport vezetékes portfóliójának értéke. Az elnök-vezérigazgató szerint az “olcsó” vásárlást a Matáv és a részvénycsomagok korábbi tulajdonosa, a MediaOne közti kemény tárgyalások tették lehetővé. Hozzáteszi ugyanakkor azt is: cége a jövőben csupán annyira kíván beleszólni a Westelek életébe, amennyire feltétlenül szükséges. A vezetékes érdekeknek a mobil érdekeket nem szabad alárendelni, legfeljebb stratégiai koordinációról lehet szó a vállalatok között.
