Vasárnap két olyan fejlemény történt az 1945 óta fennálló második osztrák köztársaság történetében, amire a második világháború óta nem volt példa. Egyfelől egy radikális populista, illetve sokak szerint inkább szélsőjobboldali párt, az FPÖ (Szabadságpárt) lett az általános választások győztese 29 százalékos szavazataránnyal úgy, hogy míg 2019-ben csak 770 ezer szavazatot kaptak, most 1,4 millió ember voksolt rájuk.
Másfelől pedig a második köztársaság történetének jelentős részében, főleg a huszadik században koalícióban kormányzó, két korábbi meghatározó politikai erő, a néppártiak (ÖVP) és a szociáldemokraták (SPÖ) együtt sem szerezték meg a voksok felét. Igaz, a két „nagy” pártnak végül sikerült megszereznie a parlamenti mandátumok több mint ötven százalékát. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy és a mandátumkiosztásnál azok a pártok jártak jól, amelyek átugrották a négyszázalékos parlamentbe jutási küszöböt. Így sorrendben
- a radikális jobbos FPÖ 56,
- a konzervatív ÖVP 52,
- a szocdem SPÖ 41,
- a liberális Neos 18
- és a környezetvédő Zöldek 16 mandátumot kaphatnak.
A két legnagyobb bukást egyébként az ÖVP és a Zöldek, a két eddig kormánypárt szenvedte el: a Néppárt 19, a környezetvédők 10 képviselői helyet vesztettek 2019-hez képest, míg az ellenzéki FPÖ 25-tel növelheti mandátumainak számát.
Katrin Prapotnik, a Grazi Egyetem politológusa három tényezővel magyarázza a szélsőjobb sikerét. Elsőnek a magas inflációt említette, amely hetvenéves csúcsot döntve 2023. januárjában 11,3 százalék volt – aminél Magyarországon egyébként sokkal rosszabbak voltak az adatok.
Emellett a bevándorlás és migráció, illetve az egészségügy kérdései vezethettek a Szabadságpárt megerősödéséhez. A 2019 óta kormányzó néppárti-zöld koalíció népszerűségét rendkívüli módon megtépázta ugyanis például a kötelező oltásról szóló vita. A Der Standardnak nyilatkozó Christoph Hofinger választási szakértő ugyanakkor kijelentette, hogy az FPÖ a választókat az elitekkel szembeni harccal győzte meg.
Herbert Kickl, a párt vezére (kiemelt képünkön) nem véletlenül emlegette vasárnap elődjét, az autóbalesetben 2008-ban elhunyt Jörg Haidert. Az FPÖ ugyanis felülmúlta az 1999-ben elért történelmi rekordot, amikor 26,9 százalékot kapott, hogy most 28,8 százalékig jusson. Kickl vasárnap azt mondta, hogy a néhai pártelnök büszke lenne rájuk.
