Nagyvilág

Scholz nem akarja, hogy az ukránok német rakétákkal támadjanak orosz területre

MICHAEL KAPPELER / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP
2024. szeptember 23., USA, New York: Olaf Scholz szövetségi kancellár és Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke üdvözlik egymást az ENSZ Közgyűlés 79. általános vitájának kezdete előtti kétoldalú találkozón.
MICHAEL KAPPELER / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP
2024. szeptember 23., USA, New York: Olaf Scholz szövetségi kancellár és Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke üdvözlik egymást az ENSZ Közgyűlés 79. általános vitájának kezdete előtti kétoldalú találkozón.

Németországnak nem áll szándékában lazítani a német fegyverek Oroszország elleni használatára vonatkozó korlátozásokon, Kijev sürgetése ellenére sem, mondta Olaf Scholz német kancellár New Yorkban.

A kancellár a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való találkozója előtt azt mondta – az MTI szerint –, hogy a német kormány „nagyon világosan” döntött arról, hogy a rakétáikat ne használják mélyen orosz területen lévő célpontok ellen. „Ezt nem fogjuk megtenni. És erre jó okunk van” – mondta Scholz, aki a világ többi vezetőjével az ENSZ Közgyűlésére utazott, az USA-ba.

Zelenszkij régóta sürgeti a nyugati szövetségeseket, hogy engedélyezzék Ukrajna számára a nagy hatótávolságú rakéták használatát a frontvonal mögötti célpontok, köztük orosz logisztikai központok és katonai támaszpontok elleni támadásra.

A Németország által már leszállított fegyverek közül jelenleg a legnagyobb, 84 kilométeres hatótávval a MARS II rakétavető rendelkezik. Az 56 kilométeres hatótávval rendelkező Panzerhaubitze 2000 önjáró tarack is használatban van az ukrán hadseregben. Berlin mindkét fegyver használatát engedélyezte Kijevnek az északkelet-ukrajnai, harkivi hadműveletben.

Scholz azonban több alkalommal is megtagadta a nagy hatótávolságú precíziós fegyverek leszállítását Ukrajnának, függetlenül a többi NATO-szövetséges döntéseitől. A kancellár nem akar átadni a német Taurus manőverező robotrepülőgépekből, amelyek hatótávolsága mintegy 500 kilométer. Szerinte ez „az eszkaláció nagy kockázatával járna”.

Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország viszont már mind szállított Kijevnek 300 kilométeres hatótávolságú manőverező robotrepülőgépeket. Ezekben az országokban jelenleg vita tárgya, hogy engedélyezni kellene-e a nagy hatótávolságú fegyverek alkalmazását az orosz területen lévő célpontok ellen.

A téma szerepel Zelenszkij és Joe Biden amerikai elnök e heti, washingtoni találkozójának napirendjén.

Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban azt hangoztatta, hogy Oroszország a NATO közvetlen hadba lépésének tekintené, ha a nagy hatótávolságú, nyugati precíziós fegyvereket bevetnék mélyen orosz területen fekvő célpontok ellen.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik