Az éves átlagnál valamivel kevesebb, 3-3,5 millió hektoliter bor érik a pincékben a 2009-es szüretet követően, miközben a hazai borfogyasztás egyes becslések szerint átlagosan évente 3 millió hektoliter. A kevesebb alapanyag ellenére a szőlő felvásárlási ára nem emelkedett,
hanem még az egy évvel korábbi – nem túl magas – összeghez képest is
csökkent – írja a Népszava.
„A 2004-es EU-csatlakozás óta a magyar borok mellett több száz hektoliter bizonytalan eredetű és minőségű, főleg olasz bor jelent meg a piacon. Ezeket magyar borként adják el, a kistermelők ellehetetlenültek és hamarosan sok ezer hektár szőlőt fognak kivágni. A marketing hozzájárulásként fizetett jövedéki adó 40 százalékát felajánlották ellenőrzésre, de a pénzt nem erre fordítják. Ehelyett a hatóságok plusz ellenőrzéssel fenyegetik a termelőket. A büntetéssel próbálják a saját költségvetésüket fenntartani. Csapdahelyzetbe kerülünk, ha félünk tőlük” – nyilatkozta az FN-nek Heimann Zoltán, a Pannon Bormíves Céh ügyvezető társelnöke.
Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke is egyetért azzal, hogy a piaci feszültségek egyik oka a szűkös hitelforrás és ennek az is a következménye, hogy jó néhány termelő jelentős csúszással, vagy egyáltalán nem kapta meg a felvásárlóktól a pénzét, pedig egyébként is rendkívül alacsony volt a szőlő felvásárlási ára. A fehér szőlő kilójáért 35-40, a kékszőlőért 70-75 forintot kínáltak.
Horváth hozzáteszi, hogy annál inkább „kellemetlen”, hogy 400 ezer hektoliter olasz bor érkezett idén Magyarországra, mert 2009-ben kifejezetten jó évjárattal számolhattak a borászok, különösen éppen a vörösboroknál.
