Hazájában bukott politikusnő lehet Várhelyi Olivér utódja

Ursula von der Leyen kedden bemutatta az új Európai Bizottság leendő tagjait. A német politikus sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a tagállamok eredetileg csak 22 százalékos arányban jelöltek nőket a posztokra, amit ő elfogadhatatlannak tartott, és végül sikerült az arányszámot 40 százalékra emelni. Egy jelölt bemutatásánál azonban megakadt, elmondta, hogy a szlovén Marta Kos parlamenti meghallgatása még nem történt meg, de a ljubljanai parlament állásfoglalása az ügyben amúgy sem „nem kötelező erejű”.

Szlovéniában ugyanis heves politikai vita alakult ki a biztosjelöltről, a kinevezéséhez szükséges procedúrát pedig hátráltatta az ellenzék. A jobboldali ellenzéki párt, az SDS adja ugyanis annak az EU-ügyekkel foglalkozó parlamenti bizottságnak az elnökét, amelyik Kos meghallgatására volt hivatott. Az SDS-es bizottsági elnök, Franc Breznik sokáig nem hívta össze a testületet, így csak szerdán, Von der Leyen bejelentése után hagyták jóvá Kos támogatását.

Breznik különböző dokumentumokat kért arról, hogy a kormány mi okokból döntött a jelölésről, illetve az eddigi jelölt, a tisztséget máig betöltő Tomáz Vesel milyen körülmények között lépett vissza. Pár hónapja még valóban úgy tűnt, hogy Vesel újrázhat az Európai Bizottságban, majd a visszalépését azzal indokolta, hogy más koncepciója van az Európai Unió működéséről, mint Von der Leyennek.

Valójában Vesel a szlovén ellenzék szerint azért lépett vissza, mert

Von der Leyen levelet írt a szlovén kormányfőnek, a balliberális koalíciót vezető Robert Golobnak, hogy jelöljön inkább egy politikailag erős háttérrel rendelkező női politikust EU-biztosnak.

Cserébe állítólag azt ajánlotta, hogy Szlovénia a korábbinál befolyásosabb posztot kaphat az új bizottságban. Ez a feladatkör nem más, mint az unió bővítése, amelyet eddig a magyar biztos, Várhelyi Olivér irányított, aki végül az egyik legsúlytalanabb egészségügyi és állatjóléti portfóliót kapta.

Az EU ügyeivel foglalkozó ljubljanai szakbizottság órákig faggatta Kost, és az SDS képviselői időnként olyan durva hangnemben támadták, hogy a bizottság szintén ellenzéki elnökének kellett figyelmeztetnie, illetve rendre utasítania őket. Alapvetően két vádat fogalmaztak meg:

• a volt jugoszláv kommunista titkosszolgálat informátora vagy tagja lehetett,
• illetve hogy svájci nagykövetként a beosztottjaival szemben arrogánsan lépett fel, egyfajta zaklatásnak tette ki őket.