Zelenszkij: Kurszk felől támadtak volna az oroszok

A közelmúlt eseményeinek fényében az atomerőművek meg nem támadásának elve különös jelentőséget kapott, egy, a kurszki atomerőműre mért katonai csapás esetén az 1986-os csernobili baleset következményei „bemelegítésnek tűnnének” – jelentette ki Alekszej Lihacsov, a Roszatom orosz állami atomenergetikai vállalat vezérigazgatója, miután pénteken Kalinyingrádban Rafael Grossival, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatójával tárgyalt. A felek megállapodtak abban, hogy egy újabb fenyegetés esetén a NAÜ szakértői azonnal a kurszki atomerőműhöz utaznak.

El kell mondanunk, hogy milyen következményekkel járnának Oroszország, Ukrajna, Fehéroroszország, Európa, Törökország és az egész Fekete-tenger körüli földterület számára a meggondolatlan cselekedetek. Én így válaszolok: Csernobil bemelegítésnek fog tűnni ahhoz képest, ami akkor fog történni, ha katonai csapást mérnek egy működő RBMK-100-asra (a kurszki atomerőmű reaktorára)

– mondta a Roszatom vezetője.

Lihacsov megjegyezte, hogy javult a zaporizzsjai atomerőmű személyzetének és a NAÜ ellenőreinek együttműködése.

A NAÜ talán az egyetlen olyan szervezetnek nevezhető a Földön, amely mandátumának keretein belül megőrizte független pozícióját, és ezt az egyre összetettebb és fenyegetőbb környezetben is folytatja

– hangoztatta.

Megjegyezte ugyanakkor: a Roszatom elvárja a NAÜ-től, hogy rámutasson az erőmű elleni támadások felelőseire.

A Roszatom közleménye szerint Lihacsov és Grossi a kurszki és a zaporizzsjai atomerőmű biztonságáról tárgyalt. A felek egyebek mellett megvitatták a NAÜ szakértőinek állandó jelenlétének lehetőségét a kurszki atomerőműben.

Grossi, aki augusztus 27-én a kurszki és szeptember 4-én zaprozzsjai atomerőművet kereste fel, a pénteki kalinyingrádi megbeszélés után elmondta, hogy a NAÜ és a Roszatom között különböző kérdésekben nézeteltérések vannak, de hangsúlyozta a párbeszéd szükségességét.

„Ezt elmondtam Zaporizzsjában, elmondtam Kijevben, elmondom most Kalinyingrádban. Az atomerőművek soha nem lehetnek legitim célpontok egy fegyveres konfliktusban. Ezért az ügynökség a maga részéről intézkedéseket és eszközöket kínál az olyan helyzetek elkerülésére, amelyek minden fél számára elfogadhatatlanok” – mondta a főigazgató.

A NAÜ vezetője hangsúlyozta, hogy a „rendkívül aggasztó” közelmúltbeli fejlemények ellenére az ügynökség jelenléte megmarad, és ez minden fél, mind Oroszország és Ukrajna, mind a pedig a nemzetközi közösség számára előnyös. Közölte, hogy a rendkívüli feszültség ellenére az ügynökség erőfeszítésein keresztül mind Moszkva, mind Kijev “elismeri a technikai és szakmai párbeszédet és a NAÜ-t eszközként a nukleáris biztonság biztosításában”.

A NAÜ szerepének a nukleáris biztonság biztosításáért folytatott munkában folytatódnia és bővülnie kell

– szögezte le.

A zaporizzsjai atomerőmű hűtőtornyának felgyújtása és a kurszki atomerőműben kialakult aggasztó helyzet világossá teszi, hogy figyelmünk nem lanyhulhat a nukleáris biztonság kérdésében az érintett régiók nukleáris létesítményeiben

– fogalmazott.

Lihacsov szerint „nem fér kétség” ahhoz, hogy az ukrán hadsereg a kurszki régióba történt betörésekor el akarta foglalni a Kurcsatovban működő nukleáris létesítményt. Elmondta, hogy a napokban merényletet követtek el Andrej Sevcsik volt enerhodari polgármester ellen, aki jelenleg a zaporizzsjai atomerőmű alkalmazottja. Közölte, hogy Sevcsik a feleségével együtt súlyosan megsebesült a merényletben.

(MTI)

Elfoglalta az orosz hadsereg a donyecki régióban található Zsuravka települést – közölte az orosz védelmi minisztérium pénteken. A tárca szerint az elmúlt hét folyamán 17, nagy hatótávolságú precíziós fegyverekkel, köztük hiperszonikus Kinzsalokkal, valamint drónokkal végrehajtott csoportos csapás ért ukrán rakéta- és repülőgépipari összeszerelő üzemeket, kritikus energetikai létesítményeket, rakéta-, fegyver- és üzemanyagraktárokat, drónok és személyzet nélküli hajók összeszerelő műhelyeit és tárolóhelyeit, valamint ukrán alegységek és külföldi „zsoldosok” ideiglenes telepítési pontjait.

A jelentés külön kitért a Poltava városában a 179. egyesített kiképzőközpont elleni támadásra, ahol rádióelektronikai szakembereket képeztek ki külföldi oktatók irányításával elektronikai hadviselésre és drónirányításra. Az augusztus 31-től szeptember 6-ig tartó időszakra vonatkozó hadijelentés 89-ben nevezte meg az orosz erők által visszavert támadások és ellentámadások számát, az elesett vagy súlyosan megsebesült ukrán katonák számát pedig több mint 16 200-ban. Az orosz beszámoló az Ukrajnában a héten megsemmisített haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek között 69 tábori lőszerraktárt, egy MiG-29-es repülőgépet, 17 harckocsit, 143 páncélozott harcjárművet, hét amerikai ATACMS műveleti-harcászati rakétát, 20 francia HAMMER irányított légibombát, HIMARS és Vilha sorozatvetők 54 rakétáját, továbbá 367 légi és 11 tengeri drónt.

Az orosz védelmi minisztérium szerint a Kurszk megyébe betört ukrán erők az augusztus 6-án indított támadás során több mint 10 400 embert, 81 harckocsit, 41 gyalogsági harcjárművet, 74 páncélozott személyszállító járművet, 599 páncélozott harcjárművet, 339 gépkocsit, 76 tüzérségi löveget és 24 sorozatvetőt veszítettek. A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több más településéről is jelentettek pénteken ukrán tüzérségi és dróntámadást.

(MTI)

Az Európai Unió 40 millió euró (15,7 milliárd forint) további humanitárius segélyt küld Ukrajnának, hogy az ország a kritikus infrastruktúrát érő orosz támadások közepette felkészülhessen a télre – jelentette be az Európai Bizottság pénteken.

Az uniós testület tájékoztatása szerint az összegből 35 millió eurót (13,7 milliárd forint) az Ukrajnában működő humanitárius programokra szánnak, a maradék ötmilliót (1,9 milliárd forint) pedig a Moldovában élő ukrajnai menekültek és az őket segítő helyi közösségek kapják.

A közleményben leszögezik: a legfontosabb cél jelenleg Ukrajna felkészítése a téli időszakra, a többi között a megrongálódott épületek helyreállítása, valamint a fűtés és az áramszolgáltatás biztosítása.

A pénteken bejelentett támogatással együtt az Európai Bizottság már összesen 966 millió eurót (379 milliárd forint) adományozott Ukrajnának humanitárius célokra. A humanitárius műveletek mellett az uniós testület (az Európai Unió polgári védelmi mechanizmusa keretében) több mint 150 ezer tonna segélyt is leszállít a háború sújtotta országnak, a többi között mentőautókat, gyógyszereket, áramfejlesztőket.

(MTI)

Nagy-Britannia több száz légvédelmi rakétát szállít Ukrajnának. A londoni védelmi minisztérium pénteki tájékoztatása szerint könnyű, több feladatra használható rakétarendszerekről (Lightweight Multirole Missile, LMM) van szó – számolt be az MTI.

A tárca közölte, hogy a brit kormány 650 LMM típusú rakéta előállítására 162 millió font (76 milliárd forint) értékű megbízást adott a Thales hadiipari konglomerátumnak, amely belfasti üzemében gyártja majd az Ukrajnának szánt fegyvereket. Az ismertetés szerint az LMM rakétarendszer igen sokoldalú fegyvertípus: egyaránt indítható például szárazföldről, tengerről és a levegőből. A londoni védelmi minisztérium felidézi, hogy Nagy-Britannia eddig is több száz LMM típusú rakétát szállított Ukrajnának, és ezekkel fegyverekkel az ukrán légvédelem rengeteg orosz drónt és egyéb légi támadóeszközt semmisített meg. A rakéták a hangsebesség másfélszeresével repülnek, hatótávolságuk meghaladja a 6 kilométert, és légvédelmi feladatok mellett számos más jellegű katonai célpont, például páncélozott csapatszállító járművek vagy támadó gyorsnaszádok ellen is bevethetők – áll a minisztérium pénteki tájékoztatásában.

John Healey brit védelmi miniszter a héten bejelentette, hogy Nagy-Britannia évente 3 milliárd font (1400 milliárd forint) értékű segélyben részesíti Ukrajnát mindaddig, amíg erre szükség van. Healey bejelentette azt is, hogy átlépte az egymilliárd fontot az Ukrajna számára brit és dán kezdeményezéssel 2022-ben létrehozott nemzetközi alapnak (International Fund for Ukraine, IFU) folyósított adományok értéke.

John Healey a héten fogadta Londonban Rusztem Umerov ukrán védelmi minisztert, akinek elmondta: aláírták az IFU-program eddigi legnagyobb megbízási szerződését, amelyek alapján a résztvevők 300 millió font (140 milliárd forint) értékben gyártanak 152 milliméteres lövedékeket a szovjet időszakból fennmaradt, az ukrajnai fegyveres erők által jelenleg is használt tüzérségi eszközökhöz. A szerződés értelmében a programban részt vevő országok a következő 18 hónapban 120 ezer ilyen tüzérségi lövedéket gyártanak és adnak át Ukrajnának.

Az oroszok megtámadták volna az észak-ukrajnai Szumi megyét Kurszk felől, amit a kurszki offenzívával megakadályoztunk, most már nem fenyegeti támadás veszélye ezt a régiót – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki megérkezett a németországi Ramsteinbe, ahol a NATO-tagállamok vezetőivel vitatja meg az orosz-ukrán háború helyzetét és a segítségnyújtás lehetőségeit.

Zelenszkij elmondta, hogy az oroszok 6 ezer katonájukat vesztették el Kurszkban, ahol már 1300 négyzetkilométernyi területet és több mint száz települést ellenőriznek az ukránok.

Ukrainian President Zelensky arrived at the Ramstein Air Base in Germany to participate in a meeting on Ukraine. He will meet with the U.S. and German defense ministers and hold talks with Chancellor Scholz. Later, Zelensky will travel to Italy for the Ambrosetti International… pic.twitter.com/qD07oP5EBW

— NOELREPORTS 🇪🇺 🇺🇦 (@NOELreports) September 6, 2024