Mégsem „rajzolták át” a képviselők a választókerületi határokat, annak ellenére, hogy a kerületek aránytalansága az elmúlt években erősödött, ez ugyanis már érzékelhető módon befolyásolhatná a választások eredményét.
Későn, január elején tettek kísérletet arra, hogy újra meghatározzák az elválasztó vonalakat, de mivel ehhez kétharmados országgyűlési támogatottságra lenne szükség és az Alkotmánybíróság (Ab) 2007. június 30-ig adott rá határidőt, elmaradt a módosítás. Mivel szükséges lett volna, a parlament mulasztásos alkotmánysértést követett el.
A törvény szerint a választókerületeket úgy kell kialakítani, hogy a lakosság száma megközelítően azonos legyen mindenhol. Az egyéni választókerületnek a főváros vagy a megye területén belül kell lennie, a székhelyének pedig az adott városban. Fontos elv az is, hogy a települési önkormányzat egész területe az egyéni választókerületen belül legyen. Ezeknek a feltételeknek azonban nem felelnek meg a jelenlegi határok.
Az Ab 2005-ben már vizsgálta a választókerületek aránytalanságának kérdését. Akkor állapította meg azt is, hogy az egyes választókerületek lélekszáma között nagy különbség van, ez pedig sérti az egyenlő választójog elvét.
A testület szerint a választópolgárok számának folyamatos változása, illetve a belső migráció azt indokolja, hogy időről-időre felülvizsgálják az egyéni a határokat, valamint az egyes területi listákról megszerezhető mandátumok arányait. Ugyanakkor megjegyezték, hogy a gyakori változtatás veszélyeztetné a rendszer stabilitását, különösen, ha arra nem sokkal a választások előtt kerül sor.
Bár az Ab 2007. június 30-ai határidővel kötelezte az Országgyűlést, hogy hozzon olyan törvényt amely szerint a választókerületek lélekszáma igazodik a mindenkori lakosságmozgáshoz, de a parlament ennek nem tett eleget. Így a 176 egyéni választókerület határa ugyanott húzódik, ahol 1990-ben.
Emiatt a legkevesebb választópolgárral rendelkező kerületben körülbelül két és félszer annyit ér egy választó szavazata, mint a legtöbb választópolgárral rendelkezőben.
