A Hamász nem vesz részt a következő tűzszüneti tárgyaláson

Ígéretes kezdetnek nevezte az Izrael és a palesztin fegyveresek közötti gázai tűzszünet megteremtését célzó, Dohában zajló tárgyalásokat a Fehér Ház nemzetbiztonsági kommunikációs tanácsadója csütörtökön.

John Kirby egy sajtóbeszélgetésen elmondta, hogy a csütörtökön kezdett, közvetítők útján zajló egyeztetés kezdetén sikerült közelíteni az álláspontokat, és a tárgyalás pénteken folytatódik, hogy a tűzszünet részleteit kidolgozzák.

A Fehér Ház illetékese beszámolt arról, hogy a helyszínen van Robert Burns, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója is, aki részt vesz a tárgyalásokban.

Elmondta, hogy Izrael és a palesztin Hamász képviselői a tűzszüneti terv általános kereteit már elfogadták, és most a végrehajtás egyes részleteiről zajlik az alkufolyamat, aminek része – a megfogalmazása szerint – bizonyos „erőfitogtatás is”.

A tárgyalások lebonyolításáról John Kirby elmondta, hogy a Hamász tárgyalói közvetlenül nem ülnek ott az asztalnál, hanem az alkupontokat Katar és Egyiptom képviselői tárják a Hamász vezetőiből álló, szintén Dohában tartózkodó palesztin delegáció tagjai elé, akik ezt tovább közvetítik Jahja esz-Szinvár, a Hamász új politikai vezetője felé.

A Hamász korábbi politikai vezetője, Iszmáil Haníje július 31-én Teheránban, feltehetően izraeli rakétatámadásban vesztette életét. Helyére lépett az a Szinvár, akit a 2023. október 7-i, Izrael elleni rajtaütés értelmi szerzőjének tartanak.

A Fehér Ház sajtóbeszélgetésén a nemzetbiztonsági kommunikációs tanácsadó kifejtette, hogy amerikai meglátás szerint Izrael ugyan nem semmisítette meg a Hamász katonai képességeit, de a gázai hadművelet katonai célját jórészt elérte, mert meggyengült a palesztin fegyveres szervezet, amelyre az izraeli hadsereg óriási nyomást helyezett. Az illetékes ugyanakkor hozzátette, hogy a Hamásznak változatlanul vannak fegyver- és lőszerraktárai, rendelkezésére állnak földalatti alagutak is, valamint a Hamász működése mögötti ideológia – Izrael létezéshez való jogának tagadása – szintén megmaradt.

Irán szándékait illetően a nemzetbiztonsági illetékes elmondta, változatlan a várakozás, hogy Izrael ellen megtorló támadást intéznek, ugyanakkor kifejtette, hogy az amerikai meglátás szerint az Irán által támogatott libanoni Hezbollah, valamint a jemeni húszik is tűzszünetet akarnak a Gázai övezetben.

Az ukrán hadsereg orosz területen végrehajtott támadásáról John Kirby azt mondta, hogy az amerikai hírszerzési értesülések is bizonyos orosz egységek átcsoportosításáról szólnak Ukrajnán belüli és Ukrajna körüli területekről a kurszki térségbe, de rámutatott, hogy ezek az első jelentések a további orosz szándékokat nem mutatják meg.

(MTI)

Egy több mint 100 amerikai rabbiból álló szervezet sürgeti Benjámin Netanjahu miniszterelnököt, hogy kössön megállapodást a 10 hónapja Gázában raboskodó túszok érdekében.

„Nyomatékosan felszólítjuk az izraeli miniszterelnököt és minden érintettet, hogy véglegesítsék az asztalon lévő – Biden elnök által ismertetett, továbbá Katar, Egyiptom és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által támogatott – megállapodást, és hozzák el a feloldozást szenvedőknek” – áll a nyilatkozatban.

A zsidó nép Izraelben és a globális diaszpórában addig nem láthat neki a gyógyulásnak, amíg testvéreink és nővéreink haza nem tértek

– teszik hozzá.

(The Times of Israel)

A gázai egészségügyi minisztérium közölte, hogy már 40 005 palesztin halt meg a Hamász tavaly október 7-i terrortámadását követő izraeli műveletekben.

A minisztérium közölése szerint 92 401 palesztin sebesült meg. A Hamász által felügyelt egészségügyi minisztérium nem tesz különbséget a civilek és a harcosok között.

(The Guardian)

Lemondott posztjáról Nemat „Minouche” Shafik, a Columbia Egyetem elnöke, aki számos kritikát kapott azért, ahogy kampuszán a palesztinpárti demonstrációkat kezelték a gázai háború kitörése után.

Shafik az egyetem közösségének írott levelében kiemelte, hogy miközben egyéves elnöksége alatt számos fontos területen értek el előrelépést, az elmúlt év jelentős terhet rótt a családjára és a közösség más tagjaira is. Hozzáfűzte, döntését azt követően hozta meg, hogy nyáron átgondolta a helyzetet. Mivel lemondása azonnal hatályba lépett, átmenetileg az egyetem Irving Orvosi Központját vezető Katrina Armstrong veszi át a helyét.

Tavasszal az egyetemen palesztinpárti tüntetések zajlottak, a demonstrálók egy rövid időre az egyetem egy épületét is elfoglalták és megrongálták (képünkön tüntetőket visznek el rendőrségi busszal április 30-án). Shafik számos bírálatot kapott azért, mert túlságosan szabadjára engedte a tiltakozásokat, és nem lépett fel elég erélyesen a kampuszon az antiszemitizmus ellen. A palesztinpártiak viszont azért ítélték el, mert végül rendőri segédlettel törte le a tiltakozásokat, és számos tüntetőt vettek őrizetbe.

A tiltakozóhullám a Hamász palesztin terrorszervezet Izrael elleni 2023 októberi gyilkos támadását követő gázai háború kitörése után söpört végig az amerikai egyetemeken. Korábban a Harvard és a Pennsylvania Egyetem elnöke is lemondott a kampuszaikon zajlott palesztinpárti tüntetések miatt összehívott 2023 decemberi kongresszusi meghallgatásuk után.

Az izraeli katonaság dróntámadással megölt két palesztin fegyverest Ciszjordánia északi részén, a Nábluszban fekvő Balata menekülttáborban, és több mint húsz iszlamista fegyveressel végeztek a Gázai övezetben – jelentették palesztin források és az izraeli hadsereg (IDF) szóvivői.

Az IDF tájékoztatása szerint Nábluszban palesztin fegyveresek az izraeli katonákat lőtték, és robbanóanyagokkal dobálták őket, amire az IDF válaszolt. Emellett az IDF szóvivője szerint drónnal lecsaptak két olyan palesztin terroristára is, akik a Nábluszban lévő izraeli erőket veszélyeztette. A Gázai övezetben az IDF erői mintegy húsz iszlamista fegyverest öltek meg Rafahban, és leromboltak egy épületet, mely alatt egy alagút lejáratát rejtették el – jelentette a szóvivő.

Egy másik támadásban az Iszlám Dzsihád egyik harcosával végeztek, aki rakétákat indított a katonák és az övezet melletti települések ellen. A légierő csapásai az utóbbi napon a Hamász terrorszervezet több mint harminc építményét semmisítették meg, aláaknázott épületeket, földalatti infrastruktúrát és fegyverraktárakat is.

Csütörtök reggel ismét működésbe lépett a légvédelmi riasztás Izrael északi részén, ahol a katonai szóvivők szerint mintegy öt, Libanonból érkező rakétát azonosítottak. Néhányat elfogtak közülük, a többi pedig lakatlan területen csapódott be. Dél-libanoni források izraeli tüzérségi támadásról adtak hírt a dél-libanoni, a földközi-tenger partján fekvő Nakura városánál.

A Hamász egyik magas rangú tisztviselője azt mondta a BBC-nek, hogy a szervezet nem vesz részt a gázai tűzszünetről és a túszok szabadon bocsátásáról szóló, csütörtökön Dohában folytatódó tárgyalásokon. A palesztin fegyveres csoport illetékese közölte, hogy a megbeszéléseknek a Joe Biden által május végén meghatározott ütemterv szerint kellene mennie.

Az amerikai elnök szerint három fázisból álló tűzszüneti megállapodás lenne célravezető. Az első, hathetes fázisban teljes tűzszünet állna be, és az izraeli erők kivonulnának a Gázai övezet lakott területeiről. Ezalatt Izrael és a Hamász megállapodna a második fázisról, ami az ellenségeskedés végleges megszüntetését jelentené, és ha ez hat hét alatt sem sikerül, akkor a tűzszünet fennmarad. A második fázisban történne a fogolycsere, a harmadik szakasz pedig jelentős újjáépítést jelentene a Gázai övezetben.

A Hamász várható távolmaradása ellenére az amerikai, egyiptomi és katari részvétellel megtartják a dohai találkozót. Tárgyalások az utóbbi időben elakadtak, mert Izrael a Hamász több vezetőjét is likvidálta, a szervezet politikai vezetőjét, Iszmail Hanijét például Teheránban.

Szerdán Antony Blinken amerikai külügyminiszter és Muhammad bin Abdul Rahman Ál Száni katari miniszterelnök telefonon beszéltek, és egyetértettek abban, hogy „a régió egyetlen pártja sem tehet olyan lépéseket, amelyek aláássák a megállapodásra irányuló erőfeszítéseket”.