Belföld

Ukrajnában félelem van, Budapesten esély – nem akarják elveszíteni a jobb élet reményét a kárpátaljai menekültek

Varga Jennifer / 24.hu
Varga Jennifer / 24.hu

Ukrajnában félelem van, Budapesten esély – nem akarják elveszíteni a jobb élet reményét a kárpátaljai menekültek

Eltöltöttünk egy napot az egyik fővárosi menekültszállón lakó kárpátaljai gyerekekkel, illetve az őket segítő szakemberekkel, hogy megtudjuk: hogyan változott meg az életük, amióta átlépték a határt, miként működik az iskolai, óvodai integrációjuk, és milyen hatással van rájuk az, hogy egy kormánydöntés nyomán nemsokára elveszíthetik a lakhatásukat. Az Orbán Viktor által jegyzett rendelet csak azoknak ad ugyanis lakhatási támogatást, akik „katonai műveletekkel közvetlenül érintett” területekről jönnek. Pál Norbert kormánybiztostól megtudtuk, már döntöttek az ukrán menekültek magyarországi lakhatás fenntartására vonatkozó méltányossági kérelmeiről, ám azt nem árulta el, hogy mekkora arányban hoztak elutasító döntést.

Sokan katasztrofális állapotban érkeztek ide. Volt olyan gyerek, aki kirohant a fürdőszobából, hogy »néni, bácsi, folyik a víz a falból« – sosem látott még csapból folyó vizet. Rengeteg alapvető készségre meg kellett őket tanítani – a kézmosásra, a szemét összeszedésére, sokszor a fürdésre is –, de nagyon sok haladást értünk el. A kerületben élők is sokat segítettek, ha adomány kellett, jött a segítség.

Az ukrajnai háború elől 2022 februárja óta több tízezer kárpátaljai roma család menekült el, és többségük Magyarországon tervezte átvészelni a – nem tudni, milyen hosszú – távollétet. Sok család a fővárosban kialakított menekültszállókon kapott átmeneti otthont, a gyerekek a helyi óvodákba és iskolákba járnak. Ebben segít nekik a Partners Hungary Alapítvány nemrég elindult programja is.

Ellátogattunk a Fővárosi Önkormányzat Zugligeti úti idősotthonában létrehozott menekültszállóra, hogy részt vegyünk az alapítvány napi programján a városligeti játszóterezéstől egy cirkuszi előadásig, és közben a közreműködő szakemberekkel, illetve néhány ukrajnai édesanyával való beszélgetések során arra keressük a választ, hogyan is fest ezeknek a gyerekeknek a magyarországi integrációja, hogy érzik magukat hazánkban, és milyen nehézségekkel kell szembenézniük a mindennapokban.

Varga Jennifer / 24.hu

A szállón dolgozó, a cikk elején idézett szociális munkás, Faludi Péter szerint eleinte volt némi fluktuáció az ott élők létszámában, de körülbelül másfél éve állandó csapattal dolgoznak – jelenleg 37 a létszám. A szülők nagyrészt dolgoznak, egy-két édesanya van otthon a kisgyermekével. A nagyobbak óvodába, iskolába járnak, sokan egészen jó átlagú, négyes-ötösökkel teli bizonyítványt hoztak haza júniusban.

Tudják, hogy ez nem egy állandó helyzet, mégis gyönyörűen alkalmazkodtak. Súrlódások persze vannak, de megy a szekér, csináljuk.

A szekeret azért némiképp megakasztotta egy június végi kormányrendelet, amelynek értelmében augusztus 21-étől csak a „háborús műveletek által sújtott” ukrán területekről érkezők kaphatnak állami szállást, így a kárpátaljai menekültek nem lesznek jogosultak az eddigi, támogatott lakhatásra. A rendelet szerint Pál Norbert, az orosz-ukrán háború elől Magyarországra menekülő személyekért felelős kormánybiztos minden hónap 10. napjáig megküldi a helyi védelmi bizottságoknak – amelyek közzéteszik – a háború sújtotta területeket tartalmazó listát. Ez alapján bírálják el, hogy kik jogosultak szállástámogatásra.

A kormánybiztos lapunknak írt válaszában közölte, hogy a méltányossági kérelmeket már elbírálták, ám azt nem árulta el, hogy mekkora arányban hoztak elutasító döntést.

LÉPJ BE A FOLYTATÁSHOZ!
Változunk. Csatlakozz hozzánk! Regisztrált olvasóink mostantól exkluzív hírleveleket, cikkeket olvashatnak, mint ez is. És ez csak a kezdet.
Olvasói sztorik