Tudomány

Tizenöt kilométeres gyémántréteg lehet a Merkúr mélyén

FlashMyPixel / Getty Images
FlashMyPixel / Getty Images

Rengeteg elmélet létezik a Merkúr, vagyis a Naprendszer legbelső bolygójának kialakulásáról. A legfrissebb szimulációk arra engednek következtetni, hogy a bolygó mélyében, a mag és a köpeny között van egy 15 kilométeres réteg, ami nem másból, mint gyémántból áll – írja a Science Alert.

Amennyiben ez valóban így van, az hatással lehetett a bolygó fejlődésére, sőt, magyarázatul szolgálhat egy-két dologra az égitest különös mágneses mezejét illetően is.

A NASA Messenger űrszondája ugyan 2015 tavaszán megsemmisült, ám máig fontos információkat szolgáltat. Ilyen volt többek között az is, hogy a Merkúr felszínén lévő sötét foltok többnyire grafit formájában lévő szénből állnak. Ez a kutatók megállapítása szerint valószínűleg a mélyből került oda, nem pedig a bolygó mellett elhaladó üstökösöktől származik.

Ha ezt az elméletet valósnak tekintjük, akkor annyi szénnek kellett volna kikristályosodnia a mag és a köpeny határán, ami elegendő lett volna, hogy a felszínt grafit borítsa be. Azt azonban a kutatók korábban kizárták, hogy a szénből gyémánt jöjjön létre, mivel úgy számolták, nincs elég nagy nyomás ehhez a mag közelében. Úgy tűnik azonban, tévedtek.

A legfrissebb termodinamikai modellezés segítségével belga és kínai kutatók ugyanis azt találták, hogy a mag közelében a szén igenis gyémánttá alakulhatott, ami aztán feljebb emelkedve a köpeny és a mag határán 15-18 km vastag réteget alkothat.

Ebben két folyamat játszhatott fontos szerepet: a magma, valamint a bolygó fémmagjának kristályosodása.

A Nature Communications szaklapban megjelent kutatás szerint ez azt jelenti, hogy a nyomás nagyjából 1-2 százaléka lehet a földiének, valamint, hogy a bolygón 11 százalékos arányban található kén. A Merkúr fejlődését tekintve a modellek alapján mindkettő elképzelhető. Ez továbbá magyarázatot adhat arra is, miért értek véget hamarabb a vulkanikus folyamatok a bolygón, mint a Naprendszer más égitestjein.

Egy másik érdekesség, hogy az égitest a Föld mellett az egyetlen olyan bolygó, ahol magnetoszféra található, írja a hvg. Bár ez gyengébb, mint a Föld mágneses tere, jóval régebb óta létezhet. A miértre eddig nem volt magyarázat, a gyémánt jelenléte viszont választ adhat erre is. Ahhoz azonban, hogy meg lehessen érteni az égitesten zajló folyamatokat, alaposabban meg kellene vizsgálni, mi van a felszín alatt.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik