Zelenszkij: Putyin megpróbálhat egy-egy európai vezetőt rávenni az árulásra

Elfoglalta az orosz hadsereg a harkivi régióban lévő Vovcsanszk városban a magasházak első sorát, jelentette ki Apti Alaudinov vezérőrnagy, az orosz fegyveres erők katonapolitikai főcsoportfőnökségének helyettes vezetője, a Csecsenföldön felállított Ahmat különleges alakulat parancsnoka csütörtökön a Rosszija 1 televízióban.

Az elmúlt napokban a legnehezebb harcszakaszt a vovcsanszki magasépületek jelentették. Ezeknek a magasépületeknek az első sora már teljesen az orosz védelmi minisztérium alegységeinek ellenőrzése alatt áll. Alegységeink minden nap egy kicsit előrenyomulnak

– mondta a vezérőrnagy.

Az orosz védelmi minisztérium csütörtökön azt közölte, hogy az orosz erők a hatból négy frontszakaszon nyomultak előre az elmúlt nap folyamán Ukrajnában, ezek között a harkivit nem említette meg, miközben kilenc ellenrohamot vertek vissza.

(MTI)

A szentszéki államtitkárságot vezető Pietro Parolin bíboros Ferenc pápa képviseletében részt vesz a berdicsivi karmelita kolostor ünnepén, melynek keretében az ukrajnai egyházi és politikai vezetőkkel is találkozik péntektől, írja az MTI.

Pietro Parolin az ukrajnai háború kirobbanása óta a Vatikán legmagasabb tisztségű képviselőjének számít, aki elutazik Ukrajnába.

A szentszéki államtitkárságot vezető bíborost Ferenc pápa bízta meg, hogy képviselje őt a latin rítusú ukrajnai katolikusok zarándoklatának zárószertartásain, amelyet vasárnap tartanak a berdicsivi Mária-kegyhelyen.

Az ukrajnai egyház számára „nagyon kedves helyen” de „a háborús erőszak szomorú és gyászos időszakában” zajlik a bíboros államtitkár látogatása, ahogyan ezt az egyházfő július 13-án közzétett levelében írta.

A Kijevtől száznyolcvan kilométerre található kegyhelyre Ukrajna számos részéből és más országokból is érkeznek katolikus hívők. A háború kezdete óta a zarándokok Szűz Mária közbenjárásáért imádkoznak a békéért.

Pietro Parolin a vatikáni diplomácia képviselőjeként Kijevben az ukrajnai politikai vezetőkkel is találkozik.

A háború 2022 februári kitörése óta Ferenc pápa többször felajánlotta a Vatikán közvetítését a háborús felek között. Ferenc pápa kezdettől fogva hangoztatja, hogy készen áll ellátogatni Kijevbe, ha Moszkvába is elutazhat. Erre egyelőre nem volt lehetőség.

(MTI)

Nagy-Britannia mindaddig folytatja Ukrajna támogatását, ameddig ez szükséges – mondta Sir Keir Starmer munkáspárti brit miniszterelnök az Európai Politikai Közösség (EPC) csütörtöki angliai csúcstalálkozóján.

A Londontól száz kilométerre északnyugatra, Oxfordshire megyében emelkedő Blenheim-palotában, Sir Winston Churchill néhai brit kormányfő egykori otthonában rendezett egynapos EPC-csúcsértekezleten Starmer Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mellett ülve mondta el felszólalását. A brit miniszterelnök úgy fogalmazott: az Oroszország jelentette fenyegetés egész Európára kiterjed. Starmer részletek nélkül hozzátette: ennek jelei közé tartozik, hogy „katonai repülőgépek hatolnak be légterünkbe, hajók cirkálnak partjaink mentén”.

Keir Starmer szerint a nyugati országoknak új, nagyratörő együttműködési módozatokat kell találniuk, mindenekelőtt közösen „fel kell pörgetniük gazdaságaikat” nem csupán a katonai, hanem a gazdasági, a kiber- és az energiabiztonsági kihívásokkal szembeni védekezés miatt is. A brit miniszterelnök szerint London ennek jegyében törekszik arra, hogy új alapokra helyezze az Európai Unióhoz fűződő kapcsolatrendszerét.

Hiszem, hogy ha Nagy-Britannia és az EU szuverén partnerekként együttműködik, akkor erőteljesen tud a közjó érdekében tevékenykedni Európa-szerte

mondta Keir Starmer. Hozzátette: a nyugati ipari hatalmaknak sikerült csökkenteniük függésüket az orosz nyersolaj- és földgázszállításoktól, de ezt a folyamatot most tovább kell vinni a tiszta energiaforrások meghonosítása és Ukrajna téli energiaellátásának biztosítása érdekében. Starmer szerint foglalkozni kell azzal a problémával is, hogy egyes teherfuvarozási hajóscégek segítik Oroszországot a szankciók megkerülésében.

A brit kormányfő szerint mindemellett szembe kell szállni a szervezett európai embercsempészettel is, amely immár „nem csupán kihívás, hanem válság”. Starmer kijelentette: az embercsempész-szervezetekkel szemben is a terrorizmus ellen bevetett módszereket kell alkalmazni, és erre szolgál majd a munkáspárti brit kormány által tervbe vett új határvédelmi parancsnokság.

A brit kormányfő után Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szólalt fel, kijelentve: éppen az egységes európai fellépés eredményeként Vlagyimir Putyin orosz elnöknek nem sikerült elérnie azt a célját, hogy Európa megosztottá váljon.

Putyin kísérletet tehet arra, hogy egy-egy európai vezetőt nyomásgyakorlással, zsarolással rávegyen a többiek elárulására, arra, hogy a többiek háta mögött próbáljon intézkedni, meggyengítve egységünket

fogalmazott az ukrán elnök. Hozzátette: mindenki maga dönti el, hogy miként cselekszik és milyen örökséget hagy maga után.

Zelenszkij szerint Putyin több tízezer embert áldozott fel, de nem ért el jelentős eredményeket, és ez köszönhető a nyugati partnereknek is, akik enyhítették az általuk szállított fegyverek bevethetőségének korlátozásait az ukrán-orosz határ mentén. Az ukrán elnök hangsúlyozta, hogy ez nem járt a háború eszkalációjával, sőt éppen ellenkezőleg, megakadályozta, hogy Putyin kiterjessze a háborút. Hozzátette: minél kevesebb a nyugati fegyverek bevetéséhez szabott korlátozás, Oroszország annál inkább törekszik majd a békére.

(MTI)

A korábbinál szorosabb együttmködést ajánlott csütörtökön az európai országoknak a munkáspárti Keir Starmer brit miniszterelnök, aki Rishi Sunak konzervatív kormányának bukása után nemrég lett az ország kormányfője.

Vezetésem alatt Nagy-Britannia barát és partner lesz, kész együttműködni. Jóllehet, nem az Európai Unió része, de nagyon is része Európának

– fogalmazott a kormányfő az Európai Politikai Közösség (EPC) negyedik csúcstalálkozóján, amelyet az angliai Oxford közelében lévő Blenheim-kastélyban, Wintson Churchill szülőhelyén tartanak csütörtökön.

„Egyesít bennünket az az eltökéltség, hogy megvédjük [a közös értékeket], és biztosak vagyunk abban, hogy együtt mindent elérhetünk” – tette hozzá az EPC tagság előtt, melyet az EU-tól elkülönülten, annál jóval szélesebb körben a 2022-es orosz ukrajnai invázió nyomában hoztak létre európai államok. A brit miniszterelnök kijelentette: „az első feladat”, hogy a közösség tagjai megerősítsék, „szilárdan támogatják Ukrajnát”.

(Reuters)

Mette Frederiksen dán miniszterelnök szerint Ukrajna megsegítése érdekében még erőteljesebb beavatkozásra – több fegyverre és lőszerre, ezek sürgős leszállítására van szükség, hogy képes legyen kiszorítani Oroszországot a területeiről. A dán kormányfő erről az Európai Politikai Közösség (EPC) negyedik csúcstalálkozóján beszélt, amelyet az angliai Oxford közelében lévő Blenheim-kastélyban tartanak csütörtökön.

Frederiksen elmondta, hogy ukrajnai orosz invázió csak egy lépés Oroszországnak a birodalmi álmai és ambíciói megvalósítása felé vezető úton. A dán miniszterelnök a Krím 2014-es annektálására utalva óva intett a Vlagyimir Putyinnal való tárgyalásoktól, mondván, hogy

Oroszországban akkor sem lehetett megbízni, és Oroszországban most sem lehet megbízni.

A kormányfő arra is figyelmeztet, hogy ne bátorítsuk a jövőbeli agresszorokat a területszerzésre, valamint Winston Churchill második világháborús brit miniszterelnököt idézve azt mondta:

Nem elég, ha megtesszük a tőlünk telhetőt. Olykor azt is meg kell tennünk, ami elvárható.

A csütörtöki EPC csúcsra Orbán Viktor magyar miniszterelnök is elment, ha a sajtófőnöke, Havasi Bertalan korábbi tájékoztatásának hinni lehet.

(BBC)

Az adósságtörlesztés felfüggesztésére vonatkozó törvényjavaslat elfogadására tett javaslatot az ukrán parlamentnek a költségvetési bizottság – közölte csütörtökön Rokszolana Pidlasza, a bizottság vezetője.

Az ukrán kormánynak erre azért van szüksége, mert augusztus 1-én lejár a kötvénytulajdonosokkal szembeni fizetési moratórium. A parlament honlapján közzétett törvénytervezet ugyanakkor lehetővé teszi, hogy az ukrán kormány számára, hogy szükség esetén felfüggessze a külső adósságok törlesztését.

Arra fogjuk kérni a parlamentet, hogy a következő plenáris ülésén támogassa a törvényjavaslatot, mivel ez fontos eleme az átszervezésnek, amely 2027 végéig több mint 10 milliárd dollár megtakarítást tesz lehetővé az eurókötvények adósságszolgálatán

– közölte Pidlasza a Facebookon közzétett posztjában.

Az ukrán pénzügyminisztérium szerint elfogadása esetén a törvény lehetővé tenné külső hitelezőkkel szembeni összes állami és államilag garantált adósság törlesztésének felfüggesztését mindaddig, amíg a Nemzetközi Valutaalap paramétereivel összhangban lévő adósság-átütemezési megállapodást nem véglegesítik.

Ukrajna 19,7 milliárd dollárnyi nemzetközi kötvényállománnyal rendelkezik, és 2,6 milliárd dollárnak megfelelő GDP-warranttal tartozik. Utóbbi ez egy olyan fix kamatozású eszköz, amelynek kifizetései a gazdasági teljesítmény növekedésének erősségéhez vannak kötve.

Ukrajna korábban, 2015 májusában, a szerkezetátalakítási tárgyalások részeként törlesztési moratóriumról szóló törvényt fogadott el. Abban az évben augusztus végén elvi megállapodásra jutott a befektetőkkel, és novemberben bejelentette az ügylet rendezését.

(Reuters)

Közel kétszáz olyan technológiai cég működik ma Ukrajnában, amelyek már a 2022-ben indított orosz katonai invázió kezdete után jöttek létre. A startup cégek egy része olyan mesterséges intelligencián (AI) alapuló rendszereket fejleszt, amelyek hatalmas drónflották összehangolt repülését teszik lehetővé.

Ez a hadviselésnek egy olyan – eddig ismeretlen – területe, amely hatalmas előnyt hozhat a fejlesztésben élen járó harcoló félnek.

Az ukrán fejlesztők ambíciója, hogy az AI-képes drónok elterjedése a frontvonalon segít majd leküzdeni az oroszok által egyre gyakrabban alkalmazott jelzavarást.  A másik – és talán fontosabb – cél, hogy a pilóta nélküli eszközök nagyobb csoportokban, összehangoltan tudjanak tevékenykedni.

A mesterséges intelligenciával működő drónok fejlesztése Ukrajnában nagyjából a következő célterületekre összpontosít:

• a célpontok azonosítását és a drónok berepülését segítő vizuális rendszerek,
• a navigációt segítő tereptérképezés,
• valamint a drónok összekapcsolt „rajokban” való működését lehetővé tevő összetettebb programok.

Az egyik ezzel foglalkozó ukrán cég a Swarmer, olyan szoftvert fejleszt, amely a drónokat hálózatba kapcsolja. A döntéseket így azonnal végre lehet hajtani a csoporton belül, és az ember csak akkor lép közbe, ha zöld utat kell adni az automatizált csapásoknak.

Egy tíz vagy húsz drónból vagy robotból álló raj esetében gyakorlatilag lehetetlen, hogy ember irányítsa őket

– érzékeltette a fejlesztés jelentőségét Reutersnek adott nyilatkozatában a Szerhij Kuprijenko vezérigazgató. A cégvezető elmondta, hogy míg az emberi pilótáknak nehézséget okoz ötnél több drónt érintő műveletek végrehajtása, addig a mesterséges intelligencia több száz drónt képes lesz feldolgozni.

A cég által fejlesztett Styx  rendszer kis- és nagyméretű felderítő és csapásmérő drónok hálózatát képes irányítani már most a levegőben és a földön egyaránt. Minden drón képes lesz megtervezni a saját lépéseit, és megjósolni a rajban lévő többi drón viselkedését – állította a fejlesztésről a cégvezető. Kuprijenko szerint az automatizálás a műveletek fejlesztése mellett ugyanakkor segít megvédeni a drónpilótákat is, akik a frontvonal közelében tevékenykednek, és az ellenség kiemelt célpontjai. A Swarmer technológiája még fejlesztés alatt áll, és egyelőre csak kísérleti jelleggel próbálták ki a harctéren – tette hozzá a startup vezetője.