Tudomány

Új mikrokontinensre bukkantak

Jason Edwards / Getty Images
Jason Edwards / Getty Images

A kőzetlemezek mozgása alapvető kihatással van a környezetünkre, ugyanis számos földrengés, vulkánkitörés és hegyképződés közvetlenül ennek következményeként megy végbe. Az egyik ilyen lemezhatár Kanada és Grönland között található, amely létrehozta a Davis-szoros tengeri utat, ez két óceáni medencét, a Labrador-tengert és a Baffin-öblöt köti össze.

A Davis-szoros tektonikus evolúciójának kezdetét 33-61 millió évvel ezelőttre teszik, a paleogén időszakra, melynek nyomán egy szokatlan jellegzetesség alakult ki itt: a megszokottnál vastagabb szárazföldi kéreg töredéke az óceánban. Egy brit és svéd kutatók által jegyzett, frissen közzétett tanulmány szerint ez pedig nem más, mint a Davis-szoros proto-mikrokontinense, írja a Phys.org.

A Derby Egyetem tudósai rekonstrukciót végeztek az elmúlt 30 millió év lemeztektonikus mozgásairól, hogy megértsék a földkéreg anomáliáját. A tudósok megállapították, hogy a kezdeti hasadás Kanada és Grönland között nagyjából 118 millió évvel kezdődött a kora kréta korban.

A Davis-szoros proto-mikrokontinensét a kéregvastagság alapján azonosították, amely 19–24 kilométeres tartományban jelent meg. Ezt két vékony (15–17 kilométeres) kontinentáliskéreg-sáv veszi körül, amelyek elválasztják Grönland szárazföldi részétől és a Baffin-szigettől.

Dr. Jordan Phethean szerint a hasadások és a mikrokontinensek kialakulása folyamatos jelenségek, amelyekhez minden földrengéssel egyre közelebb kerülünk. A kutató szerint munkájuk célja, hogy megértsék ezek működését, melynek eredményeként előre lehet majd jelezni a jövőbeni változásokat.

Kapcsolódó
Tömeges pusztulást hozhat magával a következő szuperkontinens
Körülbelül 200 millió évvel ezelőtt kezdett szétesni a Föld utolsó szuperkontinense. Most videón mutatták meg, hogy nézhet ki a következő.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik