Az alumínium melléktermékeként keletkező vörösiszapnak két különböző veszélyes élettani hatása lehet. Leginkább a rendkívül erős lúgos hatása jelent közvetlen veszélyt, amely a bőrre kerülve rendkívül veszélyes.
Dr. Major Jenő szerint itt igen erős lúgról van szó a 14-es szintig tartó ph-skálán az anyag 13-as. Ha ez a testfelületünkre kerül, akkor felmarja a bőrfelületet, de itt nem áll meg, hanem az ereket is megtámadja. Emiatt a lúgos marásnál a vérzést nagyon nehéz elállítani. Ha valaki ebbe a lúgba beleesik (vagy jelen tragédia esetében elönti), akkor hosszú lehet a felépülés. Azt az áldozatot is nehéz lehet megmenteni, akinek a bőrfelületének a kétharmada megégett a lúgtól. Az elméleti lehetősége megvan a felépülésre, de a fertőződés és a sokkhatás miatt nagy szerencse kell hozzá.
Belélegezve nem veszélyes
A katasztrófavédelem közleménye szerint a vörösiszap csak akkor veszélyes, ha közvetlenül érintkeznek vele, mert a maró hatása miatt égési sérüléseket szenvedhetnek. A testfelületre jutó anyagokat bő vízzel mossák le! Ha valakinek a szemébe szájába menne, akkor öblítsék ki, forduljanak orvoshoz. A szennyezett ruházatot mindenki távolítsa el magáról.
A lúg párolgása során a légző rendszerbe is bejuthat a maró anyag, amely komoly belső sérüléseket is okozhat. Esetünkben azonban itt nincs olyan hőmérséklet és széljárás, amely ezt erősítené, ráadásul az eső is a kipárolgás ellen hat.
KÉPGALÉRIA
Rákkeltő kadmium kerülhet a talajba
A gyors sérülések mellett azonban komoly veszélyt jelent a hosszú távú hatás. A vörösiszap a számos veszélytelen oxid (vas-oxid, szilicium-oxid, magnézium-oxid) mellett mérgező vanádium-oxidot is tartalmazhat. Emellett ólmot is, amely kis mértékben is veszélyes, valamint kadmiumot és arzént is, amelyek pedig rákkeltőek. Hatásukat azonban hosszú távon évek, évtizedek alatt fejtik ki.
A helyszínen tartózkodó Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár a FigyelőNetnek elmondta, hogy az Ajka térségében kiöntött vörösiszap mindezeket tartalmazza, így azok valóban mérgezőek és rákkeltőek. Az államtitkár fontosnak tartotta megjegyezni, hogy jelen állapotukban, a lúgos környezetben nem jelentenek közvetlen veszélyt, mert így nem oldódik vízben. Ha viszont semlegessé, vagy savassá válik a kémhatás, akkor már jelentkezik a mérgező hatás. Így igen fontos, hogy ne kerüljön bele a folyóba, illetve ne száradjon ki, hogy por alakban a szél elvigye.
Az Országos Kémiai Biztonsági Intézet szakértő orvosa is leginkább azt tartja veszélyesnek, ha a port elviszi a szél, mert így bekerülhet a termőtalajba, és azon keresztül az ételeink is rákkeltővé válhatnak, ezért a talajcserét mindenképp fontosnak tartja. Az ívóvíz megfertőződését viszont nem tartja esélyesnek, mert azt olyan mélyről, és olyan szűrőrendszeren keresztül nyerjük, hogy abba nem kerülhet a veszélyes anyagokból.
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője mindemellett a FigyelőNetnek elmondta, nem fenyeget az a veszély, hogy az iszap kiszáradna, ugyanis erre nem hagynak időt, előtte elszállítják a térségből a szennyeződést, és mentesítik tőle a környezetet.
