Merényletre készülő palesztinokat likvidált az izraeli hadsereg

Az izraeli hatóságok jóváhagyták 12,7 négyzetkilométer kisajátítását Ciszjordániában, ilyen nagy palesztin terület állami elfoglalására több mint három évtizede, az 1993-as oslói egyezmények megkötése óta nem volt példa, közölte szerdán a telepépítéseket figyelő, Békét Most nevű izraeli szervezet.

A ciszjordániai építkezéseket engedélyező hatóság június végén hagyta jóvá a Jordán-völgyi terület kisajátítását. A Békét Most adatai szerint 2024-ben eddig 23,7 négyzetkilométert nyilvánítottak Izrael Állam területévé Ciszjordániában. Az állami területté nyilvánítás eljárása során az izraeli kormány visszavonja a palesztin tulajdonjogokat az adott területen, amelyet aztán kizárólag izraeliek használhatnak telepek építésére.

Izrael 1967-ben foglalta el Ciszjordániát, és azóta rendszeresen bővíti az ottani zsidó telepeket. A nemzetközi jog szerint a telepépítés törvénytelen a megszállt palesztin területeken, és Izraelnek ez a politikája az egyik legfőbb akadálya annak, hogy tartós béke jöhessen létre Izrael és a palesztinok között. A Ciszjordániában élő 3 millió palesztin közé mintegy 490 ezer izraeli telepes költözött be az évtizedek során. Az ENSZ évek óta hiába szólítja fel Izraelt arra, hogy fagyassza be a telepbővítéseket.

Márciusban Antony Blinken amerikai külügyminiszter azt mondta: a területkisajátítások „kontraproduktívak” a tartós béke szempontjából.

(MTI)

A Janez Jansa korábbi miniszterelnök vezette, jobboldali ellenzéki Szlovén Demokrata Párt (SDS), valamint a konzervatív Új Szlovénia (NSi) közösen kezdeményezte az alkotmánybíróságnál az önálló palesztin államot elismerő parlamenti határozat felülvizsgálatát – közölte szerdán az SDS.

A ljubljanai nemzetgyűlés június 4-én egyetlen napirendi pontként rendkívüli ülésen tárgyalta a kormány azon döntését, hogy Szlovénia független és szuverén államként ismerje el Palesztinát az 1967-es határokon belül, illetve azokon a határokon belül, amelyekről az érintett felek egy jövőbeni béketárgyaláson megállapodnak.

Az SDS még a szavazás előtt népszavazási indítványát nyújtott be, amely harminc nappal késleltette volna a döntést. A baloldali kormánykoalíció azonban úgy határozott, hogy újraértelmezi a nemzetgyűlés eljárási szabályzatának arra vonatkozó cikkelyét, amely szerint a népszavazási indítvány által megcélzott jogszabályokat nem lehet harminc napnál hamarabb szavazásra bocsátani.

Urska Klakocar Zupancic házelnök akkor azzal vádolta az SDS-t, hogy visszaél a népszavazás intézményével, de elismerte, hogy a döntés megtámadható lesz az alkotmánybíróságon. A határozatot végül 52 képviselő támogatta a 90 fős parlamentben. Az ellenzéki jobbközép pártok nem vettek részt a szavazáson, mert szerintük a kormánykoalíció visszaélt a parlamenti eljárással.

(MTI)

Késeléses támadás történt szerdán Izrael északi részén, Karmielben, egy bevásárlóközpontban, egy férfi életveszélyesen egy másik pedig súlyosan megsebesült. A merénylőt agyonlőtték – tudatta az izraeli rendőrség.

A sebesülteket a mentők a nahariai kórházba szállították. Egyiküket újra kellett éleszteni – közölte a mentőszolgálat. A rendőrség gyanúja szerint terrortámadás történt. A késelő izraeli állampolgár, az ország mintegy ötödét kitevő arab kisebbség tagja, egy Karmiel melletti arab falu lakója volt.

A merénylő megpróbált elmenekülni, de a biztonsági kamerák felvételei szerint egy helyszínen tartózkodó katona üldözőbe vette és agyonlőtte.

Szélsőséges izraeli telepesek kövekkel és Molotov-koktélokkal dobálták az izraeli biztonságiak járműveit, akik felszámolták illegális telepüket Ciszjordániában – jelentette a katonai rádió biztonsági források alapján szerda reggel.

A telepesek gumiabroncsokat égettek, valamint kövekkel és Molotov-koktélokkal dobálták a katonák járműveit, akik két év után felszámolták a palesztinok magánterületén törvénytelenül felállított Oz Cion nevű ciszjordániai telepét.

Mintegy ötszázan, több tucat izraeli határőr és az izraeli hadsereg (IDF) ciszjordániai polgári közigazgatásával foglalkozó egységének katonái és rendőrök evakuálták az illegálisan létrehozott épületek lakóit. Két év után azért határozták el a telep kiürítését és lebontását, mert a telepesek támadásokat, gyújtogatásokat, rongálásokat követtek el a szomszédos palesztin falvak lakói, autóik és házaik ellen.

העימותים בפינוי המאחז בבנימין: מתפרעים יהודים השליכו בקבוקי תבערה על כוחות מג”ב והמנהל האזרחי@Doron_Kadosh https://t.co/z8vC29uRoe pic.twitter.com/eDNIe05VGW

— גלצ (@GLZRadio) July 3, 2024

Az evakuálást jóváhagyta az izraeli kormány, amely az utóbbi két évben szemet hunyt a törvénytelenül felhúzott házak felett. A kiköltöztetés során néhány telepes elbarikádozta magát az építményekben, lábukat cementbe kötötték.

A telep öt épületből állt, melyek közül hármat az elmúlt évben, kettőt pedig az elmúlt hetekben építettek. A katonák megsemmisítették a helyszínre vezető bekötőutat is. Az izraeli biztonsági tisztviselők szerint a telepesek jelentős kockázatot jelentettek a térség stabilitására.

(MTI)

Több célpontra is csapást mért az izraeli hadsereg Libanonban az éjszaka. A Hezbollah létesítményeit, „katonai infrastruktúráit” támadták hat különböző helyen – írta a Guardian.

Az Associated Pressnek nyilatkozott a Hezbollah helyettes vezetője egy esetleges béke lehetőségéről. Naim Kasszem sejk szerint a libanoni-izraeli határ békéjéhez vezető egyetlen biztos út a gázai teljes tűzszünet. Ha Gázában tűzszünet lesz, akkor minden vita nélkül megállnak és a Hezbollah megszünteti a gázai palesztinoknak nyújtott katonai támogatást. Szerinte jelenleg a tűzszünet és a háború furcsa keveréke tapasztalható a térségben és nem egyértelmű számára, hogy Izrael mit akar. – Izrael eldöntheti, hogy mit akar: korlátozott háborút, totális háborút vagy részleges háborút – jelentette ki, hangsúlyozva, ha harc van, akkor annak szabályait nem Izrael fogja meghatározni.

Kiemelte, hogy a libanoni-izraeli határ menti konfliktus jövője bizonytalan lenne abban az esetben, ha Izrael anélkül mérsékelné katonai műveleteit a régióban, hogy tűzszüneti megállapodást kötne és csapatait teljesen kivonná a Gázai övezetből.

Szakértők szerint a Hezbollah a Hamásznál jóval nagyobb fegyverarzenállal rendelkezik, és rakétáival Izrael bármely pontját képes elérni.

Az izraeli hadsereg (IDF) dróntámadással megölt négy, út menti pokolgépet telepítő palesztin fegyverest Ciszjordániában hétfő éjjel- közölte az izraeli katonaság szóvivője.

A Ciszjordánia északi részén végrehajtott dróntámadás száz méterre történt attól a helytől, ahol hétfőn egy hasonló robbanószerkezet megölt egy izraeli katonát. A szóvivő szerint az IDF nyomon követte a palesztin csoportot, és akkor csaptak le rájuk, amikor megkezdték a pokolgép beásását az út mentén. A palesztinok megnevezték a négy férfit, és bejelentették halálukat. Egyelőre egyik terrorszervezet sem jelentkezett elkövetőként.

Ciszjordániában fegyveres csoportok gyakran helyeznek el házi készítésű pokolgépeket az utak alá a razziázó izraeli csapatok ellen. Ezért az IDF általában a rajtaütések előtt hatalmas, páncélozott buldózerekkel „felszántja” az utakat a katonai dzsipek belépése előtt.

Hétfőn ezt elmulasztották, és egy robbanószerkezet miatt egy katona életét vesztette, és tizenhatan megsebesültek. A Hamász iszlamista terrorszervezet október 7-i, Izrael elleni támadása után megindított gázai háborúval összefüggésben Ciszjordániában is megnőtt a feszültség, ahol az IDF mintegy 4200, terrortevékenységgel gyanúsított, körözött palesztint tartóztatott le. Közülük több mint 1750-en a Hamász ciszjordániai csoportjaihoz tartoztak.

A Palesztin Nemzeti Hatóság Rámalláhban működő egészségügyi minisztériumának adatai szerint október óta mintegy 560 palesztint öltek meg a Jordániától 1967-ben elfoglalt Ciszjordániában. Az IDF szerint túlnyomó többségük rajtaütések során, fegyverrel ellenállva vesztette életét, vagy támadásokat végrehajtó terroristák voltak.

A háború kilenc hónapja alatt 21 izraelit, köztük biztonságiakat öltek meg ciszjordániai palesztinok terrortámadásokban Izraelben és Ciszjordániában. Mellettük öt izraeli katona terrorszervezetekkel vívott harcokban, vagy általuk telepített pokolgépek miatt esett el.