Honnan ez a műremek kanapé?
Nagy Imréé volt.
Kicsit nagy még önnek. De ahogy most ível a karrierje, a végén még belenő.
Nem biztos, hogy az jó lenne nekem. Ugyanis a miniszterelnököket ki szokták végezni. Olykor szó szerint, olykor csak a szó átvitt értelmében.
Kattintson hússzor Lázárért – KÉPGALÉRIA (fotó: Neményi Márton/lapunk)
Ezt a véleményét megosztotta Orbán Viktorral is?
Ő jól tudja, hogy nincs kipárnázva a széke.
Miről szokott beszélgetni a miniszterelnök és az ő frakcióvezetője?
Meglepő módon a frakció és a kormány kapcsolatáról. Mindig konkrét ügyekkel megyek hozzá, rövidre szabom a mondandómat, minimalizálom a kötelező dorombolást, ezért mindig kapok lehetőséget a tárgyalásra.
Orbán hogy viseli a dorombolást? Szereti? Elvárja? Untatja? Idegesíti?
Egy biztos: tőlem keveset kap. De azért valljuk be, mindannyian kedveljük, ha dorombolnak nekünk. Polgármesterként néha nekem is jól esik, ha legyezgetik a hiúságomat, és legalább pár másodpercre elhiszem, hogy fú, de jó vagyok. Persze egy olyan józan politikus, mint a miniszterelnök, nem ad az ilyenekre.
Ő ugye a negyvenes éveit tapossa?
Igen. Miért?
Csak mert olvastam az ön egyik interjújában, hogy „a harmincasok nemzedéke fogja újjáépíteni az országot”.
Igen, a harmincasok nélkül nem megy.
Nélkülük? Az interjúban csak róluk volt szó.
Nyilatkoztam aztán olyat is, hogy a muzsikusok harmincasok, a karmester pedig negyvenes.
Még jó, hogy észbekapott.
A lényeg az, hogy Magyarország kínáljon perspektívát a húszas és harmincas éveiket taposók számára. A Fidesz politikájának is súlyos hibája, hogy keveset beszélt ezen generációkhoz.
A citált mondatát én úgy értelmeztem, hogy már a negyvenes korosztály is annyira beleszocializálódott a múlt rendszerbe és a rendszerváltásba, hogy az ő irányításukkal semmi esély a kilábalásra.
Jól értelmezte.
Na, de a Fidesz vezérkara Orbánostul, Kövérestül negyvenes politikus.
Szerencsénkre Orbán Viktor azon kevesek közé tartozik, akik képesek voltak megújulni. A többség viszont a pályája elején rááll egy politikai vonalra, és azt szajkózza folyamatosan.
Mások ezt konzekvens politikának nevezik.
Régi, túlhaladott sikerekből nem lehet megélni. Orbán Viktor 2002 után, de különösen 2006-ban levonta a tanulságokat. Ma másképpen kormányoz, mint tette azt 1998-at követően.
Olvasom az ön egyik régi interjújában, hogy még polgármester korában is bő három éven át levegőnek nézték az „öregek”.
Nem voltam tagja a Fidesz belső körének.
Most benne van?
Elnökségi tag vagyok. A többség sokáig nem ismert, aztán az eredményeim előtt meghajtotta a fejét. És persze én is próbáltam elfogadni bizonyos fideszes alaptételeket.
Önnek az a dolga, hogy Orbán utasításait keresztülverje a 227 tagú frakción, vagy a fontos döntések meghozatalában, a stratégiaalkotásban is részt vehet?
A miniszterelnök körül – az 1998-2002 közötti időszakhoz hasonlóan – ma is működik egy politikai stáb, amely hétről hétre értékeli a helyzetet, egyeztet a párt, a frakció és a kormány között. E stábnak én is tagja vagyok.
Vagyis?
Egy frakcióvezető nemcsak végrehajtja a miniszterelnök utasításait, hanem egészen kényes szituációkat kell megoldania. Lendvai Ildikó mondta nekem egyszer, hogy a legnehezebb munka, ami a parlamenti politikában létezik, az a kormánypárti frakcióvezetés.
A régi MSZP-ben, ahol sok erős ember mind a maga érdekét akarta érvényesíteni, ott biztosan. De a Fideszben rend van. És főként: egyetlen erő ural minden érdeket. Jól gondolom?
A Fideszben is rengeteg érdek, érdekcsoport mozog. Hogy mást ne mondjak, 173 egyéni választókerületet nyertek fideszes jelöltek. A most zajló költségvetési vitában mindannyiójukat meg kell győznöm arról, hogy nem a 2011-es büdzsé lesz az, amiből fél év alatt újjáépítik a választókerületüket, nem most fog megújulni minden sportcsarnok és járda.
Meggyőzni? Nem úgy megy ez, hogy „Orbán Viktor azt üzente”, nincs lobbizás?
Lehet lobbizni, de csak a frakción belül létrehozott megyei egyeztető fórumon keresztül. Nincs olyan, hogy bemegyek a miniszterhez, lezsírozom vele az ügyemet, aztán más települések kárára gyarapszik a városom. Próbáltam megértetni a képviselőtársaimmal: ha úgy viselkedünk, mint a szocialisták tették nyolc éven át, ha a mieink is szétlobbizzák magukat, és a képviselői munka helyett lenyúlják az uniós forrásokat, akkor a mi börtönfrakciónk is tetemes lesz. Vagy 2014-ben, vagy 2018-ban, de előbb-utóbb biztosan.
Pláne azok után, ahogy önök most rabláncra fűzik a szoclib hatalom prominenseit.
Tudom, hogy nem kapnánk kegyelmet. Sem a társadalomtól, sem az igazságszolgáltatástól. Nincs menekvés.
A frakció megértette az üzenetet?
Kénytelen volt. Az emberek azért szavaztak ránk, mert úgy vélik, mi képesek leszünk másképpen politizálni.
Ezek szerint házon belül is kimondatott: aki közpénzhez nyúl, repül?
Igen. Nincs más út.
Az országgyűlési választások előtt önt emlegették leendő belügyminiszterként. Aztán valamiért Pintér Sándor lett a befutó. Ekkor hírbe hozták a honvédelmi és az erőforrás minisztériummal is, de végül a frakcióvezetést kapta. Nem fűlött a foga a kárpótlásként felajánlott két tárca egyikéhez sem?
Még 2006-ban Navracsics Tibor megkért, vezessem az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságát. Szinte teljesen ismeretlen volt számomra ez a terület, de maga Orbán Viktor is azt mondta, nem kell megijedni, tanuljak bele, van bizalom. Elvállaltam, mire jött az afganisztáni szerepvállalás, majd a rendőrség válsága a tűzijátékkal, 2006 őszével, a romagyilkosságokkal és a permanens káosszal. Végigcsináltam, igyekeztem beletanulni, lejártam az összes megyei kapitányságot, megírtam a választási programunk közbiztonsági fejezetét, rengeteg tudományos írást olvastam, kapcsolatokat építettem.
És 2010 tavaszán nagyon szeretett volna belügyminiszter lenni.
Ezt most kérdezi?
Állítom. Látni.
Hát, készültem arra a lehetőségre is.
Orbán miért döntött másként?
Más szempontjai voltak. Azt hiszem, nem akart feleslegesen kockáztatni.
Mert egy fiatalember könnyebben hibázik, mint az öreg róka?
Pontosan. Mindössze harmincöt éves vagyok.
Orbán ennyi idős korában lett először miniszterelnök.
Az Orbán. Többször kérdezte tőlem, mik a terveim. Mondtam, azzal sem lenne bajom, ha „csupán” Hódmezővásárhely polgármestereként kellene folytatnom a közéleti munkámat.
Ha nem haragszik, ezt a kijelentését nem veszem komolyan.
Miért?
Ön azt nyilatkozta egyszer, hogy „aki miniszterelnöknek készül, abból biztos nem lesz miniszterelnök”. Jó mondat.
Köszönöm. Most azt is hozzáteszem, hogy ha egyszer a polgármesterséget is fel kellene adnom, szívesen mennék ügyvédi pályára. A politika számomra nem egzisztenciális kérdés – igyekszem így gondolkodni, ami már csak azért is jó, mert kisebb stresszel élem meg a hétköznapokat.
Számos fideszes kapott politikai keszonbetegséget, miután túl gyorsan emelkedett. Ott van például Rogán Antal, aki szinte kölyökként alkalmasnak vélte magát a kormányfői posztra. Aztán örült, hogy egy polgármesteri székbe tudta lavírozni a karrierjét.
Ő rendkívül tehetséges ember. Nem tört meg.
Ő nem, csak a pályája. Gyanítom, csupán átmenetileg. Szóval miért is lett önből frakcióvezető és miért nem miniszter?
Sokak véleményét kikértem, még Fideszen kívüliekét is. Ki az egyikre biztatott, ki a másik mellett érvelt. Például Szekeres Imre azt mondta, egész életében frakcióvezetőként tanult a legtöbbet.
Ön szóba áll Szekeres Imrével?
Szoktam.
Hogyhogy? Nem lesz ebből baj?
Én mindenkivel próbálok beszélgetni. Szekeres Imre honvédelmi miniszter volt, és arra számított, hogy a választások után én veszem majd át tőle a tárcát. Sok mindenbe bevont, gyakran tájékoztatott a honvédség állapotáról. Egyik ilyen tárgyalásunkon hangzott el a frakcióvezetésre irányuló megjegyzése.
Szekeres Imre tanácsára lett önből frakcióvezető?
Azért ezt nem állítanám. Harmincöt évesen elég nagy megtiszteltetés, hogy az ország miniszterelnöke fontos megbízásokat kínált föl nekem. A lehetőségek közül a frakcióvezetést választottam, és azzal érveltem, hogy tanulnom kell még magáról a politikáról. Most ott vagyok a döntéseknél, még ha nem is befolyásolom mindet. Látom, milyen a kormányzás belülről, hogyan csiszolhatóak össze az érdekek, ráadásul a közvetlen felelősséget nem feltétlenül én viselem.
Lázár János Hódmezővásárhelyen született 1975. február 19-én. Érettségit a városi református gimnáziumban, jogi diplomát Szegeden szerzett.
1995-től jogi gyakornok a hódmezővásárhelyi polgármesteri hivatalban, majd 1997-től Rapcsák András személyi titkára. A polgármester 2002-ben bekövetkezett halála óta ő a település első embere.
A Fideszbe 2001-ben lép be, 2002-től országgyűlési képviselő. 2006 és 2010 között a honvédelmi és rendészeti bizottság elnöke.
A 2010-es választásokat követően ő lett a Fidesz frakcióvezetője.
Nős, két fia van.
