Élő Nagyvilág

Putyinék nem örülnek az uniós tisztújításnak

Moszkva, 2024. június 25. Vlagyimir Szaldo, az Ukrajnától elcsatolt Herszoni terület kormányzója (b) és Vlagyimir Putyin orosz elnök meMTI /AP / Szputnyik/Orosz elnöki sajtóhivatal pool/Vjacseszlav Prokofjev
Moszkva, 2024. június 25. Vlagyimir Szaldo, az Ukrajnától elcsatolt Herszoni terület kormányzója (b) és Vlagyimir Putyin orosz elnök meMTI /AP / Szputnyik/Orosz elnöki sajtóhivatal pool/Vjacseszlav Prokofjev
Élő hírfolyamunk a háború szombati eseményeiről.

A háború pénteki eseményeiről itt olvashat.

Ukrán külügyminiszter: Igazságos béke nélkül új háború lesz

Amennyiben a béke igazság nélküli, új háború lesz – figyelmeztetett Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szombaton, a 17. Dubrovniki Fórum nemzetközi kül- és biztonságpolitikai konferencia zárónapján.

A cél nemcsak a háború megállítása, hanem olyan feltételek megteremtése, amelyek közt a béke igazságos és fenntartható lesz, és egy új háború fenntarthatatlan alternatívává válik

mondta Kuleba, hozzátéve, hogy olyan környezetet kell teremteni, amelyben egy újabb agresszió nem lehetséges.

A politikus szerint ez azért szükséges, „mert mindenkinek látnia kell, mi történik vele, ha agressziót követ el egy szuverén állam ellen”. Derűlátásának adott hangot a nemrég Svájcban tartott békekonferenciával kapcsolatban, amelyen több mint száz állam és szervezet képviselője vett részt.

Amikor azt látjuk, hogy ennyi ország hajlandó együtt cselekedni, az reményt ad arra, hogy lehetséges az igazságos és tartós béke

mondta Kuleba a szombati vezetői panelbeszélgetésen, melynek címe Észak-Dél, Kelet-Nyugat: A biztonságos átjárók keresése volt. Minden következő lépés nehezebb lesz az előzőnél, de nincs más alternatíva – húzta alá.

Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője elmondta: a Nyugatnak ma nagy felelőssége van abban, hogy megakadályozza a Kelet és Nyugat közötti megosztottságot. Oroszország és Kína szövetsége megosztaná a világot – hangoztatta.

Megjegyezte, hogy napjainkban a multilateralizmus válságban van, mivel számos ország a multipolaritás felé fordul, mert az számukra előnyösebb, és a multilateralizmust felváltották a „tranzakciós kapcsolatok”.

Több a szereplő, kevesebb a szabály és sokkal több a nyugtalanság

fogalmazott.

Antonio Tajani olasz külügyminiszter is az igazságos béke szükségességét hangsúlyozta. Néhány nappal ezelőtt Olaszország úgy döntött, hogy újabb katonai segélyszállítmányt küld Ukrajnának – emlékeztetett, megjegyezve, hogy Róma azt szeretné, ha Ukrajna minél hamarabb csatlakozna az Európai Unióhoz.

Tajani arra is figyelmeztetett, hogy a Nyugat-Balkánnak prioritássá kell válnia a nemzetközi közösség számára, mivel a régió elvesztése és Oroszország nagyobb befolyásának elfogadása hatalmas hiba lenne „a stabilitásra, a békére és számunkra”.

A Dubrovniki Fórum – korábbi nevén Croatia Forum – nemzetközi konferenciát először 2006-ban rendezték meg állam- és kormányfők részvételével. A házigazda Horvátország akkoriban kezdte meg csatlakozási tárgyalásait az Európai Unióval, amelynek 2013 júliusa óta a tagja.

(MTI)

Fehéroroszország megerősítette légvédelmi erőit az ukrán határ mentén

Fehéroroszország megerősítette légvédelmi erőit az ukrán határ mentén a fokozott ukrán dróntevékenység miatt – közölte szombaton a minszki védelmi tárca sajtószolgálata.

„A Fehérorosz Köztársaság katonai és létfontosságú civil infrastruktúrájának védelmére megerősítették a légvédelmet az érintett térségekben tekintettel az Ukrajna északi, Fehérorosz Köztársasággal határos területein felderítő tevékenységet végző, ugrásszerűen megnőtt számú drónra és a légvédelmi erők harckészültségi gyakorlat keretében történt összevonására Zsitomir megyében” – közölte a fehérorosz minisztérium.

Andrej Szeverincsik ezredes, a fehérorosz légvédelmi erők parancsnoka az ukrán drónrepülések megsokasodása miatt feszült helyzetről, folyamatos légtérsértésekről és a határon végzett felderítési tevékenységről beszélt.

Szeretnénk figyelmeztetni és lehűteni azok forró fejeit, akik be akarják vonni országunkat a fegyveres konfliktusba. Készek vagyunk határozottan bevetni minden rendelkezésünkre álló eszközt saját területünk és a Fehérorosz Köztársaság lakossága védelme érdekében a lehetséges légi provokációk esetében

emelte ki az ezredes.

Pavel Muravejko vezérőrnagy, a védelmi miniszter első helyettese, a nap folyamán kijelentette, hogy a határmenti helyzet ugyan nem egyszerű, de egyértelmű provokáció eddig nem történt.

(MTI)

Öt civil halt meg ukrán dróncsapás miatt

Két gyermek is életét vesztette Kurszk megyében.

Az orosz hatóságok szerint öt civil, köztük két gyermek életét vesztette az oroszországi Kurszk megyében ukrán dróncsapás miatt. Alekszej Szmirnov kormányzó szerint a család két további tagja súlyos állapotban van, miután a drón a házukba csapódott Gorodiscse faluban. Oroszország májusban hadműveletet indított az északkelet-ukrajnai Harkiv régióban. Vlagyimir Putyin szerint a cél, hogy ütközőövezetet hozzanak létre az oroszországi Belgorod régió védelmére az ukrán csapások ellen. Kurszk régiója északabbra fekszik az ukrajnai Szumi régióval átellenben, emlékeztet az MTI.

Tíz ukrán civil foglyot engedtek el

Többéves fogság után Oroszországból, illetve Fehéroroszországból szabadultak.

Volodimir Zelenszkij péntek este a Telegram-oldalán arról írt, hogy a civilek egyebek között a Vatikán közbenjárásával szabadulhattak. Ukrán tisztségviselők szerint ez a június 25-i fogolycsere-megállapodás keretében valósult meg, amikor 90-90 ukrán, illetve orosz hadifoglyot engedtek el a szembenálló felek. Moszkva nem kommentálta az ukrán civilek elengedését, Kijev pedig nem tett említést orosz állampolgárok elengedéséről.

Az MTI szerint a kiszabadult civilek között van Nariman Dzseljal, a krími tatárok egyik vezetője, akit 2021-ben fogtak el az oroszok. Szintén elengedték azt a katolikus papot, akit orosz katonák fogtak el az orosz ellenőrzés alá került Berdjanszk kikötőjében. A civilek közül ötöt Fehéroroszországban tartottak fogva. Egy férfit és egy nőt kémkedés vádjával tartottak fogva 2017-2018 óta Kelet-Ukrajna 2014-ben szakadárok kezére került területein.

Orbán Viktor reméli, a Jóisten segít a háborúpárti Brüsszel ellen

A miniszterelnök a Magyar Nemzet szombati számába írt véleménycikket.

Orbán Viktor szerint Európa számtalan gondját csak súlyosbítja, hogy a uniós bürokrácia az elmúlt években számos hibás politikai döntést hozott.

Így Európa egyre inkább belesodródik egy olyan háborúba, amelyen a kontinens semmit sem nyerhet, de könnyen mindent elveszíthet.

A miniszterelnök úgy látja, a brüsszeli bürokraták az európai emberek pénzét folyamatosan Ukrajnába küldik, a szankciókkal lábon lőtték az európai cégeket, felhajtották az inflációt, megélhetési nehézségek közé lökték európai polgárok millióit.

Kapcsolódó
Orbán Viktor árulásról és újratervezésről írt
A kormányfő szerint a jobboldali pártok feladata, hogy érvényt szerezzenek az európai választók akaratának.

14 ezerből 58 határátlépő akart maradni

Ez volt a pénteki statisztika.

Az ukrán-magyar határszakaszon 7666-an léptek be Magyarországra pénteken, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 6754-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek. Az Országos Rendőr-főkapitányság az MTI-t arról tájékoztatta, hogy a beléptetettek közül 58 embernek állítottak ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.

A Kreml szerint nem fog javulni a viszony az EU-val

Moszkva az eddigi szankciókra alapozza ezt.

Rossznak nevezte az EU és Oroszország kapcsolataira nézve Vlagyimir Putyin szóvivője Ursula von der Leyen újrázását és azt, hogy Kaja Kallas vezető tisztséget szerez a következő ciklusra – írja az EuronewsDmitrij Peszkov szerint Kallas észt miniszterelnökként sem mutatott a diplomáciában fontos kompromisszumkészséget, Moszkvával kibékíthetetlen a viszonya, olykor oroszellenesek a kijelentései. Ezért tőle nem várható a kapcsolatok normalizálása. A Kreml az eddigi szankciók alapján Ursula von der Leyentől sem várja az EU és Oroszország kapcsolatának javítását. A csütörtöki EU-csúcson Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is részt vett. Az Európai Unió a héten megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat Kijevvel.

Olvasói sztorik