Belföld

„Örülünk, hogy nem a Fidesz nyert, de félünk, hogy el fogják zárni a pénzcsapot” – miért váltották le Pakson a kormánypárti polgármestert?

Szajki Bálint / 24.hu
Szajki Bálint / 24.hu

„Örülünk, hogy nem a Fidesz nyert, de félünk, hogy el fogják zárni a pénzcsapot” – miért váltották le Pakson a kormánypárti polgármestert?

Meglepő ellenzéki siker született Pakson, ahol az ország legnagyobb beruházása zajlik. A kampány alatt több vezető fideszes politikus is megfordult a városban, de a helyiek úgy érzik, nem sokat profitálnak az ide áramló milliárdokból. Erre a hangulatra építette a kampányát Heringes Anita korábbi MSZP-s országgyűlési képviselő, aki magabiztos sikert aratott júniusban. Riport az atomvárosból.

A magyar nemzetgazdaság történetének legnagyobb beruházása zajlik éppen. Ennek a beruházásnak a sikere nem csak a megrendelő állam és a végrehajtó Roszatom közötti együttműködésen múlik, hanem a megrendelő állam és Paks város együttműködésén is

mondta néhány hónappal a választások előtt Szijjártó Péter egy paksi pódiumbeszélgetésen, oldalán a város polgármesterével. A külügyminiszter méltatta a kormány és a fideszes városvezetés közötti kiváló együttműködést, amely lehetővé teszi, hogy az új paksi atomerőmű építése zökkenőmentesen tudjon zajlani. „Ha valahol, akkor Pakson nagyon számítunk a helyiekre” – mondta Szijjártó, joggal bízva abban, hogy június 9-én a kormánypárti Szabó Péterre ikszelnek a helyiek,

hiszen az atomvárost a rendszerváltás óta jobboldali, 26 éve pedig Fideszhez köthető polgármesterek vezették.

Az 1998 óta tartó időszakban csupán 2014 és 2017 között volt papíron nem fideszes a polgármester: akkor az a Süli János irányította a várost – helyi jobboldali belviszályok miatt – egyesületi színekben, aki később az Orbán-kormány paksi atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli minisztere, majd rövid ideig államtitkára lett, és jelenleg is KDNP-s országgyűlési képviselő.

Sóki Tamás / MTI Süli János.

Ehhez képest Pakson magabiztos ellenzéki siker született: az MSZP-s, de egyesületi színekben induló Heringes Anita tudott nyerni. A polgármester-választáson csaknem 48 százalékot kapott, míg Szabó 40-et. Ráadásul nyolc egyéni körzetből hétben győzte le a Fideszt a Paksi Deák Ferenc Egyesület, így októbertől Heringes kényelmes többséggel irányíthatja a várost.

„Eddig a férfi volt, most a nő lesz, ugye?” – zanzásítja a választást törtmagyarsággal egy hatvanas férfi, aki hóna alatt ventilátorral csoszog végig a lakótelepi központi parkon, az Atom téren. Ennél jobban nem megy bele a helyi politikába, és nem csak azért, mert a tomboló júliusi kánikulában vallatjuk, hanem azért sem, mert nem magyar az anyanyelve. Mikor megkérdezzük, hova valósi, a lehető legpaksibb válasz érkezik: a hetvenes években jött ide Ukrajnából, atomerőműtervező-mérnök.

Mindenhova beeszi magát a száraz hőség. A panelokban széttárt ablakszárnyakkal várják, hogy megmozduljon a levegő. Az utcára merészkedőket az égből a szúró nap, a lábaik alól a sugárzó betonkövek gyötrik. Néhányan mégis példás elszántsággal mesélnek nekünk arról, miként fordulhatott elő, hogy az ország egyik leggazdagabb településén annyira megorroltak a polgármesterre, hogy bő egy hónapja ellenzékire cserélték. A legtöbben azt mondják, a város megérett a változásra, amit reményeik szerint Heringes hoz majd el nekik. A többség az erőműben vagy önkormányzati cégekben dolgozik, ezért szívesen hangoztatják, hogy Paks olyan mint egy nagy falu. Márpedig egy faluban hamar körbeérnek a pletykák a mindenkiről – így a fideszes városszolgákról is.

Szajki Bálint / 24.hu
Szajki Bálint / 24.hu

„Sokat kaptunk a paksiaktól, akik számíthatnak ránk”

Az ősszel leköszönő Szabó Péter korábban gimnáziumi történelemtanár volt, 2017-ben lett Paks polgármestere. Akkor a kormányba távozó Süli János miatt írtak ki időközi polgármester-választást, melyet Szabó, aki akkoriban már alpolgármester volt, nagy fölénnyel, a szavazatok 68,28 százalékát szerezve nyert meg, két évvel később pedig újrázni tudott.

„Emberként nincs vele bajom. Töritanárom volt a gimiben, a feleségével is jóban vagyok” – meséli egy bevásárlás után haza igyekvő, harmincas nő, aki mindezek ellenére Heringes neve mellé ikszelt. Azt mondja, a város nincs felkészülve a Paks 2 beruházásra, ami után sok ezer új lakó árasztja majd el a várost. Példaként említi a júliusi 10-i áramszünetet, ami miatt egy város bosszankodhatott azon, hogy lemarad az angol-holland elődöntő utolsó perces csattanójáról. „Elment este negyed tizenegykor, és másnap reggel nyolckor jött vissza. De itt még nem volt vége, mert egy nagy csattanás után, délután kettőkor, a legnagyobb kánikulában megint elment az áram, és nem is jött vissza este ötig. Innen néhány utcányira építik az 500 lakásos, új lakóparkot a vendégmunkásoknak, pedig a villany még a mostani terhelést sem bírja el, és ugyanez igaz a szennyvízhálózatra, az utakra, mindenre. Arról nem is szólva, hogy a szomszéd településekről hozzák a szemetet a szeméttelepre, amit befúj a szél a városba. Emögött is valami biznisz van, gondolom.”

LÉPJ BE A FOLYTATÁSHOZ!
Változunk. Csatlakozz hozzánk! Regisztrált olvasóink mostantól exkluzív hírleveleket, cikkeket olvashatnak, mint ez is. És ez csak a kezdet.
Olvasói sztorik