Zelenszkij: túl lassú Ukrajna nyugati segélyezése

Ukrajna nyugati szövetségeseinek túl hosszú idő kell ahhoz, hogy katonai segélyekről döntsenek – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Reuters hírügynökségnek hétfőn Kijevben adott interjújában.

A katonai támogatások leszállítására, különös tekintettel a Patriot légvédelmi rendszerekére tekintettel úgy fogalmazott, hogy “mindez nagy lépés előre”, ugyanakkor megjegyezte, hogy azt “megelőzően két lépés tettek hátra”. Az ukrán elnök különösen azt sérelmezte, hogy az ilyen jellegű döntések nagyjából egy évet késnek.

Zelenszkij tekintettel a nyugati partnerei késlekedésére felvetette annak lehetőségét, hogy szövetségesei közvetlenebb módon is segíthetnének, így például bizonyos körülmények között megsemmisíthetnének Ukrajna területe felett orosz rakétákat. “Az oroszok háromszáz harci repülőt vetnek be Ukrajna területén. Nekünk minimum 120-130-ra van szükségünk, hogy ellenállást tudjunk tanúsítani az égen” – mondta az ukrán elnök az amerikai gyártmányú F-16-os vadászgépekre utalva, amelyeket reményei szerint hamarosan be is vethetnek a harcokban.

Nem tudjátok ezt most biztosítani? Rendben (…) térjünk vissza a repülőkre, amelyek most a szomszédos NATO-tagállamok területén vannak, küldjétek fel őket (…) lőjétek le a célpontokat, védjétek a civileket” – hangoztatta. “Meg tudják ezt tenni? Biztos vagyok benne, hogy igen. NATO-tagországok támadásának, beavatkozásának számít ez? Nem

– vélekedett Zelenszkij.

(MTI)

Lengyelország 300 millió eurós hitelt vesz fel az Európai Beruházási Banktól (EIB) az európai légvédelmi projekt részét képező lengyel-francia műholdprogramra – jelentette be Donald Tusk lengyel kormányfő hétfőn Varsóban, Nadia Calvino EIB-elnökkel közös sajtókonferenciáján.

Lengyelország “nagyon olcsó, előnyös hitelekre számíthat” azon beruházások esetében, amelyek civil feladatokat, de egyúttal védelmi és biztonsági célokat is szolgálnak – jelentette ki a Calvinóval folytatott tárgyalások után Tusk. Közölte: hétfőn aláírták a francia részvétellel megvalósítandó lengyel műholdprogramról szóló megállapodást, mely megvalósítását az EIB 300 millió eurót érő hitellel támogatja.

Hozzáfűzte: ennek köszönhetően “egy lépéssel előrehaladunk a lengyelországi és az európai vaskupola létesítésének tervében”, melynek a műholdrendszerek, valamint a felderítő rendszerek elválaszthatatlan részét képezik.

A miniszterelnök azt is megköszönte, hogy az EIB kész támogatni Lengyelország keleti határának védelmét. Utalt korábbi bejelentésére, miszerint tovább kívánják erősíteni a keleti határszakaszt már védő, elektronikus rendszerrel felszerelt acélkerítést, és a tervek szerint 2,5 milliárd dollárt fordítanak a biztonság és az elrettentés fokozására az Oroszországgal és Fehéroroszországgal közös határvonalon. A Keleti pajzs nevű projekt keretében megvalósítandó erődítményrendszer építésekor a határt környezetvédelmi jellegű beruházásokkal is biztosítani tervezik, valamint fejleszteni fogják a civil célokra is felhasználható infrastruktúrát – emelte ki.

Marcin Kierwinski, a múlt héten a posztjáról távozott lengyel belügyminiszter hétfőn a TOK FM lengyel kereskedelmi rádiónak nyilatkozva ezzel kapcsolatban konkrét bunker- és lőállási rendszereket, lövészárkokat, “különböző típusú blokádokat” említett meg, amelyek megakadályoznák, hogy például harckocsik átlépjék a lengyel határt.

(MTI)

Egy szibériai bíróság hétfőn 25 év börtönbüntetésre ítélt egy helyi férfit több bűncselekmény, köztük hazaárulás és egy katonai toborzó iroda felgyújtásának kísérlete miatt – közölte egy orosz ügyvédi szervezet.

A novoszibirszki katonai bíróság ügyészei Ilja Baburint azzal vádolták, hogy egy ismeretlen ukrán személy megbízásából Molotov-koktéllal megpróbált felgyújtani egy toborzó irodát. A bíróság ezen kívül bűnösnek találta a 24 éves IT-szakembert egy helyi zeneiskola felgyújtásában, amelyet terrortámadásként kategorizáltak. A múlt héten az ítélethirdetés előtti utolsó beszédében Baburin tagadta bűnösségét.

Baburin ügyvédje szerint nem volt bizonyíték Baburin részvételére az incidensekben, amelyekben nem történt személyi sérülés. „Nem, nem ölt, nem erőszakolt meg és nem rabolt ki senkit. Még a vádirat szerint sem okozott senkinek kárt” – idézte Baburin ügyvédjét, Vaszilij Dubkovot a Zona Szolidarnoszti (Szolidaritási Zóna) nevű Telegram-csatorna, amely orosz háborúellenes aktivistákról nyújt információkat.

Az orosz OVD-Info jogvédő csoport szerint több mint 20 000 embert tartóztattak le Oroszországban háborúellenes álláspontjuk miatt Moszkva 2022 februári teljes körű ukrajnai inváziójának kezdete óta és 900 embert vádoltak meg bűncselekményekkel – írja a Reuters.

Oroszországban jelentős munkaerőhiány alakult ki, amely 2023-ban 4,8 millió munkavállalót érintett, különösen a szállítási és logisztikai szektorban – olvasható a brit védelmi minisztérium hétfői jelentésében.

A hiányt részben az ukrajnai háború okozta mozgósítás és a behívás elől menekülő szakemberek emigrációja, valamint a 2024. márciusi moszkvai terrortámadás után bevezetett migrációs korlátozások súlyosbították.

A probléma enyhítésére orosz parlamenti képviselők a munkajogi törvények módosítását fontolgatják, hogy állami felügyelettel ideiglenesen áthelyezhessék a felesleges munkaerőt a hiányos területekre, de csak a munkavállalók beleegyezésével.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 20 May 2024.

Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/oRBdFqrDXx #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/Hi8DHsp60O

— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) May 20, 2024

Hétfő este 6 órától éjfélig óránkénti áramszünet lesz az ipari és háztartási fogyasztók számára minden ukrán megyében – írja az ukrán állami energiaszolgáltató tájékoztatása alapján a Kyiv Independent. A korlátozások nem érintik a kritikus infrastrukturális létesítményeket.

Az utóbbi időben intenzívebbé vált orosz támadások súlyos terhelést jelentenek Ukrajna villamosenergia-hálózatára, miután több erőmű megsemmisült vagy megrongálódott. A korlátozások augusztusig tarthatnak.