Sárneczky Krisztián magyar csillagász 2024 januárjában mindössze három órával érkezése előtt észlelt egy aszteroidát. A 2024 BX1 jelű égitest Berlin felett lépett be a légkörbe, majd nagyrészt megsemmisült, egyes darabjait később a felszínen találták meg. Eddig csupán néhány objektumot sikerült az atmoszférával való találkozása előtt detektálni.
Egy friss tanulmány alapján a2024 BX1 egyéb szempontból is különleges volt: ez volt az eddigi leggyorsabban pörgő földközeli objektum – írja a Live Science.
Az eddigi rekorder a 2020 HS7 volt, amely 2,99 másodperces forgási periódust mutatott. Ez az égitest 4-8 méter átmérőjű, tehát valamivel nagyobb, mint a 2024 BX1, ami magyarázatot adhat utóbbi kivételes forgására. Az aszteroidák pörégésének hátterében számos tényező állhat, többek között ütközések. Általánosságban elmondható, hogy a kisebb aszteroidák forgása gyorsabb.
Maxime Devogèle, a Közép-Floridai Egyetem és az Európai Űrügynökség munkatársa kollégáival a közelmúltban három kisbolygó, köztük a 2024 BX1 forgási sebességét vizsgálta. A másik két aszteroida a 2023 CX1 és a 2024 EF volt.
A vizsgálathoz egy új technikát fejlesztettek ki, amelynek lényege, hogy a képen a csillagos háttér éles marad, míg az aszteroidák fénycsóvaként jelennek meg. Ahogy a kisbolygók haladtak, fényességük változott, ebből lehetett következtetni a forgásra. A kutatók megmérték a kifényesedések közötti távolságot, és megállapították, hogy a forgási idő 2,588 másodperc volt az 2024 BX1 esetében, ami körülbelül 33 ezer forgásnak felel meg naponta.
A hasonló elemzéseknek akár gyakorlati haszna is lehet. A Földhöz közeli aszteroidák forgási sebességének ismerete például segíthet annak felismerésében, hogy milyen károkozásra képesek az ilyen objektumok.
