Azt mindenképpen le kell szögezni, hogy a budapesti Katona-egészségügyi Kiválósági Központ (KEKK) hosszú távon előnyös lesz Magyarország számára, azonban az elmúlt 1 év alatt több olyan szabálytalanság történt az intézmény berkein belül, amely sokak szemét szúrja.
Elhallgatott jogi státusz
Kezdjük mindjárt az elnevezéssel és a központ jogi státuszának a tisztázásával. A NATO honlapja szerint az intézmény nem NATO-szervezet, nem tartozik bele a NATO parancsnoki struktúrájába. Ezt megerősítette lapunknak Tony Wedge, a Kiválósági Központok kapcsolattartója. Ennek ellenére magyar részről folyamatosan a „NATO Katona-egészségügyi Kiválósági Központ”, illetve a „nemzetközi katonai szervezet” megnevezéseket lehet hallani. Kérdésünkre, mi a központ státusza, illetve nyilván van-e tartva nemzetközi intézményként, a Külügyminisztérium szóvivőjétől, Pataki Esztertől azt a választ kaptuk, hogy a „Honvédelmi Minisztérium Katona-egészségügyi Kiválósági Központ jogi személy, önálló munkaköri jegyzékkel rendelkező szervezet. Állománya a Magyar Honvédség költségvetési létszámkeretéből a Honvédelmi Minisztériumhoz, illetve háttérintézményeihez tartozik”, azaz nem nemzetközi szervezet, hiszen nem lett akkreditálva a KÜM-nél. A Honvédelmi Minisztérium válasza azonban teljesen ellentmond a KÜM nyilatkozatának: „A Katona-egészségügyi Kiválósági Központ nyilvántartott nemzetközi intézmény, jelenlegi státusza NATO akkreditált nemzetközi katonai szervezet.”
mik is valójában a kiválósági központok?
A Kiválósági Központok létrehozásának ötlete 6 éve merült fel az amerikaiak részéről, és lényegét tekintve megegyezik az üzleti életben is megtalálható feladatkiszervezéssel (outsourcing). Ahhoz, hogy az észak-atlanti szervezet minden szakmai területet (a terrorizmus elleni harctól kezdve a hegyi műveletekre történő kiképzésig) lefedhessen, kiszervezi azokat a feladatait, amelyek nemzeti szinten sokkal hatékonyabban, gyorsabban és olcsóbban oldhatóak meg. A NATO-tagok szponzor nemzetként (azaz anyagilag és szakemberrel is, akit a központ igazgatótanácsába, az Irányító Testületbe delegálhat) vagy hozzájáruló nemzetként támogathatják a Kiválósági Központokat.
Ez a tárcaközi ellentmondás igencsak felkeltette a figyelmünket, és a kérdés további tisztázása érdekében felkerestük az intézmény igazgatóját, Kopcsó István orvos ezredest. A több mint egyórás beszélgetés után sem jutottunk közelebb a KEKK státuszának a végleges pontosításához, hiszen a Katona-egészségügyi Kiválósági Központ vezetőjének a szájából kevesebb, mint fél óra alatt négyfelé verzió is elhangzott, sőt az interjú során többször is megcáfolta korábbi állításait. Hol NATO-szervezetként („A központ NATO-szervezet, de nincs benne a NATO parancsnoki rendszerben”), hol 2010. június 1-jétől kezdődően nemzetközi szervezetként aposztrofálta magukat, de a „se a magyar rendszerhez, se a NATO-hoz sem tartozunk” mondatra is volt példa. Az akkreditációs eljárások alaposabb firtatása után azonban Kopcsó István ezredes „bevallotta”, hogy a központ magyarországi akkreditációja még foghíjas, mert bizonyos jogszabályokat még módosítani kell azért, hogy a központ teljesen beleilleszkedhessen a magyar jogrendbe. Ehhez pedig parlamenti jóváhagyás is szükséges, amely Kopcsó szerint 2010 végéig, de legkésőbb jövő év elején megvalósulhat. A még hátralévő jogi procedúrák tényét Németh András orvos dandártábornok, a Magyar Honvédség Honvéd Egészségügyi Központ (MH HEK) parancsnoka, aki egyben a Katona-egészségügyi Kiválósági Központ hazai támogatásáért felel, ugyancsak elismerte lapunknak.
A válaszra, hogy miért is gondolják az intézmény vezetői 2010. június 1-jétől nemzetközi akkreditált szervezetnek a KEKK-t, a Hivatalos Közlönyben bukkantunk rá. Szekeres Imre ugyanis a 63/2010 (V.20) HM utasítás alapján – akárcsak korábban a pápai NATO-légibázis esetében – a Katona-egészségügyi Kiválósági Központ magyar állományát 2010. június 1-jétől nemzetközi állományba helyezte. Ám ettől még maga az intézmény nem válik nemzetközi intézménnyé, hiszen hiányzik hozzá a megfelelő akkreditáció.
Eredmény helyett utazgatások
A Katona-egészségügyi Kiválósági Központ eddigi eredményei után érdeklődve Kopcsó István ezredestől azt a választ kaptuk, hogy az elmúlt 1 évben megszervezték az életüket (bár annak már lassan 3 éve, hogy az intézmény felállt – szerk). „A központ létrehozása vitte el az energiánkat az elmúlt 1 évben” – nyilatkozta az fn.hu-nak.
Mi is történt az elmúlt 1 évben? A külföldi szakemberek létszáma nem változott, továbbra is két szponzornemzet (akik anyagilag és szakemberrel is támogatják a szervezetet) – Csehország és Németország – képviselteti magát a KEKK-ben; az intézmény 3 osztálya közül értékelhető produktumot csupán a Kiképzési Osztály tett le a NATO asztalára (4-5-féle kurzust /pl. szabványosítási tanfolyamokat/ tartott, illetve jelenleg is tart a NATO számára), viszont a központnak szépen gyűlnek a repült kilométerei.
Lapunk úgy értesült, hogy a HM különböző beosztású emberei is igencsak sérelmezik, hogy a Kiválósági Központ alig tud valami eredményt felmutatni, nem látni át az intézmény működését, viszont a vezetői 1 év alatt körbeutazták a fél világot. Többek között az egyesült arab emirátusokbeli Abu Dhabiba egy félórás előadásért utaztak el, az USA-ba több alkalommal is (egyik alkalommal ketten 1,39 millió forintért) elrepültek, valamint Norvégiát is megjárták. Fölmerült az is, hogy több alkalommal olyanok utaztak ki külföldre, akiknek a jelenléte nem volt szükséges. Így történhetett meg, hogy egy norvégiai vezetői értekezletre az igazgató mellett a titkárnője is kijutott. Ez azért is furcsa, mert korábban éppen Szekeres Imre szólította fel az alakulatok vezetőit arra, hogy a gazdasági válság miatt csökkentsék az utazásaikat, illetve az abban részt vevők számát.
„Takarékos” pénzköltés
Köztudott, hogy a Kiválósági Központ csapatépítő tréningjeire több millió forint ment el a honvédség pénzéből (ezt idén májusban a Magyar Nemzet is megírta). A néhány napos „továbbképzéseket” ugyanis külsős helyszíneken tartotta a KEKK, annak ellenére, hogy a honvédségnek számos üdülője (pl, Balatonkenese, Buják, Erdőbénye, Göd vagy az MH Támogató Dandár Mályiban található 3. Kiképzési és Oktatási és Regeneráló /KORK/ központja) és kiképzőobjektuma van. Sőt miniszteri utasítás is van arra vonatkozóan, hogy csak HM-üdülőkben, objektumokban lehet szakmai továbbképzéseket, tréningeket tartani. Ha pedig ott tartották volna az említett tréningeket, legalább harmadannyiba került volna, ráadásul visszakerült volna a pénz a tárca büdzséjébe.
Ennek tükrében több mint érdekes, hogy Kopcsó ezredes azzal büszkélkedett a vele készített interjúban, hogy kis szervezetként, igen átgondolt gazdasági döntésekkel milyen sok pénzt képesek megtakarítani, és a működésük is átláthatóbb, mint a legtöbb honvédségi szervezeté. „Például online foglaljuk a repülőjegyeinket, nem pedig közvetítőkön keresztül. Ilyen apróságokkal nagyon sok pénzt tudunk megtakarítani” – hangsúlyozta az fn.hu-nak. „Mivel úgy működünk, mint egy nagycsalád, sokkal hatékonyabban tudunk gazdálkodni a pénzünkkel, mint egy nagy szervezet. Ott fogjuk meg a pénzt, ahol tudjuk” – mutatott rá.
Ilyen egy katonai csapatépítő tréning?
Kopcsó István ezredes, mint ahogy az fn.hu-nak elmondta, nem bánja, hogy külső helyszíneken költötték el a pénzt, sőt „ezután is lesznek még hasonló tréningek, amelyek szervezése bevett szokás a NATO-ban, s a nemzetközi szervezeteknél”. „Amilyen tréningekre nekünk szükségünk volt, azt nem tudta biztosítani a Magyar Honvédség, mivel nincs náluk ilyen jellegű tréning. Ezért bíztunk meg egy profi csapatépítő tréningekkel foglalkozó céget, a tréning ára pedig teljesen kompatibilis volt a hazai viszonylatokkal” – nyilatkozta lapunknak, hozzátéve: „A tréningek megtartását, valamint a programját jóváhagyta a Nemzetközi Irányító Bizottság”. Kopcsó ezredes azt is elmondta, hogy ő csak az Irányító Testületnek és a saját lelkiismeretének tartozik elszámolással, senki másnak. Szerinte csak az kérdőjelezi meg a tréningek megtartásának szükségességét, illetve a pénzköltés általuk kifejlesztett „takarékos” módját, akik szimplán irigyek a központ sikereire, illetve képességeik miatt nem kerülhettek be az „elitcsapatba”. Szerinte az csak jó, ha rá irigykednek és nem ő másokra, az élet meg attól jó, hogy mindig új dolgokat kell csinálni. Ezért is kell túllépni a magyar mentalitáson.
Hasonló véleményt fogalmazott meg Németh tábornok is, aki szerint speciális magyar tulajdonság a mások sikereinek elirigylése, ezért is támadják sokan a központot. Kopcsó ezredes szerint ezek a programok teljesen normális dolgok, amiért nincs oka magyarázkodni, és mivel nemzetközi pénzekből mentek a csapatépítő tréningek, ezért a magyaroknak nincs sok közük hozzá. Sőt, azzal hogy a drágább külsős helyeket vette igénybe, még emelte is a rendezvények színvonalát. Elmondása szerint senki sem a legolcsóbb felvágottat veszi meg a közértben, hanem egy jobb, közepes kategóriájút.
A baj csupán az, hogy a KEKK 2010. június 1-jéig mindenképpen magyar szervezetnek minősült (ráadásul az érvényben lévő hatályos jogszabályok alapján egyelőre még mindig magyar szervezet), az úgynevezett csapatépítő tréningekre pedig 2009. szeptember 25-26., valamint 2010. január 27-29. között került sor. Tehát jócskán beleesik abba az időszakba, amikor a Kiválósági Központ még 100 százalékban a Magyar Honvédség pénzéből működött.
Habzsi-dőzsi közpénzből
Több magas rangú vezetőtől – köztük tábornoktól – úgy értesült az fn.hu, hogy a Magyar Honvédségnél csupán szakmai alapon zajló, „ásványvizes-pogácsás” továbbképzés van (ún. személyiségformáló tréning), amelynek során reggeltől késő délutánig szakmai előadásokra és továbbképzésekre kerül sor, amely egy közös vacsorával zárul. Ezt követően ugyan még szó lehet közös italozásról, bulizásról, ám annak az összege már saját zsebből, nem pedig közpénzből megy. Ezek a vezetők megdöbbentőnek és szégyenletesnek nevezték, hogy a Kiválósági Központ a törvényes előírásokat figyelmen kívül hagyva, nem szakmai továbbképzésre, hanem öncélú szórakozásra használta fel a magyar adófizetők pénzét.
Kopcsó ezredes elmondása szerint többféle csapatépítő tréning létezik, s az a fajta, amelyre nekik szükségük volt, az nem dívik a HM-ben (ezzel maga is elismerte, hogy rajta kívül más még nem csinált ilyen programot a honvédségen belül), sőt egyik HM-üdülő és -objektum színvonala sem felelt meg az igényeiknek. Az fn.hu megkérdezte az erdőbényei HM-üdülő igazgatóját, Romwalter Péter nyugalmazott ezredest, aki igencsak megdöbbent Kopcsó kijelentésén, miszerint nem elég színvonalasak. „Ha államtitkároknak, illetve a volt köztársasági elnöknek is megfelelt az üdülőnk, akkor nem tudom mi lehetett a gond a színvonallal” – hangsúlyozta lapunknak. Emlékezett rá, hogy ez év januárjában a Kiválósági Központ egyik munkatársa felvette vele a kapcsolatot, hogy van-e helyük egy szakmai továbbképzés lebonyolításához. Az ezredes információi szerint januárban és februárban is volt elég üres helyük, de a központ munkatársai nem jelentkeztek többet, majd egy drágább helyen tartották meg a rendezvényüket. (Ennek azonban némileg ellentmond az az értesülésünk, miszerint a 2011-es tréninget éppen Erdőbényén kívánja megtartani a Kiválósági Központ.)
Habzsi-dőzsi a HM pénzéből, miközben 1-1 alakulatnál villanykörtére sem futja
Kopcsó ezredestől azt is megtudtuk, hogy egyik csapatépítő tréningjük hivatalos programjában sem szerepeltek szakmai előadások (pl. a januári tréning programjában a következők voltak feltűntetve: 2 fajta pálinka és 6 féle bor kóstolása a tarcali Kovács pincében, sárospataki várlátogatás idegenvezetés mellett, valamint hófánkozás és bobozás a Zemplén Kalandparkban). Ezért is tűnik furcsának, hogy a nyíregyházi Hotel Európában miért konferenciaterem bérlésére állíttattak ki számlát, nem pedig szállásköltségre. Sőt ha már csapatépítő tréningekről volt szó (és Kopcsó ezredes hangsúlyozta is: „az volt a cél, hogy a munkatársak közelebb kerüljenek egymáshoz”) akkor miért nem volt jelen egyiken sem vizsgázott tréningvezető?!
Az interjú során az is kiderült, hogy az ezredes ugyan tisztában van a honvédségnél bevett gyakorlattal, miszerint egy évvel előre tervezik a szakmai továbbképzéseket, amelyek bekerülnek „valamilyen naptárba”, amit majd jóváhagy a honvédség vezetősége, de a KEKK nemzetközi szervezetként bonyolította le a csapatépítő programokat, ezért sem tartották magukat a magyar szervezetekre vonatkozó előírásokhoz. „A Magyar Honvédségnél végképp nem szokás az ilyenféle csapatépítés, és akkor mi van? Nálunk szokás lesz, mert ez egy nemzetközi cég” – közölte lapunkkal.
Milliós szórakozások
Egyébként a 2010. januári csapatépítő tréningnek az előzménye egy – a karintiai Nassfeldbe tervezett – több millió forintos költségű 3 napos sítúra lett volna, amelyről Kopcsó ezredes azt nyilatkozta lapunknak, hogy „csupán egy ötlet volt, a megvalósítása soha nem merült fel komolyan”. Ennek azonban ellentmond az fn.hu értesülése, miszerint a HEK-en belül is többen bírálták a programot, több egyeztetésen vitatták annak jogosságát, és végül a HM Fejlesztési és Logisztikai Ügynökség tiltotta le a magas költség miatt. Ennek a letiltott sítúrának a kompenzálásaképpen került sor a belföldi – borkóstolásból, sárospataki várlátogatásból és téli bobozásból álló – csapatépítő tréningre, amelyre 3 nap alatt közel 1 millió forintot költöttek el. Mindez – akárcsak a tavaly szeptemberi másfél napos – visegrádi kalandparkos-evezős-paintballos, fejenként százezer (összesen 2 millió) forintba kerülő csapatépítő tréning egyaránt – a Magyar Honvédség pénzéből ment el.
Szakmai előadások helyett pincelátogatás és bobozás az ún. “csapatépítő tréningen”
A Kiválósági Központ igazgatója azonban azzal érvel, hogy a csapatépítő tréningek programját az intézmény német igazgatóhelyettese és egyben törzsfőnöke, Thomas Harbaum orvos ezredes állította össze. Harbaum azonban aligha vehetett részt a kalandparkos-paintballos tréning megszervezésében, hiszen 2009. október 1-jén állt munkába. Sőt az is nehezen hihető el, hogy a Kiválóság Központ felett álló Irányító Testület – ahova a szponzornemzetek egy-egy tagot delegálnak – rábólint-e arra, hogy a központ éves 100 millió forintos költségvetéséből, amely a szakmai munka megvalósítására kell, több millió forintot a saját szórakoztatásukra (mint, ahogy Kopcsó ezredes is elmondta lapunknak: „A cél az volt, hogy jól érezzék magukat”) „tapsoljanak el”. Ráadásul az említett Irányító Bizottságnak az a Németh András orvos dandártábornok az elnöke, akihez a KEKK is hozzá tartozik, ő pedig arra a kérdésünkre, miszerint jóváhagyta-e az említett csapatépítő tréningeket, ahol semmilyen szakmai program sem zajlott, mindössze azt válaszolta: „Semmit sem tudok ezekről mondani.”
Azért is furcsa, hogy a dandártábornok nem tud minderről, hiszen a MH HEK-ben is több feljelentés, büntetőügy van folyamatban, amelynek tényét Németh András dandártábornok az fn.hu-nak is megerősítette („A munkatársaim döntő többsége törvénytisztelő ember” – nyilatkozta lapunkban.) Ebbe a trendbe a volt tárcavezető által sikertörténetként elkönyvelt Kiválósági Központ is beilleszkedik. Ám akárcsak a Szekeres Imre által ugyancsak sikertörténetként titulált afganisztáni misszió lufija, úgy a Katona-egészségügyi Kiválósági Központé is kipukkadt – jegyezte meg lapunknak egy magas rangú katona. Ugyan Hende Csaba honvédelmi miniszter elkezdte a rendrakást, s az fn.hu-nak korábban adott interjújában azt is hangsúlyozta, hogy minden ügyre zéró toleranciát hirdet, ám úgy tűnik, a Katona-egészségügyi Kiválósági Központ eddig érintetlen maradt.
Természetesen a Honvédelmi Minisztériumot is megkérdeztük Katona-egészségügyi Kiválósági Központ által szervezett csapatépítő tréningek törvényességéről, azok beszerzési eljárásairól, valamint az intézmény gazdálkodásának ellenőrzéséről, ám a cikk megjelenéséig nem kaptunk választ a kérdéseinkre.
Németh András dandártábornok megígérte lapunknak, hogy belenézhetünk a KEKK csapatépítő tréningjeinek beszerzési dokumentumaiba, de erre a cikk megjelenéséig nem került sor.
