Amerikai katonai bázist támadtak az Iránhoz köthető milicisták Szíriában

A rendőrségnek kellett beavatkoznia Izrael-ellenes tüntetőkkel szemben a Yale Egyetemen hétfőn, ahol több tucat aktivistát előállítottak, miközben a New York-i Columbia Egyetem online formátumban tart előadásokat a tiltakozások miatt, valamint antiszemita megnyilvánulásokat követően.

A Connecticut állambeli New Havenben működő Yale Egyetem rendőrsége az intézmény területén tábort vert, Izrael ellen tiltakozó csoport tagjait eltávolította, és mintegy 40-45 embert előállított, köztük több diákot.

A Yale Egyetemen a hétvégén több százan gyűltek össze a többi között azt követelve, hogy a felsőoktatási intézmény szakítsa meg a kapcsolatait az egyetemnek anyagi támogatást nyújtó hadiipari vállalatokkal, amelyek – a tiltakozók szerint – Izrael számára szállítanak fegyvereket.

A hatóság hétfői közbelépése során több száz tüntető lezárt egy közeli forgalmas útkereszteződést. A megmozdulás résztvevői „Szabad Palesztina” feliratú és a Columbia Egyetemen tüntetőkkel szolidaritást vállaló táblákat tartottak fel.
A New York-i Columbia Egyetemen hétfőn is folytatódtak az Izrael-ellenes tüntetések. Az egyetem vezetése úgy döntött, hogy az intézmény területét érintő megmozdulások miatt áttérnek az internetes távoktatásra.

A vezető amerikai egyetemen csütörtökön több mint 100 embert vettek őrizetbe az ott letáborozott tüntetők közül, akik azt követelték az oktatási intézmény vezetésétől, hogy szakítsa meg bizonyos – Izraelhez kötődő – partnerekkel a kapcsolatokat.

Eric Adams, New York város polgármestere vasárnap elítélte a Columbia Egyetemen történteket, és teljes mértékben elfogadhatatlannak mondta az ottani tüntetők által hangoztatott antiszemita jelszavakat. A polgármester közölte, hogy New York városának rendőrsége készen áll beavatkozni, ugyanakkor elmondta, hogy egyetemi területen csak az intézmény rendőrségének felkérésére, illetve nagyon indokolt esetben léphetnek közbe.

A Columbia Egyetemen zajló tüntetések zsidóellenes megnyilvánulásaira példaként a polgármester kiemelte: zsidó diákokat transzparenseken a palesztin Hamász katonai szárnya, az al-Kasszám Brigádok célpontjaiként tüntették fel. Hozzátette, hogy a megmozdulásokon olyan jelszavak is elhangzottak, mint a „Mi vagyunk a Hamász”, valamint a „Nem akarunk cionistákat!”.

A pészah zsidó vallási ünnep hétfői kezdetét megelőzően a Columbia Egyetem és az intézményhez tartozó Barnard College rabbija arra kérte a zsidó hallgatókat, hogy utazzanak haza, mert az egyetemi biztonsági személyzet és New York város rendőrsége nem tudja garantálni biztonságukat.

Palesztinpárti aktivisták a múlt héten több más amerikai egyetemen is tüntettek. Csütörtökön a New Jersey állambeli Rutgers Egyetem vezetésének tanácskozását szakították félbe Izrael-ellenes, illetve a palesztinok felkelését – az intifádát – éltető aktivisták.

(MTI)

283 holttestet talált a gázai polgári védelem a Hán Júniszban lévő Nasszer-kórház kertjében egy tömegsírban, miután április 7-én az izraeli csapatok elhagyták a létesítményt, közölte a szervezet igazgatója a CNN megkeresésére.

Yamen Abu Suleiman ezredes azt mondta, hogy az áldozatoknak össze voltak kötve a kezeik és a lábaik.

Voltak kivégzésre utaló jelek

– közölte, hozzátéve, az is elképzelhető, hogy az embereket élve elégették, de ezt nem tudják bizonyítani, mert a holttestek már bomlásnak indultak.

A CNN független forrásból nem tudta megerősíteni az ezredes állításait.

Hán Júnisz a több hónapig tartó izraeli offenzíva nyomán romokban hever.

Valóban benyújtotta lemondását hétfőn Aharon Haliva, az izraeli katonai hírszerzés vezetője.

Az izraeli hadsereg tájékoztatása szerint a vezérkari főnök elfogadta Haliva lemondását, és megköszönte neki a szolgálatát. A katonai hírszerzés távozó vezetője már nem sokkal a mintegy 1200 halálos áldozatot követelő terrortámadást követően közölte, hogy úgy érzi, őt terheli a felelősség, amiért az megtörténhetett.

Nem teljesítettük küldetésünket. Örökké magammal hordom a fájdalmat,

írta a vezérkari főnöknek küldött levelében a katonai hírszerzés vezetője, aki már másfél héttel a háború kitörése után felelősséget vállalt a történtekért.

A katonatiszt bejelentette, hogy miután jelenleg gyakorlatilag már véget ért a gázai háború, úgy döntött, beváltja korábbi ígéretét, és lemond.

Október 7. óta kiderült, hogy a katonai hírszerzés nem volt tisztában a Gázai övezetben történő eseményekkel, nem tudta megfelelően értelmezni a közelgő támadásra utaló jeleket, s még a tömeggyilkosság előtti napokban is félreértelmezte a Hamász és az Iszlám Dzsihád kiképző műveleteit.

Helyzetértékeléseikben azt ismételgették, hogy Izrael elrettentette a Hamászt, és nem értelmezték helyesen a terroristák szervezkedésének jeleit még a Gázai övezet környéke elleni támadás előtti órákban sem.

Haliva Eilatban nyaralt családjával és gyermekeivel, és nem vett részt a támadás előtti sorsdöntő éjszakán a legmagasabb katonai vezetés konzultációján, miután jelzéseket észleltek arról, hogy valami történik a gázai határon. Hajnali 3-kor asszisztense felhívta, hogy tájékoztassa a déli parancsnokság titkosszolgálati tisztjének információjáról, miszerint a Hamász háborúra készülhet, noha megnyugtató jelek is voltak.

Aznap hajnalban a hadsereg vezérkaránál megbeszélést tartottak, de a döntést másnap reggelre halasztották. A Hamász meglepetésszerű támadása helyi idő szerint reggel fél 7-kor kezdődött.

(MTI)

Lényegesen pusztítóbb válaszcsapással torolta volna meg az ellene elkövetett támadást Izrael. A New York Times három, meg nem nevezett izraeli tisztviselőre hivatkozva azt írja, hogy az eredeti tervek szerint számos iráni célpontra, köztük Teheránra is légicsapást mértek volna, de a háború elkerülése végett erről lemondtak. Miután Joe Biden, valamint a brit és a német külügyminiszter is önmérsékletre szólította fel Netanjahut, Izrael múlt hét pénteken egy korlátozottabb csapást hajtott végre Iránban, amely nem okozott jelentős károkat.

A támadást végül nem is izraeli vadászgépekkel hajtották végre: a rakétákat Irántól több száz kilométerre nyugatra indították az izraeli repülőgépek. Emellett kis méretű támadó drónokat, úgynevezett kvadkoptereket is bevetettek, amelyek az iráni légvédelmet voltak hivatottak megzavarni.

A cikk szerint egyetlen rakéta talált el egy légvédelmi üteget Irán középső részén, Iszfahán tartományban – korábbi beszámolók szerint ez a Natanz nukleáris létesítményt védő S-300-as légvédelmi rendszer része volt –, míg egy másik a levegőben felrobbant. A cikk egyik forrása szerint a légvédelem szedte le, egy másik szerint meghibásodott és lezuhant.

Natanz, az iráni urándúsítási program középpontja. Teheránt korábban azt mondta, három drónt észlelt az égbolton Iszfahán felett pénteken hajnalban, ám ezeket a légvédelem megsemmisítette. Azt, hogy találat érte volna a nukleáris üzemet védő légvédelmi rendszert, a síita állam tagadta.

Izrael idáig nem vállalta a felelősséget az Irán elleni támadásért, de már korábban megtorlást helyezett kilátásba válaszul az Izrael elleni iráni légitámadás miatt, melynek során több száz drónt és rakétát indított a zsidó állam ellen – ezek túlnyomó részét Izrael a szövetségek támogatásával semlegesíteni tudta. Irán a légitámadást azzal indokolta, hogy két héttel korábban Izrael a szíriai nagykövetségének létesítménye ellen hajtott végre támadást, amelyben több iráni tisztségviselő életét vesztette, közöttük két tábornok is.

Az IDF Katonai Hírszerzési Igazgatóságának vezetője, Aharon Haliva vezérőrnagy hamarosan bejelenti lemondását – értesült a Ynet című izraeli hírportál.

Az október 7-i támadást követően Haliva kijelentette, hogy felelősséget vállal a Hamász-támadáshoz vezető mulasztásokért. A hadsereg hibáit egy jelenleg is zajló belső vizsgálat igyekszik feltárni, melynek eredményeit június elején ismertetik a vezérkari főnökkel.

Egyelőre nem világos, hogy Haliva mikor mond le, mivel az IDF-nek még meg kell találnia az utódját.

(Times of Israel)

Legalább öt rakétát lőttek ki vasárnap az iraki Zummar városából egy északkelet-szíriai amerikai katonai támaszpont felé. A támadás hírét egy amerikai tisztviselő is megerősítette a Reutersnek, de hivatalos tájékoztatás idáig nem történt. Első hírek szerint a rmelani bázison senki sem sérült meg – a Reuters neve elhallgatását kérő forrása sikertelen rakétatámadásról beszélt.

Február eleje óta ez az első alkalom, hogy amerikai katonai bázist támadnak a régióban.

Az iraki Kataib Hezbollah fegyveresei hétfőn közölték, hogy újraindítják az amerikai katonai támaszpontok elleni támadásokat, miután nem látják a tárgyalások haladását az amerikaiak távozásáról (Washington korábban megígérte, hogy csapataik elhagyják az iraki és a szíriai bázisokat a támadások növekvő kockázata miatt). Az Iránhoz köthető milícia mindezt néhány nappal azután közölte, hogy Mohammed Shia al-Szudani iraki miniszterelnök Joe Biden amerikai elnökkel találkozott a Fehér Házban. „Ami nem rég történt, még csak a kezdet” –mondta az iraki fegyveres csoport, utalva a vasárnapi akcióra.

Szombat éjjel egy másik Irán-barát alakulatnak, a Népi Mozgósítási Erőknek (PMF) otthont adó iraki katonai támaszponton történt robbanás.