Helyretették Magyar Pétert Ukrajna ügyében

Az ukrán hadsereg parancsnoka szerint az orosz erők a szimbolikus jelentőséggel bíró május 9-ig el akarják foglalni Csasziv Jar városát – közölte vasárnap Olekszandr Szirszkij, az ukrán hadsereg parancsnoka Telegram-oldalán.

Állítása szerint az orosz hadvezetés kiadta az ennek megfelelő parancsokat. Május 9. a Náci Németország felett aratott győzelem emléknapja Oroszországban.

A Donyeck megyei Csasziv Jar nem egészen 30 kilométerre délre fekszik Kramatorszktól, a megye ukrán kézen lévő területének legnagyobb városától, és az ukrán hadsereg számára fontos vasúti és logisztikai csomópont. A város a háború előtt mintegy 12 200 lakossal rendelkezett és szakértők szerint jól védhető térségben fekszik.

A délkeleti Dnyipro térségében vasárnap legkevesebb 15 ember sérült meg egy lelőtt orosz manőverező robotrepülőgép törmelékeitől. Mindemellett mintegy harminc lakóházban keletkeztek károk a regionális katonai parancsnokság tájékoztatása szerint. A délebbre fekvő Nikopol városában négyen sebesültek meg orosz tüzérségi csapás miatt, több lakóház pedig lángba borult.

(MTI)

Kedvezőbb állásokat foglalt el Avgyijivka és Donyeck környékén, valamint a donyecki régió déli részén az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán, miközben ukrán katonai célpontokra mért tüzérségi és légi csapást Harkiv és Szumi megyében – közölte az orosz védelmi minisztérium.

Az orosz hadijelentés szerint nyolc ukrán ellentámadás hiúsult meg, közülük hét Avgyijivkánál. A moszkvai katonai tárca által kiadott tájékoztatás értelmében az ukrán hadsereg a harci érintkezési vonal mentén az elmúlt nap során több mint 1200 katonát veszített. Közülük a legtöbben, mintegy 470-en a Donyeck, 460-an pedig az Avgyijivka körzetében vívott összecsapásokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan.

A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek mellett egy német Iris-T légvédelmi rendszert, egy lőszerraktárt, hat harckocsit – mind Avgyijivkánál váltak üzemképtelenné -, egy gyalogsági harcjárművet, négy páncélozott harcjárművet, két-két amerikai gyártmányú M109-es Paladin és lengyel Krab önjáró tarackot, egy HIMARS-rakétát, három francia HAMMER és amerikai JDAM irányított légibombát, továbbá 41 drónt. Az orosz hadsereg szombaton bejelentette a donyecki régióban lévő Pervomajszke település bevételét.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek a hétvégén ukrán tüzérségi és dróntámadást. A Herszon megyei Kahovkában és Carszkeben egy-egy civilt öltek meg belövések. A donyecki régióban két tűzoltó megsebesült ukrán pilóta nélküli repülőszerkezet okozta tűz elfojtása közben, megismételt dróncsapás következtében. Egy tűzoltóautó megsemmisült, egy másikban súlyos károk keletkeztek.

A Zaporizzsja megyei Tokmakban 16-ra emelkedett a szombati ukrán tüzérségi támadás következtében életüket vesztett civilek száma. A csapás 20 sebesültje közül 12 állapota súlyos.

(MTI)

Az orosz erők csapást mértek a kelet-ukrajnai Harkiv megyében lévő Veszele Lipecka falura szombat este, egy családi ház romba dőlt, a romok alól két holttestet emeltek ki – közölte a Harkiv megyei kormányzói hivatal vasárnap a Telegramon.

Az ukrán légierő arról számolt be, hogy vasárnapra virradó éjjel az oroszországi Kurszki területről indított tíz Sahid csapásmérő drónnal, valamint Donyeck megye orosz megszállás alatti részéből négy darab Sz-300-as és Sz-400-as típusú légvédelmi irányított rakétával támadták Harkiv megyét. Az ukrán légvédelem az összes drónt megsemmisítette.

A Donyeck megyei kormányzói hivatal a Telegramon arról tájékoztatott, hogy a régióban szombaton három helyi lakos vesztette életét és öt sérült meg orosz támadások következtében.

Az északkelet-ukrajnai Szumi megye ügyészsége Facebook-oldalán arról adott hírt, hogy az orosz erők vasárnap reggel drónnal eltaláltak egy polgári teherautót, amelynek sofőrje életét vesztette.

Az ukrán vezérkar reggeli harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy az elmúlt 24 órában 76 katonai összecsapás történt a fronton, ebből 36 a Donyeck megyei Bahmut környékén. A vezérkar összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg megközelítette a 454 ezret. Az ukrán erők szombaton megsemmisítettek egyebek mellett öt orosz harckocsit, 34 tüzérségi és két légvédelmi rendszert, valamint 34 drónt.

Vaszil Maljuk, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) főnöke egy ukrajnai fórumon elmondta, hogy az oroszok drónnal merényletet terveztek végrehajtani Olekszandr Prokugyin, a déli Herszon megye kormányzója ellen. Maljuk szavai szerint április 10-én őrizetbe vettek egy helyi lakost, aki a kormányzó autójának bemérésében segédkezett az orosz szakszolgálatoknak, a drónt pedig lelőtték.

(MTI)

Magyar Péter interjút adott a Klubrádiónak, amelyben ugyan Oroszországot nevezte meg egyértelmű agresszornak, de több ponton tévedéseket mondott Ukrajnával és a háborúval kapcsolatban. Rácz András, a téma egyik legjobb elemzője ezeket szedte össze. 

Rácz szerint

• Nem igaz az, hogy Ukrajna „semmiben nem felel meg az európai uniós értékeknek, előírásoknak”. Már az EU és Ukrajna között 2014-ben aláírt, 2016-ban hatályba lépett társulási megállapodás is nagyon komoly jogharmonizációt írt elő – többek között ezért is működhet a Mélyreható és Átfogó Szabadkereskedelmi Térség (DCFTA) és a vízummentesség az EU és Ukrajna között.
• Nem igaz az sem, hogy Ukrajnában a lakosság többsége oroszul beszélt, még 2014 előtt sem. Ukrajnában az utolsó népszámlálás 2001-ben volt, szóval nem éppen friss – de már az akkori adatok is azt mutatták, hogy a lakosság döntő többsége ukránnak vallotta magát (több, mint 85 százaléka), az anyanyelv-használatra pedig az jött ki, hogy a lakosság 67 százaléka az ukránt használta anyanyelvként, 30 százalék pedig az oroszt.
• Nyilvános források alapján nem igazolható, hogy az ukrajnai termőföldek jelentős része különböző nyugati konszernek és oligarchák tulajdonában lenne. Ez egy közismert orosz álhír, aminek nincs igazolható valóságalapja.
• Nem voltak semmiféle amerikai „rakétatelepítések” Ukrajnában. Soha fel nem merült, hogy egy annyira instabil és az oroszok által 2014 előtt, de kisebb részben 2022-ig nagyon mélyen penetrált országba, mint Ukrajna, az Egyesült Államok valaha, bármiféle rakétát telepítsen. Túlságosan kockázatos is lett volna, meg szükség sem lett volna rá, ugyanis a rendszer lengyelországi és romániai bázisai, valamint az AEGIS hajókra telepített elemei bőven elegendőek.

Rácz szerint Magyar azt jól látta, hogy az orosz katonai agresszió összekovácsolta az ukrán lakosságot, megteremtve az ukrán politikai nemzetet. Azt pedig külön hozzáteszi, hogy nehéz úgy interjút adni, hogy Bolgár György rendszeresen a szavába vág.

Rácz szerint Magyar azért gondolhatja ezeket, mert az elmúlt 14 évet a kormány kommunikációs buborékjában töltötte.