A Magyarország legerősebb vezetője célba
veszi a médiát című cikk szerint amikor először lett
miniszterelnök, Orbán nemkívánatos személlyé tette magát Washingtonban
annak ellenére, hogy Magyarország a NATO-hoz csatlakozott. Ezt azzal magyarázza, hogy a Bush-kormányzat támadásnak
érezte, hogy Orbán kiszolgálja a magyarországi szélsőjobbot,
amelyre még mindig jellemző az 1930-as évek nacionalizmusa és az
antiszemitizmus.
A Washington Post felidézi, hogy 2002 óta Orbán nyolc évet töltött ellenzékben, amíg kétharmados többséget szerzett a Fidesz, ami bőven elég a
kormányzáshoz a szélsőjobb támogatása nélkül is. Sok magyar gondolhatta,
hogy a továbbiakban nem folytat megosztó politikát, mégsem így alakult a lap meglátása szerint.
Az új Orbán-kormány első intézkedéseiről is szót ejt, például a törvényről, amely megkönnyíti a határon túli magyarok kettős állampolgársághoz jutását. Ennek kapcsán megjegyzi, hogy mivel Szlovákia és Románia uniós tagállam, Szerbia pedig tagjelölt, nem igazán volt szükség erre az
intézkedésre. „Orbán újra azokkal cimborált, akik soha nem tudták
elfogadni az 1920-as trinanoni szerződést” – vonja le a következtetést.
A szerző szerint ezt az intézkedést szimbolikus lépésként lehet értelmezni, de azt már nem, hogy a kormány kontroll alá akarja vonni a médiát.
Ezután a cikk sorra veszi a Fidesz médiát érintő törvényjavaslatait, azt, hogy bevezetnék az alkotmányba az
információs monopólium megelőzősére vonatkozó rendelkezést, felállítanának egy médiahatóságot
és médiatanácsot, amely a közszolgálati műsorszolgáltatást szabályozná, és amely a magán műsorszolgáltatók felett is
ellenőrzést gyakorolna. A tanács vezetőjét Orbán nevezné ki, tagjait
pedig a kormánypártok – sorolja a cikk, amely a magyar szocialista párt
vezetőjére hivatkozva azt írja: ezeknek a törvényjavaslatoknak a hatása
az lenne, hogy a közmédia pártmédiává válna. A cikk szerint a
kommunizmus összeomlása óta nem láttak ilyet Közép-Európában.
Még aggasztóbbnak nevezi a Washinton Post, hogy a kormányzati
kontroll a javaslatok szerint kiterjedne a magánkézben lévő
sajtókiadványokra és a bloggerekre is. Ugyanakkor elhalasztotta a kormány, a médiát érintő törvényjavaslatok megtárgyalását a nemzetközi,
sajtószabadságért küzdő szervezetek és az újságírók ellenkezése után.
A publicisztika végén a lap arról ír, hogy Orbán győzelme parlamenti
demokráciában szokatlanul nagy hatalmat adott a kezébe, és ez
lehetőséget teremtett arra, hogy keresztülvigye azokat a gazdasági
reformokot, amelyekre Magyarországnak nagy szüksége van. „Ha ehelyett a
demokratikus intézményeket gyengíti, azzal csak azt éri el, hogy újra
nemkívánatos személlyé válik a nyugati nagyvárosokban” – olvasható a
Washington Postban
