Izrael humanitárius folyosót nyitott Gázába az amerikai fenyegetés után

Az Európai Bizottság tudomásul veszi a gázai humanitárius segítségnyújtási pontok megnyitásáról szóló izraeli bejelentést, és az intézkedés gyors és maradéktalan végrehajtására szólít fel – írja az MTI a brüsszeli testület pénteki közleménye alapján.

A bizottság hangsúlyozta, hogy az azonnali humanitárius segítség érdekében mihamarabb lehetővé kell tenni a Gázai övezet északi részén található erezi átkelőhely megnyitását az asdódi kikötőbe érkező segélyszállítmányok bejutása érdekében, miközben jelentősen növelni kell a Jordániából érkező szállítmányok átjutásának gyorsaságát a déli, Kerem Salom-i átkelőn keresztül. Hangsúlyozták azt is, hogy az Európai Bizottság folytatja együttműködését partnereivel annak érdekében, hogy növelni lehessen az övezetbe irányuló segélyszállítmányok mennyiségét minden lehetséges útvonalon. Emlékeztettek, hogy az Európai Unió jelentősen megnövelte pénzügyi és humanitárius támogatását a palesztin területek lakossága számára, ez idáig 44 légi járatot indított, amelyeken csaknem kétezer tonna segély jutott el oda. Végül leszögezték, a nemzetközi humanitárius joggal összhangban az ártatlan civilek és a segélyszervezetek dolgozóinak védelmét minden körülmények között szavatolni kell.

A kibővített izraeli biztonságpolitikai kabinet csütörtök éjszakai ülésén döntött arról, hogy Izrael lehetővé teszi, hogy az eddiginél több humanitárius segély jusson be a Gázai övezetbe a háború által sújtott lakosságnak, és arról, hogy a segélyek ezentúl bevihetők legyenek az övezeti északi átkelőpontján is.

Lengyelország a World Central Kitchen (WCK) segélyszervezet hét önkéntese – köztük egy lengyel – halálát okozó Gázai övezeti támadás átlátható kivizsgálását várja el Izraeltől. Ez szerepel abban a diplomáciai jegyzékben, amelyet Andrzej Szejna külügyminiszter-helyettes adott át pénteken a Varsóban bekéretett izraeli nagykövetnek, Yakov Livnének.

A találkozón a lengyel fél „nagyon határozott” álláspontot képviselt, a nagykövetnek tiltakozó jegyzéket adtak át – közölte a megbeszélést követő sajtótájékoztatóján Szejna.

Varsó olyan vizsgálatot vár el Izraeltől, amelynek eredményeképpen mind Lengyelország, mind az érintett többi ország „nemcsak betekintést, hanem hozzáférést is kapna az ügy kielégítő magyarázatát biztosító minden információhoz” – fogalmazott a miniszterhelyettes.

Emellett Lengyelország azt szeretné, ha „az önkéntesek haláláért felelős katonákkal szembeni büntetőjogi és fegyelmi eljárásban” a lengyel ügyészség is részt vehetne. Követelik továbbá az áldozatok, köztük a lengyel állampolgár hozzátartozóinak kárpótlását – mondta Szejna.

Felszólították a nagykövetet, hogy Izrael tartsa tiszteletben az ENSZ Biztonsági Tanácsa által március 25-én elfogadott, a gázai tűzszünetről és a humanitárius konvojok akadálymentesítéséről szóló határozatot.

A lengyel miniszterhelyettes beszámolója szerint az izraeli nagykövet a találkozó elején bocsánatot kért az önkéntesek halála miatt.

Szejna a varsói külügyminisztérium székházában tartotta meg sajtótájékoztatóját. Előtte röviden a minisztériumi épület előtt próbált meg beszámolni újságíróknak a diplomáciai jegyzék átadásáról, de ezt megzavarta tiltakozók mintegy harminc fős csoportja. A palesztin zászlókat is lengető tüntetők a lengyel-izraeli diplomáciai kapcsolatok azonnali felmondását követelték.

(MTI)

Benjamin Netanjahu hivatala órákkal az amerikai kormány kritikája után közölte, hogy az izraeli háborús kabinet több döntést is jóváhagyott a Gázába irányuló humanitárius segélyek növelésére. Ideiglenesen engedélyezték az északi Erez kapu az izraeli asdódi kikötő újranyitását.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerint ezek pozitív fejlemények, de a valódi teszt még hátra van.

A tényleges eredményeket a bizonyítékok fogják igazolni, ezt az elkövetkező napokban, héten látjuk majd kibontakozni

– mondta Blinken.

Gázában 33 ezer ember halt meg, 75 ezren pedig megsebesültek az október 7-e óta dúló háborúban.

(The Guardian)

A Gázában élő gyerekek több mint fele nem részesül oktatásban az enklávé iskolarendszerét ért pusztítás miatt, figyelmeztet az ENSZ gyermekalapja (UNICEF).

Szám szerint 620 ezer gyerek nem jut oktatáshoz a háború sújtotta övezetben, miután 10 gázai iskolából 8 megrongálódott, és az oktatási intézmények 10 százaléka megsemmisült.

(al-Dzsazíra)

Benjamin Netanjahu hivatala órákkal az amerikai kormány kritikája után közölte, hogy az izraeli háborús kabinet több döntést is jóváhagyott a Gázába irányuló humanitárius segélyek növelésére. Ideiglenesen engedélyezték az északi Erez kapu újranyitását, amely az október 7-i Hamász-támadás előtt éveken át az egyetlen átkelő volt, ahol az emberek ki- és beutazhattak a területre.

Szintén újranyitják az izraeli asdódi kikötőt, amely mintegy 40 km-re, északra fekszik Gázától. Emellett a hatóságok lehetővé tennék a Jordániából érkező segélyek növelését a Kerem Shalom határátkelőn keresztül, Izrael déli részén.

Csütörtökön az amerikai kormány a háború kezdete óta a legerősebb nyilvános kritikáját fogalmazta meg Izraellel szemben. A Fehér Ház közleménye szerint Joe Biden elnök telefonon tájékoztatta Netanjahút arról, hogy az amerikai támogatás fenntartása azon múlik, hogy Izrael megteszi-e a megfelelő lépéseket a palesztin civilek és segélymunkások biztonsága érdekében.

Hétfő este az izraeli hadsereg véletlenül dróncsapást mért a Gázában tevékenykedő, egyik legnagyobb segélyező szervezet, a World Central Kitchen élelmiszert szállító konvojára, miután több külföldi, köztük egy amerikai-palesztin állampolgár halt meg. Netanjahu erről azt mondta, háborúban előfordul az ilyesmi.

Biden azt is közölte az izraeli kormányfővel, hogy elengedhetetlen az azonnali tűzszünet Gázában.

(The Guardian)