Lukasenka: Fehéroroszország felkészül a háború lehetőségére

Ukrajnában 27-ről 25 évre csökkentették a mozgósíthatósági életkor alsó határát. Az ukrán parlament honlapján kedden közzétett információ szerint az erről szóló törvényt Volodimir Zelenszkij elnök aláírva visszaküldte a törvényhozásnak.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztet arra, hogy a parlament ezt az indítványt még tavaly május 30-án szavazta meg. A korhatár csökkentését a védelmi minisztérium terjesztette a parlament elé, a tárca indoklása szerint egy adminisztrációs probléma miatt. Jelenleg ugyanis a sorkatonai szolgálatra 20-27 év közöttiek hívhatók be, a hadiállapot alatt azonban hivatalosan szünetel a sorozás. Így sok olyan 25-27 éves állampolgár van, aki már korábban letöltötte a sorkatonai szolgálatát, mégsem mozgósítható, mivel életkora miatt még a sorkatonai nyilvántartásban szerepel.

(MTI)

Hazája békés mivoltát hangsúlyozta Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök kedden Hrodna városában tett látogatása alkalmával a lengyel-litván-fehérorosz hármashatár közelében. Mint mondta, nincs szükségük arra, hogy másokat fenyegessenek, nem akarnak idegen területeket.

„Ne higgyenek senkinek, hogy harcolni akarnánk!” – hangsúlyozta a fehérorosz diktátor, majd úgy folytatta: „Nyíltan megmondom, hogy felkészülünk egy háborúra”.

Mint mondta, Fehéroroszország felkészíti hadseregét arra az eshetőségre, ha megtámadnák. Lukasenka szerint úgy tűnik, hogy a szomszédos Lengyelország és Litvánia háborús előkészületeket tesz azzal, hogy lövészárkokat ásnak és tankcsapdákat készítenek a határaik mentén, illetve támadófegyvereket szereznek be. Hrodna lakosaihoz intézve szavait  kijelentette: „Hozzánk tartoztok. Senkinek sem engedünk át titeket”. Szavait abban a kontextusban kell érteni, hogy Hrodna a két világháború között Lengyelország területéhez tartozott.

(MTI)

Alekszandr Moiszejev tengernagyot az orosz haditengerészet főparancsnokává nevezte ki rendelettel az orosz elnök – közölte kedden az orosz védelmi minisztérium. Az Északi Flotta új parancsnoka Konsztantyin Kabancov altengernagy, a Fekete-tengeri Flottáé pedig Szergej Pincsuk ellentengernagy lett.

Moiszejev márciusban az orosz haditengerészet megbízott főparancsnokaként vett részt hivatalos eseményeken. Elődje, Nyikolaj Jevmenov tengernagy volt, 2019 májusa óta. Moiszejev a közelmúltig az orosz Északi Flotta parancsnoka, Kabancov az Északi Flotta vezérkari főnökének első helyettese, Pincsuk pedig a Kaszpi-tengeri flottilla parancsnoka volt. A 62 éves Moiszejev admirális 2019 óta volt az orosz Északi Flotta parancsnoka, előtte a Fekete-tengeri Flottát irányította, és az orosz vezérkar főnökhelyettesi posztját is betöltötte. A tengernagy pályafutása során kiérdemelte az Oroszország Hőse címet, két ízben pedig megkapta a Bátorságrendet és a Katonai Érdemrendet is.

(MTI)

Több mint 80 ezer embert és 14 ezer egységnyi fegyverzetet, köztük több mint 1200 harckocsit és más páncélozott harcjárművet veszített idén az ukrán hadsereg – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter egy keddi parancsnoki telefonkonferencián.

A tárcavezető szerint az év eleje óta 403 négyzetkilométernyi terület került Ukrajnában az orosz hadsereg ellenőrzése alá. Eredménytelennek nevezte az ukrán fél arra irányuló kísérleteit, hogy megvesse a lábát egyes vonalokon és állásokban.

Sojgu szerint Kijev abbéli igyekezetében, hogy meggyőzze nyugati támogatóit arról, hogy képes szembeszállni az orosz hadsereggel, megpróbálja a harci cselekményeket átvinni Oroszország területére “terrorcselekményekhez és a civilek bombázásához folyamodva. Fegyveres erőink aszimmetrikusan válaszolnak az ukrán fegyveresek ilyen bűncselekményeire. Márciusban nagypontosságú fegyverekkel és pilóta nélküli légi járművekkel 190 csoportos és 2 tömeges csapást hajtottunk végre Ukrajna ellen. Katonai és energetikai infrastrukturális létesítményeket értek találatok” – mondta.

Közölte, hogy tavasszal összesen 150 ezer embert hívnak be kötelező sorkatonai szolgálatra. Azt ígérte, hogy ők nem fognak részt venni a “különleges hadműveletben”.

Vlagyimir Kolokolcev belügyminiszter az általa vezetett tárcának az orosz elnök részvételével tartott keddi moszkvai kibővített vezetőségi tanácskozásán egyebek között elmondta, hogy tavaly Oroszországban leleplezték az ukrán Jobboldali Szektor sejtjeinek és más szélsőséges szervezeteknek a tevékenységét. Közölte, hogy a háború kezdete óta 438 olyan személyt azonosítottak, aki részt vett közigazgatási épületek elleni támadásokban, köztük sorozóbizottságok épületeinek, valamint vasúti létesítményeknek a felgyújtásában.

(MTI)

A márciusi moszkvai terrortámadással kapcsolatban korábban lehetett olvasni arról, hogy az Egyesült Államok hírszerzői értesítették orosz kollégáikat a közelgő támadásról. A The Guardian most arról ír, hogy kedden Szergej Nariskin orosz kémszolgálat vezetője azt mondta, hogy bár az Egyesült Államok valóban küldött Moszkvának hírszerzési információkat, azok túlságosan általánosak voltak.

A Moszkva melletti Krasznogorszkban öt támadó nyitott tüzet gépfegyverből a Crocus City Hall nevű hangversenyteremben és az épület előcsarnokában március 22-én. A támadásban 137-en vesztették életüket.

Németország 180 ezer tüzérségi lőszert küld Ukrajnának, összesen 576 millió euró (227 milliárd forint ) értékben, jelentette be kedden a német védelmi tárca.

Berlin a Csehország által indított azon kezdeményezés keretében küld lőszert Ukrajnának, amely a világ különböző országaiból beszerzett mintegy 800 ezer lőszer finanszírozását biztosítaná Ukrajna számára – tette hozzá a tárca. A kezdeményezésben eddig összegyűlt lőszermennyiségnek eddig 40 százalékát adta Berlin.

Oroszország ukrajnai háborúja jelenlegi szakaszában az ukrán hadsereg egyik legnagyobb nehézségét a lőszerhiány jelenti, a szemben álló felek ugyanis egyre intenzívebben ágyúzzák egymást a mintegy ezer kilométer hosszú fronton.

Márciusban Boris Pistorius német védelmi miniszter 478 millió eurónyi (188,4 milliárd forint), a cseh kezdeményezéstől független segélyszállítmányt jelentett be Ukrajna javára, a tárca szóvivője pedig ezzel kapcsolatban kedden rámutatott arra, hogy így a Kijevnek szánt berlini adományok összértéke meghaladja az egymilliárd eurót.

(MTI)

Újabb részleteket közölt a The Guardian a kedd reggeli ukrán dróntámadásról, amely egy, a határtól több mint 1000 km-re lévő orosz régiót vett célba. Ez volt Ukrajna eddigi “legtávolabbi” támadása a háború kirobbanása óta.

Egy kijevi hírszerzési forrás szerint a Tatárföldön elkövetett támadás egy olyan létesítményt ért, ahol Oroszország Shahed drónokat gyárt, amelyeket gyakran használnak az ukrán terület elleni támadásokban.

Az egyik drón a tatárföldi Taneco olajfinomító egyik egységét is eltalálta, amely a tatárföldi Taneco éves termelési kapacitásának nagyjából a felét teszi ki.

Az amerikai védelmi minisztérium szerint Észak-Korea továbbra is segítséget nyújt Oroszországnak az Ukrajna elleni háborúban. A Pentagon helyettes szóvivője, Sabrina Singh elmondta, hogy a fegyverszállítások száma folyamatosan nő, és a két diktátor közötti partnerség virágzik.

Látjuk, hogyan fordul Oroszország olyan partnereihez, mint Észak-Korea, Irán, hogy továbbra is támogatást kapjon ukrajnai háborújához. De mi Ukrajna mellett állunk, akármeddig tart is a háború

– hangsúlyozta Singh.

Fehéroroszország kedden háromnapos hadgyakorlatot kezdett az Ukrajnával, valamint az Európai Unió két tagállamával, Litvániával és Lengyelországgal közös határai mentén. A fehérorosz védelmi minisztérium Telegramon azt közölte, az ország nyugati részén lévő Hrodna és a keleti régióban lévő Homel környékén indított manőver célja a térségek védelmének megerősítése, valamint egy esetleges szükségállapot esetén történő műveletek szimulálása.

Minszk lehetővé tette, hogy az Ukrajnát 2022. február 24-én megtámadó orosz csapatok átvonuljanak az országa területén, valamint engedélyezte, hogy Moszkva taktikai atomfegyvereket telepítsen Fehéroroszországba – írja az MTI.