Bárándy nem védi Hagyót

A nagyapja, Bárándy György tavaly, a kilencvenedik születésnapján azt mondta, nem beszélt többet önnel. Már szóba állnak?

Minden családban léteznek konfliktusok. Mindhárman, apa is, nagyapám is és én is erős egyéniségek vagyunk, ami magában hordja a konfliktusok lehetőségét, de ez nem tartozik a nyilvánosságra.

A nagyapja azt is mondta, kifejezetten neheztel önre, amiért a politikai pályát választotta, miközben édesapjáról úgy vélekedett, hogy egy jogásznak a szakma egyik csúcsa a miniszteri poszt…

Érdekes gondolatmenet, hogy a szocialista párt által támogatott igazságügy miniszter rendben van, miközben egy országgyűlési képviselő, aki szakpolitikus, tagja az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak és az Alkotmányügyi bizottságnak, az miért nincs rendben. Én ezt nem kívánom minősíteni.

Azért a nagyapjával követik egymás munkáját?

Egyáltalán nem. Az ő ügyeiről, vállalásairól, szakmai életéről én sem tudok semmit, mint ahogy – tudomásom szerint – ő sem tud semmit az én munkámról.

Ezek szerint ön arról sem tud, hogy amíg nagyapja a HírTv-ben nyilatkozott, felhívta valaki Hagyó Miklós nevében, hogy vállalná-e Hagyó jogi képviseletét?

Erről tudok, az újságokból, de sem Miklóssal, sem a nagyapámmal nem beszéltem erről. Véleményem szerint ez valamilyen provokáció lehetett.

Nem is beszélt Hagyóval mostanában?

Nem, nem hívtuk egymást. Ennek ellenére én emberileg továbbra is úgy élem meg, hogy jó viszonyban vagyok vele. Semmi okom, hogy haragudjak rá. Remélem, hogy tudja igazolni a vádak ellenkezőjét.

Köztudomású, hogy az MSZP-be Hagyó Miklóson keresztül került be…

Én az MSZP Hagyó Miklós által vezetett XII. kerületi pártszervezetébe léptem be, de nem rajta keresztül ismerkedtem meg a szocialistákkal. Először 2000-2001-ben Kósáné Kovács Magdának – akinek sokat köszönhetek, akitől rengeteget tanultam, s akit azóta is politikusi etalonnak tartok – voltam büntetőjogi szakértője. Ekkor kerültem kapcsolatba a párttal, majd néhány jogásztársammal megalakítottuk az MSZP jogi tagozatát, melynek elnöke lettem. És csak ezután léptem be a pártba. De tény, hogy Miklós, mint tapasztalt fiatal politikus is sokat segített nekem a politikai pályámon.

Ez mit jelent?

Budapesten a mi generációnk – természetes módon – kapcsolatban volt egymással, politikai szövetségeket kötöttünk és segítettük egymást abban, hogy ki-ki megtalálja azt a posztot, ami neki való. Miklós szinte azonnal elment a budapesti politika felé, én pedig az országos szintű szakmapolitika felé mozdultam. Nekem ezért nem is volt rálátásom a budapesti és a városházi ügyekre.

Ha jóban voltak, feltételezhető, hogy tudott egyet s mást Hagyó ügyeiről…

Feltételezhető, de nem így van. Miután Miklós főpolgármester-helyettes lett, a találkozásaink száma drasztikusan lecsökkent. Volt, hogy több hónapig nem is beszéltünk egymással. Ha mégis összefutottunk, inkább beszélgettünk magánéleti kérdésekről, pártügyekről. A városháza szóba sem került. Amióta kipattantak az ügyek, legfeljebb pár ötperces találkozásra volt módunk. Nem érdeklődtem az ügyeiről.

Az ötperces találkozásaik nem inkább jogi tanácsadások voltak?

Abszolút nem. Ezek vagy párton belüli egyeztetések, vagy magánjellegű találkozások voltak.

Mikor beszéltek utoljára?

Volt egy kampányértekezlet a budapesti pártszervezetben, Tapolcán, nagyjából két hónapja. Hosszabb beszélgetésünk már nagyon régen volt.

Elvállalná a jogi képviseletét, ha kérné?

Nem gyanúsított, úgyhogy most nincs rá szüksége. De ha lenne, mint ügyvéd megtenném, ugyanakkor nem javasolnám neki, hogy egy szocialista politikus legyen a védője.