Élő Nagyvilág

135 napos tűzszünetet javasol a Hamász, de Netanjahu nem kér belőle

Mahmud Hams / AFP
Mahmud Hams / AFP

Netanjahu nem kér a tűzszünetből a Hamásszal

Benjámin Netanjahu elutasította a Hamász javasolt fegyverszüneti feltételeit. Az izraeli miniszterelnök szerint ugyanis Gázában hónapokon belül „teljes győzelem” lehetséges.

Nincs más megoldás, mint a teljes és végleges győzelem

– mondta Netanjahu szerdai sajtótájékoztatóján, amit az után tartott, hogy a Hamász egy sor követelést fogalmazott meg válaszul az Izrael által támogatott tűzszüneti javaslatra.

A miniszterelnök azt mondta, hogy a Hamásszal folytatott tárgyalások nem vezetnek sehova, és bizarrnak minősítette a feltételeiket. Azt is mondta, hogy ha Hamasz túlél Gázában, akkor csak idő kérdése a következő „mészárlás.”

A tárgyalások azonban folytatódnak.

Benjámin Netanjahu szerdán Antony Blinken amerikai külügyminisztert fogadta. Blinken jelezte aggodalmát amiatt, hogy az izraeli hadművelet kiterjed a Gázai övezet déli határán fekvő Rafah városra, ahol a lakosok mellett több mint egymillió menekült tartózkodik.

BBC

Szijjártó állítja, ilyen alacsony színvonalú vitában még nem volt része Brüsszelben

„Semmiképpen nincs most itt az ideje izraeli telepesek szankció alá vonásának az Európai Unió részéről, ahogy azt egyesek szeretnék, ugyanis ez csak további feszültségeket kelthetne és meghosszabbíthatná a terrorellenes műveleteket” – jelentette ki Szijjártó Péter szerdán New Yorkban.

A külügyminiszter arról számolt be az egyes izraeli telepesek szankcionálására vonatkozó EU-s javaslat vitája, illetve annak Magyarország általi blokkolása kapcsán, hogy „olyan indulatokkal túlfűtött, nagyon alacsony színvonalú személyeskedésbe átmenő” vitát még nem élt át az utóbbi tíz évben Brüsszelben, mint az előző hétvégén a külügyi tanácsban a közel-keleti napirendi pont alatt. Szijjátó szerint jól látszik az, hogy Európában van egy nagyon komoly Izrael-ellenes álláspont, és szerinte sokan fel is sorakoztak emögé.

„Láthatjuk Európa nyugati felében, ahogyan itt, az Egyesült Államokban is, hogy az antiszemita bűncselekmények száma rohamosan növekszik, az Izrael-ellenes tüntetések száma nő, és a modernkori antiszemitizmus tombol. Ez Nyugat-Európában hatványozottan így van. A helyzet az, hogy nyugat-európai kormányok ennek felülve most épp azt szorgalmazzák, hogy egyes izraeli állampolgárokat, úgynevezett telepeseket tegyenek fel szankciós listára. Mi azt gondoljuk, hogy ennek semmiképpen nincs itt az ideje” – mondta a külügyminiszter, megismételve, hogy Izraelt brutális terrortámadás érte, és jelenleg terrorellenes műveletet folytat, amely során a civilek megóvása mellett ki kell szabadítani a túszokat, ráadásul eközben mindent meg kell tenni az eszkaláció elkerülése érdekében.

Szijjártó Péter szerint most nincs itt az ideje izraeliek szankcionálásának, mivel az csak további feszültségeket tud generálni, meghosszabbíthatja a terrorellenes műveleteket, újabb áldozatokat okozhat. Mint mondta, Európának is arra kellene koncentrálnia, hogy a terrorellenes műveletek mielőbb sikerre vezessenek, és az élet visszatérhessen a normális mederbe a Közel-Keleten.

(MTI)

Macron a futó század legnagyobb antiszemita mészárlásáról beszélt

Emmanuel Macron francia államfő „századunk legnagyobb antiszemita mészárlásának” nevezte a Hamász október 7-én Izrael ellen végrehajtott terrortámadását a 42 francia áldozat emlékére Párizsban rendezett állami megemlékezésen szerdán.

„Október 7-én hajnalban a történelem mélyéről felszínre tört a leírhatatlan. A Hamász meglepetésszerű tömeges és aljas támadást indított, századunk legnagyobb antiszemita mészárlását. 68 millió francia gyászol az október 7-i terrortámadások miatt. 68 millió mínusz 42 kioltott élet, 68 millió, köztük hat megsebesített élet, 68 millió, köztük négy, a fogságban örökre tönkrement élet, 68 millió, akik közül három élet még mindig túszul van ejtve, az ő szabadon bocsátásukért nap mint nap harcolunk. Az ő üres székeik itt vannak” – fogalmazott a francia elnök az Invalidusok díszudvarán a francia áldozatok fotói és hozzátartozói előtt. A hozzátartozók tribünjén három szék üresen maradt azon három francia számára, akik továbbra is a palesztin iszlamista szervezet túszai.

„A Hamász áldozatainak sorsa nem az egyetlen, amelyet a kettészakadt Közel-Keleten továbbra is eltipor a szenvedés tornádója, ami a háború” – hangsúlyozta Macron, hozzátéve, hogy nem szabad engednünk az erősödő és gátlástalan antiszemitizmusnak, sem itt, sem ott, mert semmi nem igazolja azt, „semmi sem igazolhatja vagy mentheti fel ezt a terrorizmust”.

A francia elnöki hivatal azt tervezi, hogy egy későbbi időpontban a Gázai-övezet izraeli bombázásában meghalt francia áldozatoknak is megemlékezést szervez, de annak ideje és formája egyelőre nem tisztázott. Az állami megemlékezés Maurice Ravel francia zeneszerző Kaddis című művével kezdődött, a végén pedig a francia himnusz, a Marseillaise után Fréderic Chopin Gyászindulója csendült fel.

(MTI)

Fordulat: 135 napos tűzszünetet javasol a Hamász

A Hamász elkészített egy tűzszüneti tervet, amely négy és fél hónapra elhallgattatná a fegyvereket Gázában – írja a Reuters. A tervek szerint az idő alatt az összes túszt szabadon engednék, Izrael pedig kivonná csapatait a Gázai övezetből, és végső megállapodás születhet a háború befejezéséről.

A Reuters értékelése szerint a terrorszervezet javaslata az eddigi legnagyobb diplomáciai lökést adhatja a harcok beszüntetéséhez. Mint írják, egyelőre nem érkezett hivatalos válasz Izrael részéről, amely korában jelezte, addig nem vonja ki csapatait Gázából, amíg a Hamászt meg nem semmisítik.

A Reuters birtokába került dokumentumtervezet szerint a Hamász javaslata a fegyverszünetet három szakaszra bontaná, mindegyik 45 napig tartana. Az ajánlat szerint az október 7-e óta még mindig fogságban lévő izraeli túszokat palesztin foglyokra cserélnék. Megkezdődhetne Gáza újjáépítése, az izraeli erők teljes kivonulását követően pedig a háború áldozatainak maradványait is kicserélnék a felek.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter jelenleg Izraelben tartózkodik – miután találkozott a felek között közvetítő Katar és Egyiptom vezetőivel –, és még szerdán tárgyalni fog a Hamász tűzszüneti javaslatáról Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel.

IDF: Irán pénzzel és kiberhadviseléssel segíti a Hamászt

Irán pénzzel és kiberhadviseléssel segíti a Hamász iszlamista terrorszervezetet Izrael elleni harcában – jelentette az izraeli katonai szóvivő és a Microsoft elemző osztályának vezetője

Találtunk hivatalos Hamász-dokumentumokat 2020-ból, amelyek tartalmazzák az Iránból a Hamásznak 2014 és 2020 között küldött átutalások részleteit – több mint 150 millió dollárt juttattak Iránból a Hamászhoz

– közölte Daniel Hagari, az izraeli hadsereg (IDF) szóvivője kedd esti nyilatkozatában.

„A Hamász 2023 októberi támadása óta az iráni kormányhoz kötődő csoportok kibertámadások és befolyásolási műveletek sorozatát indították el a Hamász megsegítése és Izrael és szövetségesei meggyengítése érdekében” – jelentette Clint Watts, a Microsoft elemző részlegének vezetője szerdán.

A szakember Irán lépései közül többet elhamarkodottnak és kaotikusnak ítélt, ami szerinte azt jelzi, hogy alig vagy egyáltalán nem egyeztetett a Hamásszal, de ennek ellenére egyre nagyobb sikereket ért el a kiberhadviselésben.

Izraeli légicsapások Szíriában, több civil meghalt

Izraeli légicsapások érték kedd este a szíriai Homsz városát és környékét, a támadásokban civilek is életüket vesztették, többen pedig megsebesültek – közölte szerdán a szíriai hadsereg.

A brit székhelyű Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja közölte, hogy legalább kilenc robbanás hallatszott Homszban és külső területein, ahol jelentések szerint az Irán által támogatott, a szíriai kormánnyal szövetséges síita libanoni Hezbollah fegyveres csoport erői is jelen vannak. A csapásokban egy szíriai nő, egy férfi és egy gyerek meghalt, további kilencen pedig megsebesültek – jelentette a központ.

Egy, a SANA szíriai állami hírügynökségnek névtelenül nyilatkozó katonai tisztviselő szerint a támadó izraeli repülőgépek a Földközi-tenger, illetve a libanoni Tripoli felől érkezve mértek csapást a szíriai városra és a tőle nyugatra fekvő területekre.

Izrael, amely az elmúlt években azonban több száz légicsapást mért a szíriai kormány ellenőrzése alatt álló területekre, ám csak ritkán ismeri el ottani akcióit, korábban kijelentette, hogy az Iránnal szövetséges fegyveres csoportok, köztük a Hezbollah bázisait, valamint az iráni Forradalmi Gárda tagjait tekinti célpontnak.

A keddi légicsapásokat megelőzően különböző fegyveresek szombaton, vasárnap és hétfőn is támadásokat hajtottak végre Szíria területén olyan katonai létesítmények ellen, ahol amerikai katonák állomásoznak. Az egyik fegyveres incidensben, egy dróntámadásban vasárnap este legkevesebb 6 kurd katona vesztette életét egy katonai kiképző központban. Hétfőn szintén Szíriában rakétát lőttek ki egy katonai támogató létesítményre, ahol amerikai katonák tartózkodtak, de a támadásban senki nem sebesült meg, és károk sem keletkeztek.

(MTI)

Segélyszállítmányt találtak el az izraeli katonák Gázában

Az ENSZ Palesztin Menekülteket Segélyező Ügynöksége (UNRWA) kedden közölte, hogy a szervezet által vezetett humanitárius konvojt találat érte, miközben élelmiszert szállított a Gázai övezet északi részén élőknek, és közölte, hogy ez már a harmadik eset, amikor az izraeli erők tüzet nyitottak a segélyt szállító teherautókra – írja a The Guardian.

Az UNRWA az X-fiókján előtte-utána képeket is közzétett, amelyeken látható, hogy milyen mértékű pusztítást szenvedett az észak-gázai egészségügyi központ. A szervezet szerint a gázai egészségügyi létesítmények 84%-át érte támadás, és az UNRWA 22 egészségügyi létesítményéből mindössze négy működik még.

Olvasói sztorik