A Magyar Közgazdasági Társaság és a Corvinus School of Management a korrupció elleni védekezésről rendezett konferenciát, amelyen elhangzott, hogy a Bölcsek Tanácsa egy koordinációs hivatalt javasol a korrupcióellenes feladatokkal rendelkező állami szervezetek tevékenységének összehangolására.
A korrupció rejtett, másodlagos elosztási csatorna a mai gazdaságban, amely nagyon drágán működik – mutatott rá előadásában Pelczné Gáll Ildikó, a parlament fideszes alelnöke, a rendezvény fővédnöke.
A konferencia szinte minden előadója csokorba szedte a korrupció okait. Ezek körébe sorolták az államigazgatási döntési folyamat átláthatatlanságát, a bonyolult jogi szabályozást, illetve a jogkövetés hiányát. A lelepleződés veszélyének alacsony szintjét. Az igazságszolgáltatás gyengesége is gyakori hivatkozási pont volt.
Fodor István bemutatta a Bölcsek Tanácsa által javasolt programot, amellyel 10 év alatt a mai szlovén szintre lehetne szorítani a korrupciót Magyarországon. Eszerint a kormány és a reál szféra között jelző szintként helyezkedne el az APEH, a GVH és az ÁSZ. A Közbeszerzések Tanácsa, valamint a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal helyett pedig egy koordináló szervezet alakulna, amely a jelzőrendszert és a bűnüldözést hangolná össze.
Kovács Árpád, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy a politikai hatalom gyakran gazdaságiba konvertálódik, és ennek a fordítottja is megfigyelhető. Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság tanácselnöke pedig a gyors nyomozást és bírói ítéletet sürgette a korrupciós ügyekben. A gyors eljárás feltétele pedig a speciálisan kiképzett szakember – mondta.
Magyarországon a legtöbb korrupciós bűncselekmény – szám szerint 1.353 – 1979-ben volt. A mélypontot 1990-ben 335 bűncselekménnyel mutatta a statisztika. Az utóbbi 10 év átlaga évi 756 bűncselekmény. A számok mögött kimutatható korrupciós összeg azonban csak töredéke a valósnak. A becsült korrupciós pénz valójában évi 100 milliárd forintos nagyságrendű.
