Az olasz miniszterelnök a G7 további támogatásáról biztosította Ukrajnát

Az ukrán légierő pénteken nem erősítette meg azt az amerikai állítást, amely szerint Oroszország észak-koreai rakétákat vetett be Ukrajna területén, írja az MTI. Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője az észak-koreai rakétákkal kapcsolatos állításokra vonatkozó kérdésre válaszolva kijelentette:

a jelenlegi stádiumban nincs értesülésünk ilyen rakéták használatáról.

Mint mondta, ezt csak a roncsok tanulmányozása után tudják megerősíteni vagy cáfolni.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója az X közöségi portálon viszont azt írta:

immár nem lehet letagadni, hogy népirtó háborúja részeként az Oroszországi Föderáció most első ízben csapott le Ukrajna területére Észak-Koreából kapott rakétákkal.

Előzőleg pénteken a Szuszpilne ukrán állami médiaszolgáltató Harkiv megye kormányzóját, Oleh Szinehubovot idézte, aki szerint Oroszországon kívül gyártott rakétát lőttek ki a megyére december végén és január elején.

Most végezzük az összes szükséges vizsgálatot. Egyelőre csak annyit tudok mondani, hogy a márkajelzést eltávolították a rakétákról, de annyi látható, hogy a gyártó ország nem az Oroszországi Föderáció

– idézte a Szuszpilne a kormányzót.

John Kirby, az amerikai nemzetbiztonsági tanács szóvivője csütörtökön, titkosítás alól feloldott hírszerzési értesülésekre hivatkozva, kijelentette, hogy az orosz erők december 30-án egy Phenjan által szállított rakétát lőttek ki, amely a dél-ukrajnai Zaporizzsja megyében egy mezőn csapódott be, több másikat pedig a hat halálos áldozatot követelő keddi tömeges rakétatámadás idején.

(MTI)

Negyvenegy csoportos és egy tömeges csapást hajtott végre nagy hatótávolságú precíziós fegyverrel és drónokkal, továbbá öt frontszakaszon 37 támadást vert vissza az orosz hadsereg múlt péntek óta, közölte az orosz védelmi tárca pénteken kiadott heti hadijelentésében.

A december 30. és január 5. között időszakra vonatkozó hadijelentés szerint a csapások ukrán döntéshozatali központokat, a katonai repülőtér-infrastruktúra létesítményeit, hadiipari üzemeket, fegyver- és lőszerraktárakat, valamint a fegyveres erők, a „nacionalista” alakulatok és idegenlégió egységeit érték.

Az összefoglaló szerint az elmúlt héten a frontvonal mentén csaknem 3900 ukrán katona esett el vagy sebesült meg. A tárca szerint a legtöbb támadást, szám szerint 18-at, Kupjanszk térségében kísérelte meg az ukrán fél, a legnagyobb veszteséget, mintegy 1990 főt pedig a Donyecknél vívott harcokban szenvedte el. A hét folyamán 13 ukrán katona adta meg magát, közülük nyolcan Kupjanszk térségében.

Az összesítésben a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említettek egyebek között egy Sz-300-as légvédelmi rendszerhez tartozó lokátort, egy Sz-200-as indítóállványát, egy Buk-M1-es légvédelmi rendszert, tíz sorozatvetőt, négy lőszer- és üzemanyagraktárt, egy Szu-27-es repülőgépet, egy Mi-8-as helikoptert, 14 harckocsit, köztük egy Leopardot, 69 páncélozott harcjárművet, köztük két Bradley gyalogsági harcjárművet, 14 rohamcsónakot, nyolc Storm Shadow manőverező robotrepülőgépet, 14 Tocska-U, három Sz-200-as rakétát, HIMARS, Vilha és Vampire sorozatvetők 107 rakétáját, valamint 253 drónt.

Az orosz összesítés szerint a háború eleje óta az ukrán fegyveres erők által elvesztett sorozatvetők száma 1200-ra, a katonai járműveké pedig 17 100-ra emelkedett.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek pénteken ukrán tüzérségi és dróntámadást. A Krím légterében 36 drónt, egyet pedig a Krasznodari terület felett lőttek le vagy kényszerítettek leszállásra. A Krími híd forgalmát átmenetileg felfüggesztették, Szevasztopolban egy civil megsebesült. A Fekete-tenger felett lelőttek egy Neptun típusú ukrán hajóelhárító rakétát is.

Belgorod megye felett péntek délelőttig 10 Vilha sorozatvető-rakétát lőttek le.

Az orosz védelmi tárca pénteki közlése szerint az orosz légvédelem rádiótechnikai csapatai 2023 folyamán több mint 2 millió légi objektumot észleltek és kísértek figyelemmel, köztük mintegy 600 ezer külföldi repülőgépet, több mint 2 ezer felderítő repülőgépet, valamint több mint 20 hadászati bombázót.

A szolgálati erőket több mint négyezer alkalommal hozták 1. számú készültségbe, ami szemléletesen jelzi a rádiótechnikai erők harci szolgálatát jellemző magas feszültséget

– állt a tárca közleményében.

(MTI)

Nepál további értesítésig leállította az Oroszországba és Ukrajnába szóló munkavállalási engedélyek kiadását állampolgárai számára – közölte egy tisztviselő pénteken, miután legalább 10 nepáli katona meghalt, miközben az orosz hadseregben szolgáltak.

A Reuters azt írja: Nepál arra kérte Oroszországot, hogy ne toborozza állampolgárait az orosz hadseregbe, és azonnal küldje vissza az összes nepáli katonát a himalájai országba, valamint kártalanítsa a megöltek családjait.

A kormány közölte, hogy becslések szerint akár 200 nepáli állampolgár is szolgálhat az orosz hadseregben, és N.P. Saud külügyminiszter az állami RSS hírügynökségnek azt is mondta, hogy mintegy 100, a háborúba indult nepálit tartanak számon eltűntként.

Németország további légvédelmi támogatást, a többi között Skynex légvédelmi rendszert, IRIS-T SLM rakétákat és légtérellenőrző radarokat, valamint lőszereket a Leopard 2-es tankokhoz, és Marder gyalogsági harcjárműveket adott Ukrajnának – jelentette be a német védelmi minisztérium pénteken.

🇩🇪 has delivered further air-defence support including #Skynex, IRIS-T SLM missiles and air-surveillance radars, as well as #Leopard2 ammunition, #Marder infantry fighting vehicles and other military assistance to 🇺🇦. The updated list is available here: https://t.co/VMJoNn2Src https://t.co/vSJCCdrGxL

— Germany at NATO (@GermanyNATO) January 5, 2024

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök arról biztosította Volodimir Zelenszkij ukrán államfőt, hogy a világ legfejlettebb iparú országait tömörítő G7 csoport továbbra is támogatja Ukrajnát.

Idén Olaszország a soros elnöke az Egyesült Államokat, az Egyesült Királyságot, Németországot, Franciaországot, Kanadát, Japánt és intézményként az Európai Uniót is magában foglaló csoportnak, és az olasz kormány pénteki közlése szerint az előző esti telefonos egyeztetés során Meloni megerősítette, hogy az ukrajnai háborúra a G7 továbbra is kiemelt figyelmet fordít.

A telefonbeszélgetés után Zelenszkij megköszönte Meloninak a támogatást, amely kiterjed Ukrajna EU-csatlakozási terveire is. Zelenszkij a közösségi oldalán arról adott tájékoztatást, hogy a telefonbeszélgetés során információkat osztott meg a legutóbbi orosz támadásokról is.

Hálás vagyok Olaszországnak – személyesen Giorgiának is –, hogy a továbbiakban is kész segíteni Ukrajna légi pajzsának megerősítésében

emelte ki Zelenszkij, hozzátéve: „A légvédelem kiterjesztése életeket ment és lehetővé teszi a normális életet a városainkban.”

I spoke with @GiorgiaMeloni to congratulate Italy on assuming the G7 presidency and thank it for its consistent support within the G7 and on Ukraine’s EU accession path.
 
I informed Prime Minister Meloni of Russia’s recent mass strikes against Ukraine.
 
I am grateful to Italy… pic.twitter.com/tsbVDLf8ok

— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) January 4, 2024

Az elmúlt héten a szárazföldi harcokat továbbra is a befagyott frontvonal vagy a kulcsfontosságú szektorokban történő nagyon fokozatos, helyi orosz előrenyomulás jellemezte Ukrajnában – olvasható a brit védelmi minisztérium napi jelentésében.

Északon, Kupjanszk közelében az orosz Nyugati Erők Csoportja még mindig nagyszabású, de eredménytelen támadó műveletet folytat. Az északi Donyecki területen Ukrajna stabil frontvonalat tartott fenn a Bahmut körüli kisebb orosz támadásokkal szemben. Donyeck középső részén, Avdijivkában továbbra is erős harcok folynak, miközben az orosz erők megszilárdították a 2023. december végi, Marinka körüli térnyerést, amelynek köszönhetően kilenc évnyi harc után a város nyugati peremére tudtak előrenyomulni a térségben.

Dél-Ukrajnában az orosz légi erők nagy valószínűséggel minimális előrelépést értek el a Dnyipro keleti partján, Krinki falu környékén lévő ukrán hídfőállás kiszorítására tett újabb kísérletükben – tette hozzá a jelentés.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 05 January 2024.

Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/7zEENJIlQk #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/7hf2mrXxee

— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) January 5, 2024

Magyarország területére 2024. január 4.-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 6424 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 10617 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

A beléptetettek közül a rendőrség 118 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az Egyesült Államok információi szerint Észak-Korea ballisztikus rakétákat és kilövőállásokat szállított Oroszország számára, amelyeket az orosz haderő már bevetett Ukrajna ellen – közölte a washingtoni Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője csütörtökön.

John Kirby az elnöki hivatal sajtótájékoztatóján beszámolt arról, hogy az Egyesült Államok értesülései szerint december 30-án legalább egy észak-koreai rakétát lőttek ki az orosz erők, majd január 2-án többet is használtak az ukrán területek ellen éjszaka végrehajtott légitámadás során.

A nemzetbiztonsági tanács kommunikációs koordinátora azt is elmondta, hogy az orosz támadások hatásait egyelőre értékelik, és hozzátette, hogy az egyik rakéta Zaporizzsja megyében egy nyílt mezőn ért földet.

John Kirby jelezte, hogy az amerikai hírszerzés értesülései szerint Oroszország Irántól próbál rövid hatótávolságú ballisztikus rakétákat beszerezni, ami annak jele, hogy Moszkva számára egyre nagyobb nehézséget jelent az utánpótlás biztosítása ukrajnai háborújához.

Megjegyezte, hogy a fegyverszállítási tárgyalások Oroszország és Irán között még nem zárultak le, de az Egyesült Államok aggodalommal tekint arra, hogy ezek előrehaladottak. Úgy vélte ugyanakkor, hogy miután Oroszország a szankciók miatt egyre inkább elszigetelődik a világszíntéren, ezért a fegyverellátása érdekében vele azonos módon gondolkodó államok felé fordul.

Az Egyesült Államok tavaly októberben hozta nyilvánosságra azon értesüléseit, amelyek szerint Észak-Koreából mintegy 1000 konténerből álló katonai szállítmány jutott Oroszországba.

Irán korábban katonai drónokat bocsátott Oroszország rendelkezésére, amelyeket az orosz erők Ukrajnában is bevetettek.

Kapcsolódó

A világ kirablásával épít fegyverarzenált az észak-koreai diktátor

Talán kevesen gondolnák, de észak-koreai hackerek állnak a világ legnagyobb hackertámadása és a világtörténelem egyik legnagyobb rablása mögött is.

(MTI)