Az épület „több mint fél évszázadra elkerült a zsidó közösségtől”, most viszont visszanyeri eredeti funkcióját, egyelőre úgy, hogy a Magyar Televíziótól bérlik az épületet – jelentette be Köves Slomó vezető rabbi az ünnepséget megelőző sajtótájékoztatón. Az igazi megújulást az jelenti – tette hozzá, hogy „testben is visszatér a közösség” a zsinagógába. Az ünnepségen mondott ünnepi beszédében mindezt ezzel egészítette ki: „Az újraszentelés, a régi zsinagóga megnyitása, ez egy igazi válasz az antiszemitizmusra.”
KÉPGALÉRIA! (fotó: R.S./FigyelőNet)
Ebben a szellemben zajlott a nyitó és újraszentelő ünnepség, amelyre számos neves közéleti személyiség jött el. Egyebek közt Jona Metzger Izrael országos főrabbija, aki szintén megnyitó beszédet mondott, a magyar kormány képviseletében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, valamint Feldmájer Péter, a Magyarországi Izraelita Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke, Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, Fónagy János közlekedési államtitkár, Szőcs Géza kulturális államtitkár, Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője, Szekeres Imre korábbi honvédelmi miniszter, Tarlós István, a Fidesz főpolgármester-jelöltje és még sokan mások, politikusok, vallási vezetők.
Maga az ünnepség a Sófár (kürt) megfújásával kezdődött, majd a beszédek közti egyik, lélegzetnyi szünetben ünnepélyesen behozták, s a frigyszekrényben elhelyezték a vadonatúj Tórát. Az izraeli főrabbi, majd a miniszterelnök-helyettes beszédét követően kezdetét vette a felavatási szertartás, amit Jona Metzger főrabbi vezetett.
KÉPGALÉRIA! (fotó: R.S./FigyelőNet)
A korábban évtizedekig a Magyar Televízió stúdiójaként szolgáló épület felújítását a közösség saját erőből finanszírozta, amely május végén kezdődött, akkor a falak egy része még kormos volt. Az oldalfala csupán „tisztasági festést” kaptak, az alattuk található számtalan kép még rekonstrukcióra vár, miként a boltívek is. A boltíveken lévő 27 ezer apró Dávid-csillag a további felújítási tervek részeként újulhat meg.
Elkészültével ez lesz az egyetlen zsinagóga Budapesten, amely nincs házak közé szorítva, hanem szabad téren áll. Az épület történetéhez tartozik még: Óbudán a XVIII. század közepén már volt két zsinagóga, a most felújított pedig ezután épült. A környékre annyi zsidó család települt ebben a korszakban, hogy a mostani Lajos utca is a Zsidó utca nevet viselte.
Az ünnepség végén a zsinagógában gyertyát gyújtottak a vészkorszak áldozatainak emlékére.
