A katolikus egyházfő „nagyon jó néven vette” ezt a törekvést – nyilatkozta a magyar államfő a péntek délelőtti Castel Gandolfó-i magánkihallgatás után. A négyszemközti megbeszélésen áttekintették, hogy mely európai alkotmányokban szerepel utalás a kereszténységre, és megállapították: nyolc országban említik meg konkrétan a vallást az alaptörvényben. A köztársasági elnök hozzátette: „büszkén jelentette” a pápának, hogy „ha minden jól megy, Magyarország lesz a kilencedik”.
Schmitt Pál hangsúlyozta: szimbolikus értékűnek tartja Castel Gandolfó-i látogatását, tekintettel arra, hogy az új magyar kormány nagy hangsúlyt helyez az egyházzal való együttműködésre, és ennek már komoly jeleit is adta. A pápa nyári rezidenciájának könyvtárszobájában tartott félórás, német nyelvű audiencián az államfő felvetette: fontos, hogy a határon túli magyarok lelki gondozását magyar anyanyelvű lelkipásztorok végezzék. A pápa elmondta, hogy jól ismeri ezt a problémát, és biztosította a magyar elnököt: amennyire lehetősége van rá, figyelni fog arra, hogy megfelelő számú és minőségű pap tegye lehetővé a határon túli magyarok anyanyelvi pasztorációját.
A találkozón áttekintették a vatikáni-magyar kapcsolatokat, a magyarországi egyházi iskolák finanszírozásának helyzetét, és szó esett a jövő év első félévében esedékes magyar európai uniós elnökség célkitűzéseiről is. Schmitt Pál tájékoztatta a pápát arról, hogy a magyar elnökség során kiemelten akarnak foglalkozni a gyermekszegénység kérdésével és a család fontosságával.
Utóbbi kapcsán leszögezte: amíg Magyarországon a jelenlegi kormány van hatalmon, a házasságot csak különneműek uniójának tekintik a gyermeknevelés érdekében, és a családot tartják a társadalom legfontosabb egységének, amelyet semmi sem pótolhat. A pápa érdeklődést mutatott a formálódó Duna-stratégia iránt, és hangsúlyozta a szomszédos országok közti regionális együttműködés fontosságát. Az egyházfő továbbá különösen jó néven vette, hogy Magyarország igyekszik elősegíteni a katolikus többségű Horvátország uniós csatlakozását, és jelezte, hogy a Vatikán is támogatja Zágráb mielőbbi EU-taggá válását.
XVI. Benedek esetleges magyarországi látogatása olyan összefüggésben került szóba, hogy az államfő felajánlotta Pannonhalmát az orosz pátriárka és a pápa esetleges találkozójának helyszíneként.
