Orbán Viktor szerint „büszkék lehetünk arra”, hogy milyen gyorsan és milyen széles egyetértéssel szakítottak az emberek az utópiák korszakával, és tették le az alapjait a nemzeti együttműködés rendszerének.
A miniszterelnök a budapesti Szent Imre Gimnáziumban azt mondta: a megelőző nyolc év reményvesztettségével leszámolva rég nem látott egységben hoztak fontos döntéseket a magyarok. Emberek kritikus tömege vállalta, hogy szembenéz a valósággal az utóbbi évek utópiájának delíriuma után – fogalmazott.
A kormányfő szerint Magyarország májusban a szétcsúszás határán volt. Orbán úgy véli, hogy az előző vezetés veszélybe sodorta az országot, ezért rendkívüli intézkedésekre volt szükség. Ilyen volt a bankadó, a bérplafon, a 98 százalékos különadó.
Politikai bűn
Orbán Viktor szerint a 2002-ben hatalomra került kormány „politikai bűnt” követett el, amikor külföldről felvett hitelekből jóléti kiadásokat finanszírozott, s ezzel megkezdte az ország újabb kori eladósítását.
2011-ben, a következő költségvetési évben 2.858 milliárd forintot kell majd az országnak adóságként visszafizetnie – mutatott rá a kormánya első száz napját értékelő keddi beszédében a miniszterelnök, aki felidézte: a rendszerváltás után közmegegyezés volt a pártok között arról, hogy soha többet nem fordulhat elő, hogy az aktuális kormányok külföldről felvett hitelekből jóléti kiadásokat finanszírozzanak.
A kormányfő leszögezte: 2013-ban több mint 3 ezer milliárd forintot kell majd visszafizetnie az országnak. Évenként annyi pénzt, amely jóval meghaladja azt az összeget, amelyet egy év alatt a magyarok személyi jövedelemadóként befizetnek a költségvetésbe – tette hozzá.
Nem lenne Che Guevara
Orbán Viktor szerint az előző kormány valótlan számokra épülő költségvetése veszélyes helyzetbe hozta az országot, és ezért kellett a pénzügyi stabilitás érdekében számos intézkedést hozni. Ezek közül külön is kiemelte a bankadót, amelynek kapcsán úgy fogalmazott: sosem vágyott „a bankmenedzserekkel való küzdelem Che Guevarájának” szerepére, de az örökölt helyzet miatt olyan döntéseket kellett hozni, amely még a magyarok igazságérzetével is találkozott.
A gazdasági önrendelkezésről szólva úgy fogalmazott: úgy akarunk beilleszkedni a világgazdaságba, hogy a beilleszkedés módja a mi döntésünk legyen.
A kormányfő a közszférában bevezetett kétmillió forintos bérplafon kapcsán megjegyezte: azt az ország pénzügyi stabilitása és a jó erkölcsbe ütköző keresetek miatt vezették be, kivetése pedig ebben a szférában mindenkire, a bankárokra is vonatkozik, akkor is, ha Brüsszelbe szaladnak panaszkodni, és akkor is, ha akármilyen külföldi kritika érkezik ennek kapcsán.
Új struktúra
A kormányfő beszédében azt mondta: ez az első kormány, amelynek programja megegyezik a kormánypárt választási programjával. Az új kormányprogram elfogadásától kezdődően egy politikus sem takarózhat azzal, hogy más dolog a választás és más a kormányzás – hangsúlyozta.
1990 óta sosem volt ilyen kevés minisztérium és miniszter, mint most: s ezzel létrejött az új kormányzati struktúra. A kormány első száz napja alatt 55 törvényt fogadott el az Országgyűlés; négy évvel ezelőtt 19 volt ez a szám – sorolta Orbán Viktor.
Emellett számos tabut is ledöntöttek – mondta, példaként említve a politikusok létszámának csökkentését, a kettős állampolgárságról szóló törvényt és az állami vezetők fizetésének csökkentését.
Száz nap alatt a mostani kormány a nemzeti ügyek tekintetében több eredményt ért el, mint amennyi eredmény és változás az előző nyolc évben történt – jelentette ki.
Ne fordulhasson elő
A miniszterelnök közölte: az elszámoltatást azért kell véghezvinni a következő hónapokban, hogy még egyszer senkinek se fordulhasson eszébe a közpénzeket különféle trükkökkel „kitalicskázni”.
Orbán Viktor külön kitért a 2006. őszi események kivizsgálásra. Szerinte amíg nem történik meg a karhatalmi akciók felelőseinek megnevezése és felelősségre vonása, a demokráciáról való beszéd „csak smafu”.
juhász attila, a political capital igazgatóhelyettese:
„A miniszterelnök beszéde nem arról szólt, hogy mi lesz ezután, nem a kötcsei beszéd utáni várakozásoknak akart megfelelni. A kormány továbbra is fenntartja azt a képet, hogy több lehetséges irányba lehet tovább haladni, de a cél az önkormányzati választás előtt az elmúlt időszak kormányoldali értelmezésének sulykolása, nem a programadás. Orbán Viktor beszéde ennek megfelelően nem vonultatott fel rendkívüli, újszerű fordulatokat, amelyek meghatároznák a következő napok vezető címeit, sőt, az átlagos választó számára akár unalmasnak is hathatott. Az önkormányzati választásig a kormánynak és a miniszterelnöknek három feladatot kell egyszerre teljesítenie: bizonyítani, hogy rendkívüli fordulat történt tavasszal, úgy hangsúlyozni és ismételni ennek megtörténtét, hogy az üzenet ne kopjon el, és a részleteket homályban hagyva előkészíteni az októbertől induló új kormányzati szakaszt.”
