Felszálló Főnix címmel nyílik meg csütörtökön Francoise Gilot francia festőművész megközelítőleg nyolc évtizedet felölelő, mintegy 70 alkotását bemutató életműkiállítása a Műcsarnokban. Kovács Krisztina művészettörténész, a Várfok Galéria művészeti vezetője, a kiállítás kurátora a csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón kiemelte: a Műcsarnok tárlata a művész Európában valaha megrendezett legátfogóbb bemutatkozásának tekinthető, melyen nemcsak a festményei láthatók, hanem többek között egyedi papírmunkáit, akvarell- és tustechnikával készült alkotásait, sokszorosított grafikai eljárásokkal készített műveit, litográfiáit és monotípiáit is megtekinthetik az érdeklődők.
A korai, még a pályaindulást reprezentáló művektől kezdve az életmű kései szakaszát jelentő 2016-os papírmunkákig Gilot művészetének főbb korszakai, témái és sorozatai mind felvonulnak a kiállításon – tette hozzá Kovács. Mint mondta, olyan meghatározó momentumai villannak fel az életműnek, mint a kezdeti, még picassói korszakából származó drámai önarcképe, a legendás párizsi Mourlet Műhelyben készített egyik első litográfiája, az 1980-as évek monumentális lebegővásznai, vagy az 1990-es évek kiemelkedő fontosságú sorozatának, a Vándornak a darabjai, melyek hosszú idő után újra együtt láthatók.
A kurátor kiemelte, hogy a tárlat a művész Rozsda Endre festőművészhez fűződő barátságának is emléket állít, hiszen ennek a szoros kapcsolatnak köszönhető Gilot Magyarország iránt érzett szeretete, kötődése és az elmúlt évtizedekben a magyar művészeti színtéren való jelenléte. Utóbbinak méltó bizonyítéka, hogy a Műcsarnok szinte teljes kiállítási anyaga magyar magángyűjteményekből kölcsönzött művekből jött létre – fűzte hozzá Kovács.
A kiállításon különös hangsúlyt kap a művész táj, alak és mozgásábrázolása. Gilot égei-tengeri, szenegáli, indiai és amerikai utazásai, valamint a művész dinamizmusa a kiállítás vezérfonalát jelentik – hangsúlyozta a kurátor, kiemelve, hogy a francia festőművész egyedi világot hozott létre, ugyanis művészetében megjelennek többek között az avantgárd gyökerei, a picassói formákra való építkezés, az egyiptomi művészet formakincse, a japán tekercsképek, a görög kultúra lenyomata, valamint a mítoszok hatása is.
Gilot magába szívta az egész világot és ebből létrehozott egy saját univerzumot, amely hol figurálisabb, hol absztraktabb, de mindenhol megjelenik az elképesztő dinamizmus a képeiben
– fogalmazott Kovács, hozzátéve, hogy a művész soha nem akart senkinek megfelelni, sem művészeti csoportokhoz kapcsolódni, hanem a saját útját járta.
Gilot 1921-ben született a Párizs melletti Neuilly-sur-Seine-ben. Filozófiai, irodalmi, jogi, képzőművészeti tanulmányait a Párizsi Képzőművészeti Egyetemen folytatta, mestere Jean Souverbie volt. Rozsdával 1939-ben, Pablo Picassóval pedig 1943-ban találkozott először. Első önálló kiállítása 1952-ben a Galeria Louise Leiris-ben nyílt meg. 1964-ben megjelent több nyelven az Életem Picassóval című könyve, majd több tárlata nyílt Angliában és Amerikában. 1980 és 1986 között volt a „lebegő festmények” időszaka, majd sorra követték egymást a fontosabb (retrospektív) kiállításai, többek között a Musée Picassóban. Első budapesti kiállítása 2000-ben a Várfok Galériában nyílt meg. A világ egyik vezető galériája, a New York-i Gagosian Gallery közös kiállítást rendezett Gilot és Picasso alkotásaiból. Franciose Gilot nyolc évtizedet felölelő festészeti munkássága mellett több művészetelméleti könyvet írt, versesköteteket publikált és illusztrált, valamint táncelőadásokhoz készített díszlet- és jelmezterveket. 2023-ban 101 éves korában egy New York-i kórházban hunyt el. A kiállítás 2024. február 4-ig látható a Műcsarnokban.
A Gilot-ról itt írtunk bővebben:
