Irtózatosan megkent egy német újságírót egy orosz oligarcha Putyinról szóló könyveiért

Eltávolították szerdán Alekszandr Puskin orosz költő emlékművét az ukrán főváros, Kijev egyik központi parkjából – hozta nyilvánosságra Dmitro Bilocerkovec, a kijevi városi tanács képviselője a Facebookon.

Puskin szobra az Ivan Bahrjanij huszadik századi ukrán költőről, próza- és drámaíróról, publicistáról és politikusról elnevezett parkban állt. A parkot korábban Puskin Parknak nevezték. A képviselő közölte, hogy a kormány tagjai egyetértettek Kijev városának az emlékmű lebontására tett kezdeményezésével.

Az ukrán kulturális minisztérium a Telegramon közölte:

Üdvözöljük a kijevi polgármesteri hivatalnak a városi tanáccsal és a helyi aktivistákkal való együttműködésének eredményét. Egy Puskinnal kevesebb van Kijevben. Folytatódik az erőszakos eloroszosítás következményeinek felszámolása.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök áprilisban aláírta az orosz birodalmi politika propagandáját tiltó törvényt. A jogszabály megtiltotta a szovjet és orosz jelképek gyártását, terjesztését és nyilvános használatát. A törvény előírásainak megfelelően az állami hatóságoknak és a helyi önkormányzatoknak el kell távolítaniuk a közterületekről az orosz birodalmi politika végrehajtásában részt vevő személyek emlékműveit, valamint át kell nevezniük azokat az utcákat, tereket, parkokat, földrajzi neveket, amelyek az orosz birodalmi politikát jelképezik.

Idén július óta több mint 60, Oroszország és a Szovjetunió történelmével és kultúrájával kapcsolatos emlékművet bontottak le Kijevben, az egykori Puskin parkban található Puskin-emlékmű azonban mostanáig a helyén maradt. A szobrot többször festékkel locsolták le, talpazatára a lebontását szorgalmazó szövegeket írtak.

(MTI)

Legalább 600 ezer eurót (azaz 225 millió forintot) fogadott el egy német újságíró azért, hogy kedvező színben tüntesse fel könyveiben Vlagyimir Putyint – írta a német sajtóhírek alapján az Rtl.hu. Hubert Seipel offshore cégeken keresztül kapta a pénzt egy nemzetközi szankciók hatálya alá tartozó orosz oligarchától, Alekszej Mordasovtól.

Seipel kiadója, a Hoffmann und Campe a hírekre reagálva bejelentette, hogy nem árulja tovább az újságíró két, Vlagyimir Putyinról szóló kötetét, egyben közölte, hogy korábban nem tudott a most megjelent állításokról. Az NDR tartományi közszolgálati csatorna, amely Seipel közreműködésével 2012-ben dokumentumfilmet készített az orosz elnökről, és sugározta Putyinnal készült interjúit, pert fontolgat az újságíró ellen – tudósított az AP hírügynökség.

A kifizetésekre azokból a ciprusi pénzügyi adatokból derült fény, amelyeket az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciumának szivárogtattak ki. Seipel tagadta, hogy tévéinterjúkért vagy filmekért pénzt kapott volna harmadik féltől, azt viszont elismerte, hogy két könyvéhez „szponzori megállapodások” révén támogatást kapott Mordasovtól.

Az ukrán csapatok igyekeznek visszaszorítani az oroszokat a Dnyeper mentén Herszon megyében – közölte szerdán a ukrán hadsereg, és „műveleti csendre” szólított fel a szerinte „meglehetősen képlékeny” frontvonalon.

Az ukránok még kedden közölték, hogy sikerült megvetni a lábukat a folyó oroszok által megszállt keleti partján. Ez az eredmény új támadási vonalat nyithat a szintén oroszok által megszállt Krím-félsziget felé.

Vlagyimir Szaldo, Herszon megye kollaboráns orosz vezetője ezt úgy kommentálta, hogy a moszkvai hadsereg leszorította a folyó keleti partjára átkelő ukrán erőket, és „pokoli tüzet” zúdít rájuk.

Végre bevetettük újabb erőinket. Az ellenség csapdába esett (Krynki településen), és pokoli tüzet rendeltünk neki: bombák, rakéták, nehéz lángszóró rendszerek, tüzérségi lövedékek és drónok

– sorolta a kollaboráns vezető a megszálló orosz hadsereg által bevetett eszközöket.

(The Guardian)

Lezárult az Ukrajnából menekülők megsegítése – oktatási integráció támogatása elnevezésű projekt, amely az Ukrajnából, a háború elől menekülő családok gyermekeinek a magyarországi köznevelésbe történő bekapcsolódását támogatta – tájékoztatta a Belügyminisztérium szerdán az MTI-t.

A projektet a Széchenyi 2020 program keretében 3,6 milliárd forint európai uniós támogatással valósították meg – írták. Hozzátették, a program több mint 1500 óvodát és iskolát érintett, ezekben mintegy 6000 – 18 éves kor alatti – gyermek, illetve tanuló nevelésének, oktatásának támogatása zajlott.

A tárca közlése szerint a projekt keretében nyújtott támogatás hozzájárult az ukrán állampolgársággal rendelkező és magyarországi állami, önkormányzati vagy nemzetiségi önkormányzati fenntartású köznevelési intézménybe beiratkozott gyermekek óvodai neveléséhez, és az állami fenntartású iskolákban tanulók neveléséhez, oktatásához, integrációjuk elősegítéséhez. (MTI)

Legalább egy ember meghalt egy éjszakai orosz rakétacsapásban, amely egy kelet-ukrajnai négyemeletes lakóházat ért – közölték szerdán az ukrán hatóságok.

Öt másik embert, köztük egy gyermeket kimentettek, de legalább egy ember feltehetően a romok alatt rekedt – idézik Ihor Klimenko belügyminiszter szavait a Telegram platformon közzétett üzenetéből.

Az oroszok által megszállt Donyeck várostól északnyugatra fekvő Szeljdove városát ért támadásban a négyemeletes épület súlyosan megrongálódott, annak bejárata megsemmisült – derült ki a közleményből.

Minél több orosz erő semmisül meg Avdijivka közelében, annál súlyosabb lesz az ellenség általános helyzete és a háború általános lefolyása

– idézi a The Guardian Volodimir Zelenszkij szavait. Az ukrán elnök kommentárja szerint Oroszország Avdijivka közelében gyorsabb ütemben és nagyobb mértékben veszít el embereket és eszközöket, mint korábban Bahmutnál.

Andrij Jermak, az ukrán elnöki kabinet vezetője eközben először beszélt arról, hogy az ukrán erők megvetették a lábukat Herszonnál a Dnyeper keleti partján, ami újabb potenciális támadási vonalat nyithat a Krím-félsziget felé. Az elnöki kabinetvezető szavait, amelyek az amerikai Hudson Intézetnek tartott beszédében hangoztak el, Zelenszkij elnök honlapján ismertették.