Orbán Viktor, a Fidesz elnöke szerint már azt megelőzően foglalkozhat a parlament a kettős állampolgárság kiterjesztésével, hogy az új kormány egyáltalán megalakulna. Németh Zsolt, a Fidesz szakpolitikusa már korábban benyújtotta az ezzel kapcsolatos törvényjavaslatát a parlamentnek, ám pár héten belül visszavonta, így a módosításról mindenképp az új Országgyűlés dönt majd. Az elképzelés szerint a magyar állampolgárságot egyéni kérelem alapján azok kaphatnák meg, akiknek magyarok a felmenői, illetve tudnak magyarul.
Állampolgárság és szavazati jog
A kettős állampolgárság bevezetése szerepel a Jobbik tervezett törvényjavaslatai között is, habár a párt inkább a magyar állampolgárság visszaadásáról beszél. Az LMP a határon túli magyar közösségek véleményét is kikérné az ő sorsukat is komolyan befolyásoló döntés előtt.
Martonyi János, aki várhatóan a következő kormány külügyminisztere lesz, szerdán úgy nyilatkozott, hogy a kettős állampolgárság lehetősége szerte a világban létező opció a magyarok számára, ám a szomszédos országokban élő magyarok jelenleg csak akkor kaphatják meg a magyar állampolgárságot, ha az anyaországban telepednek le. A politikus leszögezte, hogy a magyar állampolgárság megszerzését számukra leegyszerűsítő törvény célja nem a szavazati jogra összpontosul. Az állampolgárság pedig csak egyedi eljárással lenne megadható, nem lenne automatikus.
A hatályos törvények szerint a szavazati joghoz magyarországi lakcím szükséges. Az új állampolgárság épp abban jelentene változást, hogy nem kötött az anyaországi letelepedéshez, így csak az kapna választójogot is, aki át is települ.
A kedvezményeken innen, a határon túl
A kettős állampolgárság 2004-ben, a népszavazás idején került a figyelem középpontjába. A Magyarok Világszövetségének kezdeményezését felkarolta a Fidesz és a szükséges számú aláírások összegyűjtése után 2004. december 5-én szavaztak a magyar szavazók az állampolgárság kiterjesztéséről.
Akkor a szocialisták fő érve a kettős állampolgárságról szóló kérdés igen szavazata ellen az volt, hogy mintegy 500 milliárd forintos többletköltséggel is járhatna, ha a határon túli magyar állampolgárok is igénybe vehetnék az anyaországban élők számára biztosított szociális juttatásokat. A Fidesz ellenérve a szocialisták milliárdos aggodalmaira az volt, hogy a népszavazás elsősorban az útlevélről szólna és semmiféle kötelező kiadásnövekedéssel nem járna.
Akarja -e…?
Az akkori kezdeményezés szó szerint úgy szólt: Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással – kérelmére – magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. törvény 19. paragrafusa szerinti magyarigazolvánnyal vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?
Kedvezményeket egyébként már a kérdésben említett 2001-es törvény is tartalmaz a határon túli magyarok számára, ezek fő célja az anyaországba való utazás megkönnyítése és a kulturális kapcsolatok megtartása, javítása volt. Az oktatási, egészségügyi kedvezmények között szerepelt például az ingyenes könyvtárlátogatás, ösztöndíjak a magyar felsőoktatásban való részvételre és utazási kedvezmények.
Kérdés, hogy a magyar állampolgárság megszerzésével ezek a kedvezmények is fennmaradnának-e, vagy esetleg új kedvezmények is a törvény részeit képeznék, vagy az állampolgárság megszerzését követően a határon túliak csupán az anyaországban élőkkel tökéletesen egyenlő jogok birtokosai lennének.
A magyarság meghosszabbított keze
A szavazati jogot az akkori és a mai tervezetben is külön kezeli a Fidesz. Németh Zsolt, a Fidesz külügyi szakpolitikusa csütörtökön a Magyar Rádióban úgy nyilatkozott, sokkal erősebb lehet az ország, ha a határon túli magyarokra nem teherként tekint, hanem olyan lehetőségként, amely a magyar térségpolitikában egy fontos hozzáadott értéket jelent.
A Fidesz célja tehát a 2004-ben is deklarált nemzetegyesítésen túl a határon túli magyarság felhasználása lehet a szomszédos országokkal való viszony elmélyítésére. Ez logikusnak tűnhet, hiszen az elszakított területen élő magyarok optimális esetben beszélik az adott állam nyelvét és jobban ismerik a helyi viszonyokat is.
A Fidesz szakpolitikusa úgy fogalmazott, hogy a Fidesz nem árul zsákbamacskát, javaslatának lényege, hogy a magyarok, akiknek magyar állampolgár felmenőik voltak, vagy vannak, valamint beszélik a magyar nyelvet, azok egyéni kérelem alapján, Magyarországra való áttelepedés nélkül is igényelhetnék a magyar állampolgárságot. Az erről szóló törvény pedig semmiben sem különbözne a térség állampolgársági törvényeitől.
A szabályozás részletei azonban igen komolyan befolyásolhatják a szomszédos országokkal való viszonyt. Németh Zsolt szerint ez elsősorban Szlovákiával kapcsolatban okozhat majd problémákat, de reményét fejezte ki a hamarosan Szlovákiában is következő választások pozitív kimenetelét illetően, mely jótékony hatással lehetne a szlovák-magyar viszony jövőjére.
Probléma lehet egyébként Kárpátalján is: Ukrajna ugyanis nem ismeri el a kettős állampolgárság intézményét, így az ottani magyarok csak akkor válhatnának elvileg magyar állampolgárrá, ha lemondanak az ukránról.
