Az ukránok átkeltek a Dnyeperen és egy települést is elfoglaltak az orosz források szerint

Oroszország nyugati határainak megerősítésével reagál arra, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei fegyvereket, köztük precíziós rakétákat szállítanak Ukrajnának, és kilátásba helyezték F-16-os vadászrepülőgépek átadását – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szerdán az orosz és fehérorosz katonai tárca közös tanácsának csütörtöki moszkvai ülésén.

„Az Egyesült Államok és szövetségesei páncélozott járműveket, légvédelmi eszközöket, nagypontosságú rakétákat szállítanak Ukrajnának. A nemzetközi egyezmények megsértésével Washington kazettás bombákat is mellékelt katonai segélycsomagjaihoz. Az F-16-os taktikai vadászrepülőgépek Kijevnek való átadásának kérdése gyakorlati szintre emelkedett. Érkezésük már jövőre várható. Ezekre a fenyegetésekre válaszul megtesszük a megfelelő intézkedéseket és megerősítjük nyugati határainkat” – mondta Sojgu.

Sojgu szerint a kelet-európai és a balti államokba erősítésként küldött NATO-erők létszáma tavaly február óta (amióta Oroszország háborút indított Ukrajna ellen – a szerk.) két és félszeresére nőtt, és meghaladja a 30 ezer főt. Kitért rá, hogy a NATO keleti szárnyán rendszeresen nagyszabású hadgyakorlatokat tartanak, amelyek forgatókönyve az Oroszországgal és Fehéroroszországgal való katonai konfliktusra épül.

„A nukleáris fegyverek bevetését gyakorolják az amerikai hadászati légierő és a NATO taktikai nukleáris erőinek bevonásával” – hangoztatta Sojgu, aki nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a NATO-ba való belépésük után a szövetség katonai bázisai és csapásmérő fegyverei megjelenhetnek Finnország és Svédország területén.

(MTI)

Harmadik, végső olvasatban is elfogadta az átfogó atomcsend-egyezmény (CTBT) ratifikációjának visszavonásáról szóló törvényjavaslatot szerdán az orosz parlament alsóháza. A 450 tagú ház mind a 415 jelenlevő képviselője megszavazta a visszavonást. A törvénytervezetet az alsóház külügyi bizottsága készítette elő, Vjacseszlav Vologyin házelnök indítványa alapján, aki szerdán hangsúlyozta, hogy a döntés „tükörválasz” az Egyesült Államoknak, amely nem ratifikálta a szerződést.

– Ha az Egyesült Államok meghallja a jelzésünket, azt hogy ma a magatartása miatt visszaléptünk a szerződés ratifikálásától, és hogy készek vagyunk megfelelő lépéseket tenni a globális biztonság fenntartása érdekében, akkor nem fog atomfegyvert tesztelni – jelentette ki újságíróknak Leonyid Szluckij, az alsóház külügyi bizottságának elnöke.

A visszavonás kérdését Vlagyimir Putyin orosz elnök vetette fel a Valdaj nemzetközi vitaklub október 5-i ülésén. Elmondta azt is, hogy Oroszország nem fog elsőként nukleáris fegyverkísérletet végrehajtani.

Az ENSZ Közgyűlése által 1996. szeptember 10-én elfogadott, és két héttel később aláírásra megnyitott átfogó atomcsendszerződést 187 állam írta alá, közülük 178 ratifikálta is. Az atomhatalmak közül ezt eddig Franciaország, Nagy-Britannia és Oroszország tette meg. Az egyezményt a hatályba lépéséhez mind a 44, nukleáris technológiával rendelkező országnak ratifikálnia kellene, de közülük az Egyesült Államok, Kína, India, Pakisztán, Irán, Izrael, Egyiptom és Észak-Korea még nem lépte ezt meg.

(MTI)

A Dnyeperen átkelve indítottak az ukránok támadást kedd este az oroszok által megszállt területeken Herszon megyében orosz katonai bloggerek szerint.

Az egyik legtöbb követővel rendelkező, általában jól értesülnek számító blogger, Rybar információi szerint az ukrán csapatok a vasút vonal mellett haladtak előre és elfoglalták Pojma nevezetű falut.

Hogy ez csak egy kisebb rajtaütés vagy komolyabb támadás lehetett, azt nem tudni, de egy orosz légitámadás bizonyítja, hogy valóban lehettek ukrán csapatok a térségben, ugyanis a Dnyeper keleti mellékfolyóján, a Konkán átívelő vasúti hidat bombázták.

BREAKING:

Ukraine launched an assault across the Dnipro river last night and has captured Poima near the Antonivsky bridge while also launching an assault on Pishchanivka.

The information comes from the pro-Russian Rybar channel, which is extremely worried about the situation pic.twitter.com/GWNy46IYHq

— Visegrád 24 (@visegrad24) October 18, 2023

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán Pekingben bejelentette, hogy utasítást adott hiperszonikus rakétákkal felszerelt MiG-31-es vadászrepülőgépek járőrözésére a Fekete-tenger felett – írja az MTI.  Az Egy övezet, egy út kezdeményezés (BRI) csúcstalálkozóján tartózkodó orosz elnök kiemelte: ezeknek a fegyvereknek több mint ezer kilométer a hatótávolsága és a hangsebesség kilencszeresével haladnak.

Ez nem fenyegetés

– mondta Putyin. Szólt arról is, hogy az Egyesült Államok egyre inkább belekeveredik az ukrajnai konfliktusba.

„Ráadásul mindez a közel-keleti konfliktus hátterében történik, ami felforrósítja a légkört” – jelentette ki. Mint mondta, a nagy hatótávolságú ATACMS harcászati támadó rakéták Ukrajnába történő amerikai szállítása hiba, amely további veszélyt jelent az orosz erőkre, de nem változtatja meg jelentősen a harcok menetét.

Az orosz parlament alsóháza elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely visszavonja az átfogó nukleáris kísérleti tilalomról szóló szerződés (CTBT) orosz ratifikációját. Mindkettőt egyhangúlag, 415 nem szavazattal fogadták el – írja a Reuters.

A hónap elején Putyin sürgette az Állami Dumát, hogy hajtsa végre a változtatást annak érdekében, hogy „tükrözze” az Egyesült Államok álláspontját, amely aláírta, de soha nem ratifikálta az 1996-os szerződést.

Tisztában vagyunk polgáraink iránti felelősségünkkel, megvédjük hazánkat. Ami ma a világban történik, az kizárólag az Egyesült Államok hibája

– mondta a parlament elnöke, Vjacseszlav Volodin.

A Zaporizzsja elleni orosz csapás két halálos áldozatot követelt – közölte Volodimir Zelenszkij elnök. Egy lakóházba csapódott egy orosz rakéta, amely legalább két embert megölt, és ötöt megsebesített.

Zelenszkij elmondta, hogy támadásban nyolc lakás megsemmisült, a mentők pedig túlélők után kutatnak a romok között. Hivatala közölte, hogy három ember eltűnt a támadás után – írja a Reuters.

Egy orosz csapás megölt egy civilt és megsebesített három másikat szerdán az ukrajnai Dnyipro régióban – közölte Szerhij Liszak regionális kormányzó. Lysak a Telegramon közölte, hogy hat ház megrongálódott – írja a Reuters.

Kiszivárogtattak egy listát, amely a jelek szerint azt mutatja, hogy több száz szerbet terveznek besorozni Moszkva hadseregének megerősítésére – írja a The Guardian.

A lap egy Branko nevű férfiról ír, akit az orosz fővárosban töltött néhány nap után három másik szerb állampolgárral együtt a Moszkva külvárosában, Krasznogorszkban található katonai toborzóközpontba vittek, ahol szerződést kötöttek az orosz hadsereggel.

Minden nagyon gyorsan ment, egy nap alatt Oroszország katonája lettem… Most arra várok, hogy Ukrajnába küldjenek

– mondta Branko.

A cikk szerint a Kreml így igyekszik feltölteni a 18 hónapja tartó harcok miatt megfogyatkozott erőit. A Guardian két, Oroszországba utazott szerb harcos beszámolója, valamint a toborzott szerbek kiszivárgott listája alapján megállapította, hogy az orosz tisztviselők a jelek szerint több száz szerb állampolgár toborzását tervezik a hadsereg megerősítésére.

Az ukrajnai háború kezdete óta Oroszország egy sor törvényt vezetett be, hogy külföldi állampolgárokat csábítson a soraiba. Vlagyimir Putyin egy biztonsági értekezleten, nem sokkal azután, hogy csapatai megszállták Ukrajnát, azt mondta, hogy a Kremlnek segítenie kell azokat, akik Oroszország oldalán akarnak harcolni.