Az ügyvezető kormányfő a felsőoktatás és kutatás-fejlesztés szereplőivel egyeztetett a Parlamentben. Az egyeztetés része annak a tárgyalássorozatnak, amelynek célja, hogy a kormányprogram benyújtása előtt a kormánypártok képviselőin és a szakértőkön kívüli „társadalmi reprezentációval” is végigbeszéljék, hogy hol tart az ország, milyen közös szándékok vannak, a közös célokat milyen eszközökkel tudják szolgálni – mondta.
Olyan képzési struktúrában olyan szakembereket kell képezni, akiknek lesz majd állásuk – tette hozzá. A kutatás-fejlesztés finanszírozásában az üzleti eredményességnek és hasznosulásnak kell meghatározónak lennie.
A mai közoktatás legzavaróbb jellemvonása, hogy nagyon kevéssé alkalmas az otthonról hozott hátrányok csökkentésére – mondta Gyurcsány. Hozzátette: számos kutatás azt erősíti meg, hogy a mai közoktatás változatlan formában átörökíti, helyenként még mélyebb lenyomatot alkotva megerősíti azokat a családi különbségeket, amelyek már korábban is megvoltak.
Az állam csak ösztönözni tud
A miniszterelnök szerint az igazi dilemma mostantól, hogy mi történik a felsőoktatási intézményen belül, és mi történik a felsőoktatási intézmény és a gazdasági élet, a munkaerőpiac szereplői között. Az állam csak ösztönző szerepet tud játszani abban, hogy az egyetemek kapcsolatrendszere a munkaerőpiac és üzleti szféra irányába forduljon. Ha a változtatások befejeződnek az egyetemek kapujában, akkor nem leszünk sikeresek – közölte. A reform nem arról szól, hogy „tessék több pénzt adni, majd jobban csináljuk”, hanem ugyanannyiból kell többet és jobbat csinálni – fogalmazott.
Több pénz helyett más elosztás
Mészáros Tamás, a Corvinus Egyetem rektora a megbeszélés után újságíróknak azt mondta: a miniszterelnök „ki sem ejtette a száján” a tandíj szót. A jelenlévők közül viszont többen a tandíj mellett léptek fel. Nyilvánvalóan nem holnaptól, és ha megvalósul, „nagyon kemény szociális rendszer mellett” – tette hozzá. Mint mondta, személyes véleménye, hogy a minőséget nem tudják megfizettetni senkivel, és „nem biztos, hogy ez a tandíj kérdése”, de nagyon sokba kerül a minőségi képzés. Ha ez a bevételi oldalról nincs meg, az baj – mondta.
A Corvinus Egyetem rektora megerősítette, hogy a miniszterelnök több pénzt nem ígért, de mint mondta, a szféra sem kért több pénzt, hanem másfajta elosztást, struktúrát szeretne. Példaként azt a dilemmát említette, hogy szükség van-e 73 felsőoktatási intézményre, vagy sem, és azt a kérdést, hogy milyen módon lehet nagyobb projektekhez hozzájutni. Mint mondta, abban maradtak, hogy radikális változásokra nincs szükség, hiszen van új felsőoktatási törvény, de még legalább kétszer találkozniuk kell.
