Tudomány

Máig vitatott, mire használták ezt az ősi kristályt

Wikimedia Commons / Geni / CC BY-SA 4.0
Wikimedia Commons / Geni / CC BY-SA 4.0

1850-ben Austen Henry Layard angol utazó és régész egy különleges kristálytárgyra bukkant a mai Észak-Irak területén fekvő Nimrud romvárosában, az északnyugati palotában – írja az IFLScience.

Máig nem teljesen tisztázott a lelet funkciója.

A nimrudi lencsének nevezett tárgy egy csiszolt kristály, amely időszámítás előtt 750-710 között készülhetett. A leletet először lencseként azonosították, egyesek egyenesen úgy vélték, a tárgy azt bizonyítja, hogy az asszírok már 3000 éve teleszkópokat hoztak létre.

Giovanni Pettinato, a Római Egyetem munkatársa 1999-ben kijelentette, hogy a nimrudi lencse magyarázatot adhat a korabeliek fejlett csillagászati tudására. Az asszírok a Szaturnuszt egy kígyókkal körülvett istenként ábrázolták, Pettinato szerint ez arra utalhat, hogy képesek voltak megfigyelni gyűrűit.

Ezen elméletnek ellentmond, hogy a térség egykori lakói gyakran ábrázoltak kígyókat, forrásaikban pedig nem található utalás távcsövekre. A lelet ráadásul nem elég jó minőségű ahhoz, hogy érdemben használni lehessen egy teleszkópban.

Ennek ellenére lehetett vizuális segédeszköz, de akár a napfény fókuszálásához is használhatták, igaz, erre sincsenek írásos bizonyítékok. A tárgyat őrző British Museum szerint a lencse egy durva, 12 centiméter fókusztávolságú nagyítóként működik, ám nem kizárható, hogy ez csupán véletlen tulajdonság.

Elképzelhető, hogy a lelet eredetileg egy berakás volt, talán egy bútorban. Ezt megerősíti, hogy Layard szerint egy halom kék ​ üvegtöredék alatt volt eltemetve, az üvegek pedig látszólag egy addigra elpusztult, elefántcsontból vagy fából készült tárgy bevonatát alkották.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik