Nem vagyok az a szentimentális típus, de különleges pillanat volt, amikor a doktornő a nagyvizit végén megállt az ágyamnál, majd azt mondta: Havas úr, ön most újjászületett
– árulta el a Blikknek Havas Henrik, aki nyár elején egy térdvizsgálatra ment be a kórházba, mert hamar elfáradt és egyre kevésbé élvezte a teniszt vagy a golfozást. Elmondása szerint meg sem lepődött, amikor azt mondta az orvos, ráférne egy alapos kivizsgálás.
S azzal a lendülettel elküldött a kardiológiára. Ott aztán kiderült, hogy a bal szívkamrám alig ötven százalékosan dolgozik. Szeptemberre kaptam időpontot, mert a beavatkozás, a műtét elkerülhetetlenné vált. Néhány éve már legyőztem a halálos kórt, valamelyest megedződtem abban a harcban, úgyhogy most jöhetett a következő csata az életemért.
Az újságírónak nem kellett sokat várnia az életmentő beavatkozásra.
Szívbillentyűcserét hajtottak végre nálam: ha ez a beavatkozás nem történik meg, az orvosok elmondása szerint egy, maximum két évem lehetett volna hátra. Egyszer csak eldőlök menthetetlenül teniszezés vagy olvasás közben. Ez várt volna rám. Két napot töltöttem az intenzív osztályon, az sem volt egy humorfesztivál. De túl vagyok rajta. Két hétre kikapcsolom magam mindenből, hogy aztán újult erővel folytassam az életemet. Ezúttal szó szerint
– mondta el a lapnak Havas, aki háláját fejezte ki a klinika orvosainak és ápolóinak lelkiismeretes munkájukért, illetve hogy visszakapta az életét.
