Az ünnepségen Somos András, az UTE Baráti Kör tiszteletbeli elnöke elmondta: Zsengellér Gyula tizenegy év alatt négy bajnoki és öt gólkirályi címet szerzett újpesti színekben, egyszer megnyerte a Közép-európai Kupát, a 303 bajnoki mérkőzésen elért 368 gólja pedig minden idők legjobb újpesti gólátlaga.
A kétszeres európai aranycipős támadójátékos 1936 és 1947 között 39 válogatott mérkőzésen mindemellett 32 gólt szerzett, így 1938-ban alapembere, sőt legeredményesebb tagja volt – négy meccsen öt gólt lőtt – a franciaországi világbajnokságon ezüstérmet nyert magyar csapatnak.
Az életrajzi adatok ismertetése után a férfi az újpesti stadion névadóját, Szusza Ferencet idézte, aki majdnem hat évet játszott együtt Zsengellérrel:
Meghatározó egyénisége volt az akkori Újpestnek. Több volt egyszerű csapatkapitánynál. A pályán második edzőnk volt, akinek utasításait gondolkodás nélkül hajtottuk végre. Zsonglőrként kezelte a labdát, egyedülálló játékintelligencia jellemezte. Csodálatosan tudott alkalmazkodni a körülményekhez. A kapu előtt szellemesen, ötletesen oldotta meg a helyzeteket. Olyan tanítómester tisztelünk benne, aki hallatlanul nagy tudását megpróbálta belénk táplálni. Véleménye még a magánéletünkben is számított.
Somos hangsúlyozta: az emléktábla-avatással az a céljuk, hogy Újpesten is a hozzá legméltóbb helyen őrizzék Zsengellér Gyula emlékét, és halhatatlanná tegyék az utókor számára a nevét.
Az egy kör alakú kőtáblán született emléktábla költségeit az UTE, az UTE Baráti Kör és az Újpesti Közművelődési Kör tagjainak felajánlásaiból finanszírozták.
Az 1915. december 27-én született Zsengellér szülővárosában, Cegléden ismerkedett meg a labdarúgás alapjaival, majd 1930-ban a Salgótarjáni Bányász TC-ben vált élvonalbeli játékossá. Az UTE-t 1936 és 1947 között erősítette. Utána Olaszországba szerződött, ahol előbb az AS Roma, majd az Anconitana csapatában játszott. 1951-ben a kolumbiai El Deportivo Samarios Santa Marta játékos-edzője volt, vezetőedzőként pedig 1953-ban mutatkozott be a ciprusi Larnacán. 1979-ig edző, vezetőedző és szaktanácsadó volt több csapatnál, 1958-1959-ben a ciprusi válogatott szövetségi kapitányi tisztét is betöltötte, és élete végéig tanácsadója maradt.
Utolsó éveiben is Cipruson élt görög felesége társaságában, Nicosiában hunyt el 1999. március 29-én. Ő távozott utolsóként az 1938-as vb-ezüstérmes magyar nemzeti tizenegyből. 2013-ban földi maradványait – végakarata szerint – Cegléden helyezték örök nyugalomra, ahol egy emléktermet is berendeztek a város sportmúzeumában. Ebben az évben lett Cegléd (posztumusz) díszpolgára.
2015-ben tornacsarnokot neveztek el róla Újpesten. 2015-ben a Magyar Posta 400 forint névértékű bélyeget bocsátott ki az Újpesti Torna Egylet alapításának 130. évfordulójára, a bélyeghez tartozó borítékon születésének centenáriuma alkalmából Zsengellér portréja is szerepel.
A labdarúgás statisztikájával és történetével foglalkozó szervezet (IFFHS) 2012-ben a nyolcadik helyre sorolta minden idők legjobb góllövői között: a listában az első osztályú nemzeti bajnokságokban lőtt gólok számát vették figyelembe.
