A 480 forintos, hatósági áras tankolást 2021 novemberében vezette be a kormány, és többszöri hosszabbítás után egészen 2022 december 6-ig tartott. A hatósági ár bevezetése után persze beindult a benzinturizmus: honfitársaink közül többen nagy tételben, kannákba és egyéb edényekbe vásároltak, de a szomszédos országokból is tömegével jártak át tankolni az olcsó magyar üzemanyagból.
A portál a NAV-tól közadatigénylésben próbálta megtudni, mennyi 480-as üzemanyag fogyott az árstop idején. Erre azonban azt válaszolták, hogy „fenti tárgyban írt levelére válaszul tájékoztatom, hogy a kért statisztika nem áll a Nemzeti Adó- és Vámhivatal rendelkezésére.”
Ez már csak azért is furcsa, mert a benzinturizmus miatt a kormány 2022. május 27-től csak a magyar rendszámú autóknak engedélyezte a hatósági áras üzemanyag vásárlását, a külföldieknek maradt a jóval magasabb piaci ár. Ennek ellenőrzése érdekében pedig a kutak minden tankolásnál leolvasták a járművek forgalmi engedélyén lévő vonalkódot, és enélkül nem is adtak üzemanyagot, ahogy azt a MOL is bejelentette 2022 májusában.
Elvileg a NAV feladata volt ellenőrzi a kormányrendelet szerinti kötelezettségek megtartását. Ha a NAV az ellenőrzése során a kötelezettségek megsértését állapított volna meg, 6 millió forinttól 15 millió forintig terjedő bírságot szabhatott volna ki.
De mi lett az adatokkal, eljutottak a NAV-hoz?
Az adóhatóságnak felidézték a 2022 augusztusi közleményüket, mely szerint „Ha az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője vagy annak képviselője az üzemanyagot hatósági áron értékesíti, feljegyezheti és számítógépes rendszerében kézi bevitellel vagy vonalkód beolvasásával rögzítheti a tankoló gépjármű forgalmi rendszámát és azt az értékesítéshez tartozó bizonylattal együtt tárolhatja. Ha az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője rögzíti ezeket az adatokat, akkor a forgalmi rendszámról és a hozzá tartozó bizonylatról adatot kell küldenie a NAV-nak.”
A NAV az Átlátszó kérdésére ezt írta:
Az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetőjének akkor kellett a forgalmi rendszámról és a hozzá tartozó bizonylatról adatot küldenie a NAV-nak, ha rögzítette ezeket az adatokat. Ehhez kapcsolódó jogsértést a NAV nem tárt fel. Vagyis, ha nem rögzítette, akkor nem küldte el. Ha nem rögzítette, akkor nem is volt értelme szkennelni. Márpedig nem rögzítette, hiszen, ha rögzítette volna, akkor a NAV-nak lennének adatai, de nincsenek.
