Itt a szabadság! A család többi tagja felült a repülőre, mi pedig meghatódva, de meg is könnyebbülve már csak azon stresszelünk, hogy a reptéren ne büntessenek meg azért, mert csak 700 forint parkolási díjat tudtam összehozni a remélt és hazafias minimum 1000 helyett.
Jó, tudjuk, hiányozni fognak a kis ördögök, de mégiscsak most megnyílik a lehetőség a töltekezésre, lesz idő, rengeteg dolgot lehet majd megcsinálni, amire eddig nem volt mód, lejjebb lehet tenni a törékeny dolgokat, a szemetesnek sem kell az asztalon állnia, egyszóval a lakás teljes értékűen használható 150 cm alatt is.
Hatalmas tér nyílt meg, miután eltakarítottam és -pakoltam a dolgokat, rég nem látott síkok lettek láthatóak, fennsíknyi felületek ragyognak fel, miután a rajta heverő játékok visszakerültek a helyükre. A lakás immáron nem fedett játszótér és -ház.
1. este: furcsa hangokat hallok, valaki sír, fel sem tűnt, hogy a szomszádban is van kisgyerek, avagy csak hallucinálok?
(kicsit később) Nagy és félelmetes ez a néma sötétség, ha el is alszom, biztos rémálmaim lesznek.
2. este: egész nap munka, takarítás, a konyha olyan tiszta lett, hogy enni lehet a konyhaasztalról.
(később) nem tudok elaludni, hánykolódás.
3. este: megőrülök, sehol egy ragacsos kéz, egy gyors törlésre váró orr (ha nem elég gyors, a pulóverujj lesz a végállomás), valamit szeretnék feltörölni, valamit szeretnék felmelegíteni, kiforrázni, elolvasni, elmagyarázni, odagurítani, szeretnék rászólni és megdicsérni, felkapni, ránevetni, rákiabálni, leteremteni, megfésülni, összekócolni, szeretném, ha rám ütne, megcsavarná, belenyúlna, lecsöpögtetné, kiöntené, összefirkálná, összegyűrné, összekoszolná, fellökné, megsimogatná.
4. este: ma láttam egy földön fetrengő, hisztisen üvöltő, kibírhatatlan bőgőmasinát, apja arcán a rettenet, a lemondás, a megadás és a tehetetlenség visszfénye. Kikericssárga irigységet éreztem.
És még hét nap… Mi lesz velem?
