Magyarországon évente fejenként nagyjából 65 kilogramm élelmiszerhulladékot termelünk a háztartásokban. Ebből 25 kg elkerülhető lenne, és ha ezt megtennénk, az nagyjából 35 ezer forint megtakarítást jelentene fejenként – írja a Másfélfok. A gyűjtés szerint a legmostohábban az ételmaradékokkal, a zöldségekkel és gyümölcsökkel, valamint a pékáruval bánunk.
Kis Anna meteorológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa írásában felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unióban 2020-ban 59 millió tonna — fejenként 131 kilogramm — élelmiszert dobtak ki, amelynek 53 százaléka a háztartásokhoz volt köthető.
Az élelmiszerhulladék kialakulásában több tényező is szerepet játszhat, ilyen például a nem megfelelően tervezett vásárlás és főzés, az esztétikai szempontok, az éttermek standard adagjai, catering esetén a nem jól becsült létszám, a termék vagy csomagolás sérülése, illetve a minőségmegőrzési és a fogyaszthatósági dátumok félreértelmezése.
Amennyiben kevesebb élelmiszert pazarolnánk, csökkenne a vásárlási igény is, ami az árakban is tükröződne, és mérséklődne az üvegházgázok kibocsátása is. Egy modellszimuláció szerint például ha 2030-ra 41 százalékkal csökkentené az EU az élelmiszerpazarlást, az üvegházgáz-kibocsátás akár 108 millió tonnával lehetne kevesebb. Emellett az élelmiszerhulladék csökkentése segíti a mezőgazdászokat, a cégeket és a fogyasztókat is a pénz megtakarításában, továbbá az élelmiszer előállításához, feldolgozásához és szállításához köthető környezeti hatás is kisebb lesz.
Az elemzés szerint több megoldás is van a problémára: ilyen például a tudatos vásárlás és tervezés, az élelmiszerek szakszerű tárolása, a maradékmentő receptek, vagy a felesleg jótékony célokra fordítása. Az eddigi példák azt mutatják, hogy az élelmiszerhulladék csökkentése egy elérhető cél: nem kell lemondanunk semmiről, csupán egy kicsit több odafigyelésre van szükség.
