Homo sapiens csecsemő csontját azonosítottak tudósok egy franciaországi barlangban, amelyben a feltételezések szerint kizárólag neandervölgyiek éltek – írja az MTI a Nature tudományos folyóiratban megjelent kutatás alapján.
A több mint 40 ezer esztendős lelet révén új szempontok tárulnak fel a Nyugat-Európában élő első modern emberek és eltűnt ősi rokonaik közötti kapcsolatokat illetően. Bruno Maureille, a Francia Nemzeti Tudományos Kutatóközpont (CNRS) szakértője a Homo sapiens megjelenésénél jóval előbb kihalt, Eurázsiát hajdan benépesítő neandervölgyiek 1949 és 1963 között feltárt emberi kövületek leltárán dolgozott Burgundiában, a Yonne megyei Arcy-sur-Cure közelében található Renne-barlangban.
A helyszínen gazdag, neandervölgyieknek tulajdonított szerszámgyűjteményt és emberi csontokat találtak, amelyek az időszámításunk előtt 45 és 41 ezer között virágzó, úgynevezett chatelperroni kultúrával voltak kapcsolatosak. Ezt követően egy csecsemő felső medencecsontjára is rábukkant, amely különbözött a többitől.
A kéteurós nagyságú csípőtányér hossza és elhelyezkedése nem egyezett meg a többivel, a morfometrikus 3D-s elemzés pedig kimutatta, hogy egy anatómiailag modern emberről van szó, amely azonban még különbözik a ma élő emberektől. A kutató kiemelte: ez az első alkalom, hogy modern embert találunk egy chatelperroni kultúra korából származó ásatáson. A kutatóközpont szerint a Renne-barlangi felfedezés felveti a két biológiailag különböző emberfaj közötti esetleges érintkezés kérdését.
